Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Választás és szavazás
Jogok az egészségügyben
Munkajog
Nők jogai
Hátrányos megkülönböztetés
Gyerekjogok
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Tüntetés, tiltakozás
Sajtó- és szólásszabadság
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Adatvédelem
Jogállam
TASZ Siker: Rogán szupertitkosszolgálata ellen nyert pert a biztonsági kockázatként kezelt matektanár
Segítségünkkel első fokon pert nyert Koczka István matematikatanár, aki azért nem lehetett önkéntes Ferenc pápa budapesti látogatásán, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítették, azt azonban nem árulták el neki, hogy mivel érdemelte ki ezt a minősítést. A Fővárosi Törvényszék most kimondta, hogy a Rogán Antal vezette szupertitkosszolgálat megsértette az ügyfelünk hozzáféréshez való jogát azzal, hogy indokolás nélkül nem válaszolt a kérdéseire.
Bíróság mondta ki, hogy az adatvédelmi hatóság nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben
A Fővárosi Törvényszék elsőfokon két perben is úgy ítélt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Pegasus-szal megtámadott ügyfeleink jogai, ezért új eljárások lefolytatását rendelte el a bíróság. Az ítéletek alátámasztják az álláspontunkat, vagyis hogy az adatvédelmi hatóság nem látta el a feladatát, és nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben.
Mérföldkő a Pegasus-ügyben: pert nyertünk az Alkotmányvédelmi Hivatal ellen
Kétévnyi pereskedés tapasztalatai értek be, amikor elsőfokon pert nyertünk az Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) szemben, Adrien Beauduin belga diákaktivista, a CEU volt hallgatója ügyében, akinek a telefonján kimutatták a Pegasus kémszoftver nyomait. A Fővárosi Törvényszék most úgy döntött, hogy az AH köteles nyilatkozni arról, hogy kezel-e adatokat Beauduinről.
Valószínűsíthetően lehallgatták, pert nyert Strasbourgban a TASZ ügyvédje
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ismét kimondta, hogy Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a titkos megfigyelésekkel, és azt is megállapította, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) alkalmatlan arra, hogy független kontrollt gyakoroljon a lehallgatások felett.
Pegasus-ügy: a TASZ hazai és nemzetközi jogi lépéseket tesz
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hat ügyfele képviseletében eljárásokat kezdeményez Magyarországon, az Európai Bizottságnál, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben. A szervezet célja, hogy felderítse a jogellenes információgyűjtések gyakorlatát, nemzetközi fórumokon mondassa ki, hogy a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása sérti az alapvető jogokat, és ezzel elejét vegye a politikai célú visszaéléseknek.
Senki nem kérdezi meg az embereket, hogy akarnak-e állandó technológiai megfigyelés alatt élni
Egyre szélesebb körben, és szinte mindig társadalmi vita nélkül vetnek be arcfelismerő rendszereket polgáraik megfigyelésére és követésére az államok. A hiányos szabályozás alapvető jogokat sért, a technológia pontatlanságai pedig a diszkriminációt is felerősítik. A Szabadságjogi Szervezetek Nemzetközi Hálózata (INCLO) az adatvédelem napján jelentést tesz közzé a nemzetközi tapasztalatokról, amelynek elkészítésében a TASZ is részt vett – a probléma Magyarországot is érinti.
Tényleg következmények nélkül megfigyelhetnek?
A nemzetbiztonsági törvény friss módosítása megkönnyíti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, de nem ez az igazi baj.
Petíciót indított a Liberties, arra kérve a Google-t és az IAB-ot, hagyjanak fel a magánélet megsértésével
“Az adataidról csakis te rendelkezhetsz” címmel petíciót indított az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (Civil Liberties Union for Europe, röviden: Liberties), arra kérve az internetes reklámipar működési elveit meghatározó Google-t és IAB Europe-t, változtassanak a valós idejű licitálás (real-time bidding, RTB) rendszerén, és dolgozzanak ki egy olyan hirdetési módszert, amelyik megfelel az adatvédelmi szabályoknak.
Az állam minden mozdulatunkra kíváncsi
Minden adatkezelés alapelve a célhozkötöttség, ami annyit tesz, hogy az adatainkat – legyen az emailcím, igazolványszám, vagy rólunk készült videofelvétel – csak egy bizonyos, pontosan meghatározott, konkrét célra, pontosan meghatározott ideig kezelhetik. Gyakran olvashattunk erről a GDPR bevezetésének idején mindenkit elárasztó emailekben, amikben a feladók hosszan részletezték adataink kezelésének célját és mikéntjét. Az állam most több törvényjavaslatában is súlyosan megsérti ezt az alapelvet. Olyan adatgyűjtési és -tárolási javaslatokkal rukkolt elő, amely potenciális gyanúsítottat farag mindannyiunkból.
Véleményünk a Belügyminisztérium nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény és az információs jogi törvény módosításával kapcsolatos előterjesztéséről
Elkészült véleményünket a Belügyminisztérium nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény és az információs jogi törvény módosításával kapcsolatos, BM/8652/2017. számú előterjesztéséről. Álláspontunk teljes terjedelmében letölthető honlapunkról.
A magánszféra védelmének garanciáit szeretnénk látni
Gyanú nélkül soha? Letölthető véleményünk a titkos információgyűjtést módosító, nagy vihart kavart előterjesztésről.
Adatmegőrzés – sokadszor
Alkotmányjogi panaszban támadtuk meg az elektronikus hírközlési törvény adatmegőrzési szabályait. Ezek azok a szabályok, amelyek alapján a telekommunikációs szolgáltatók kötelesek minden forgalmi adatot megőrizni arra az esetre, hátha valamilyen bűnüldözési célra később hasznos lesz.
