Kétévnyi pereskedés tapasztalatai értek be, amikor elsőfokon pert nyertünk az Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) szemben, Adrien Beauduin belga diákaktivista, a CEU volt hallgatója ügyében, akinek a telefonján kimutatták a Pegasus kémszoftver nyomait. A Fővárosi Törvényszék most úgy döntött, hogy az AH köteles nyilatkozni arról, hogy kezel-e adatokat Beauduinről.

Az ítélet azért úttörő, mert kimondja, hogy a titkosszolgálatok nem tagadhatják meg automatikusan a tájékoztatást arról, hogy valakit megfigyeltek-e. A döntés szerint a szolgálatoknak igazolniuk kell a bíróság előtt – akár titkos iratban –, hogy a konkrét érintett esetében miért fűződik több érdek a titkossághoz, mint a tájékoztatáshoz.

Ez az eljárás is rámutat, hogy mennyire könnyen használhatók a titkosszolgálatok a polgárok megfélemlítésére. Az érintettek aránytalanul hosszú és költséges pereskedés eredményeként és csak annyit tudhatnak meg, hogy egyáltalán kezel-e róluk adatot valamely titkosszolgálat. Ezután még egy külön hosszadalmas eljárás kell ahhoz, hogy kiderítsék, mik ezek az adatok, de ezek az eljárások rendszerint sikertelenek. A problémára megoldást jelentene, ha lenne olyan hatóság, amely nemcsak hogy bárki számára ingyenesen elérhető, de hajlandó is ellenőrizni, hogy történt-e jogellenes megfigyelés, a jogellenesen gyűjtött adatokat pedig kiadná az érintettnek.

Adrien Beauduin telefonját akkor támadták meg a Pegasus kémszoftverrel, amikor előállították az akkor még Budapesten működő CEU melletti egyik tüntetés után. A büntetőeljárást később megszüntették, a hallgatót azonban a jelek szerint nem ezért figyelhették meg, hiszen a titkos információgyűjtésnek ki kellett volna derülnie az eljárás irataiból. Beauduin azonban csak a Pegasus-szal megtámadott telefonszámok kiszivárogtatása után tudta meg, hogy ő is célpont volt.

A belga-kanadai diákaktivista egyike a Pegasus-ügyben érintett hét ügyfelünknek, akikben közös, hogy mindegyikük telefonszáma célponttá vált, és többek esetében a tényleges hackelést is kimutatták. Rajta kívül Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel és Panyi Szabolcs újságíróknak, valamint Patócs Ilona ügyvédnek is jogi képviseletet nyújtunk.

A Pegasus-ügyben folytatott jogérvényesítés tapasztalatai ezidáig lesújtóak voltak: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának kormánypárti többsége ellehetetlenítette az érdemi kivizsgálást; az Alapvető Jogok Biztosa egyáltalán nem indított vizsgálatot arra hivatkozva – alaptalanul –, hogy ez kizárólag a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatásköre; a NAIH pedig vizsgálódott ugyan, de mindent rendben talált, hiszen csak azt vizsgálta, hogy minden megfelelt-e a nemzetbiztonsági törvény betűjének – holott már az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy maga a törvény alapjogsértő, mert bármilyen megfigyelést érdemi korlátok nélkül lehetővé tesz. Az időközben megindított perek során az okozott nehézséget, hogy a megfigyelések jogi szabályozása sokszor nem világos, és mivel korábban elvétve indultak hasonló perek, a bíróságok a korábbi gyakorlatra sem támaszkodhattak – ezen a helyzeten javított érdemben a mostani ítélet.

„A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége létfontosságú, hiszen mindannyiunkat védenek, a munkájuknak pedig elengedhetetlen és legitim eszköze a titkos megfigyelés. A jelenlegi szabályozás mellett azonban a politikai vezetés visszaélhet ezzel a hatalommal, és a megfigyeléseket a nemzet biztonsága helyett a saját hatalmának biztosítására használhatja fel. Éppen ezért fontos, hogy a megfigyelések felett érdemi kontroll érvényesüljön, amelyet elsősorban a bíróságoknak kell ellátniuk – a mostani ítélet azért előremutató, mert ezt a szempontot érvényesíti” – mondta Remport Ádám.

Az eljárásban a jogi képviseletet Nehéz-Posony Kata ügyvéd biztosítja. A Pegasus-ügyben végzett tevékenységünkről részletes információk a folyamatosan frissülő https://tasz.hu/allami-megfigyelesek/ oldalon érhetők el.