Kábítószerfogyasztó betegek ellátása - tájékoztató egészségügyi dolgozók részére

A rendőrség értesítése ezekben az esetekben nemcsak nem indokolt, de rendszerint törvényellenes is. Az orvosokra és az egészségügyi dolgozókra titoktartási kötelezettség vonatkozik, emellett az adatvédelmi törvény előírásainak betartásával, fokozott körültekintéssel kell kezelni és óvni a betegek személyes adatait. Egyedül abban az esetben riasztható a rendőrség, ha az ellátás során a testi épségedet vagy más testi épségét közvetlen veszély fenyegeti. Ilyen veszély lenne, ha az ellátásra szoruló személy például késsel hadonászik. Ebben az esetben a veszély nem közvetlenül a kábítószer fogyasztásához, hanem az ellátásra szoruló személy viselkedéséhez köthető. Önmagában a kábítószer-fogyasztás miatti rosszullét ténye nem jelent fenyegetést.

Ha az ellátásba került vélelmezett kábítószer-használó az egészségügyi dolgozók vagy mások testi épségét veszélyezteti, és a védelmükhöz rendőrség közreműködésére van szükség. Ilyen esetben természetesen nem feltétel, hogy az ellátandó személy kábítószert fogyasszon. Ha alkoholtól, pszichés zavar következtében vagy bármi egyéb okból vált agresszívvá az ellátott személy, ugyanúgy lehet rendőrt hívni.

Csak abban az esetben, ha ennek szakmai oka van. Szakmai elvárás lehet például beszámolni az aneszteziológusnak altatás előtt arról, hogy az ellátásra szoruló személy vélhetően mit és milyen mennyiségben használt. Indokolatlanul azonban kollégáknak sem továbbíthatók ezek az adatok.

A titoktartással az egészségügyi dolgozók nem vállalnak bűnrészességet, sőt, akkor cselekednek jogellenesen, ha megszegik titoktartási kötelezettségüket. Ha kábítószer-használat miatti rosszullétről van szó, az egészségügyi dolgozók feladata a beteg ellátása és életének védelme – az ezen túlmutató kérdések nem érintik őket.

A hatályos magyar büntetőjog nem ismer általános feljelentési kötelezettséget, csak néhány olyan bűncselekménytípus létezik, melyek esetében a feljelentés elmulasztása önmagában bűncselekményt valósít meg. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nem tartoznak ebbe a kategóriába. A titoktartási kötelezettség miatt az orvosnak vagy a mentősnek ebben az esetben a feljelentési jogosultsága korlátozott – erről lásd Milyen esetben kell értesítenem a rendőrséget?

A rendőrség csak az elkövetőnek vagy a sértettnek a bűncselekménnyel összefüggő egészségügyi adatait kezelheti, egyéb személyes adat kezeléséhez nincs jogosultsága. Egy beteg ellen folytatott eljárás tehát önmagában nem indokolja, hogy minden dokumentációt bekérjenek a kórháztól. Ha például kábítószer-bűncselekmény miatt folyik eljárás, a sikeres nyomozáshoz nem szükséges, hogy a rendőrség az ellátott egyéb betegségeiről is tudomást szerezzen. Éppen ezért a rendőrségnek kötelessége megjelölni az adatkezelés célját és a kért adatok körét. Emellett a rendőrség jogszerű adatkéréséhez ügyészi jóváhagyás szükséges. Ez alól csak a „halaszthatatlan intézkedés” vagy „h.i.” megjelöléssel ellátott adatkérés kivétel. Ez lehet a

• rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének adatkérése (a Rendőrségről szóló törvény 69. § (3) bekezdése szerint);

• a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének adatkérése (a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény 58. § (3) bekezdése szerint);

• nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szervének adatkérése (a büntetőeljárásról szóló törvény 262. § (3) bekezdése szerint).

Bár a bűncselekménnyel összefüggő egészségügyi adatokat az orvosnak kötelessége kiadni a rendőrség számára, a kábítószer-fogyasztás miatt indult eljárások esetén nem indokolt a teljes egészségügyi dokumentáció bekérése, ami további különleges adatokat tartalmazhat a betegről.