Pegasus-ügy: külföldi eljárások

Mivel a visszaéléseknek több nemzetközi vonatkozása is van – a kémprogramot izraeli cég gyártotta és Magyarországon élő uniós állampolgárt is megcéloztak vele – nemzetközi szinten is eljárásokat indítunk.

1. Panasz az Európai Bizottság előtt

Egyik ügyfelünk, a CEU-tüntetéseken aktív egyetemi hallgató, Adrien Beauduin belga állampolgár, ezért a megkísérelt megfigyelése kapcsán az Európai Uniónak is lehet joghatósága. Képviseletében panaszt tettünk a Bizottságnál, és kértük, hogy vizsgálják ki, hogy sérültek-e az Európai Unió Működéséről szóló szerződésben garantált jogai az Unió területén való szabad tartózkodáshoz és munkavállaláshoz (az Európai Unió Bírósága értelmezésében ugyanis az egyetemi képzés is a munkavállalással esik egy tekintet alá).

Könnyen elképzelhető, hogy a külföldiek jobban felkeltik a titkosszolgálatok (és az őket utasítók) érdeklődését, és nagyobb valószínűséggel figyelik meg őket politikai alapon, mint a magyar állampolgárokat – a más tagállam polgáraival szembeni diszkrimináció tehát ésszerűen feltételezhető.

A magyar nemzetbiztonsági szabályozás nem éri el más uniós országok alapjogi sztenderdjeit, ami önmagában visszatartó erővel bírhat más uniós állampolgárokat a Magyarországon tartózkodástól, hiszen megalapozottabban tarthatnak a megfigyeléstől, mint az Európai Unión belül máshol. A szigorú bizalmasságot feltételező foglalkozásokat űzők (például az újságírók vagy az ügyvédek) esetében megeshet, hogy a megfigyelés kockázata miatt nem vállalnak Magyarországon munkát. Ez sértheti a munkaerő és szolgáltatások szabad áramlását, ezáltal az uniós jogot is.

Önmagában az, hogy a diszkriminációt a megfigyelés titkos jellege miatt lehetetlen bizonyítani, nem vezethet ahhoz, hogy Európai Unió polgárai számára garantált jogok kiüresedjenek. Ezért álláspontunk az, hogy sérül annak az uniós állampolgárnak a személyek szabad mozgásához és a munkaerő szabad áramlásához való joga, akit egy külföldieket diszkrimináló szabály visszatart a Magyarországon tartózkodástól vagy munkavállalástól.

Sérülhetett az ügyfelünknek az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti magánélethez való joga is, amennyiben az ügynek európai uniós relevanciája van.

Frissítés:

2022. 08. 17. Az Európai Bizottság sajnos elutasította az ügyfelünk panaszát, ráadásul az érveinkre sem reagált érdemben.

Válaszában (amely letölthető innen) csupán arról tájékoztatott, hogy mely uniós jogszabályok állnak azok rendelkezésére, akiket adatvédelmi jogsérelem ért. Ezek közül azonban egy sem alkalmazható arra az esetre, ha valakit a nemzetbiztonsági szolgálatok figyeltek meg. A Bizottság nem vette figyelembe, hogy a panasz nem az ügyfelünk személyes adatainak egyszeri megsértésére, hanem egy rendszerszintű problémára, a titkosszolgálatokkal való visszaélésre vonatkozott.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Bizottság nem volt hajlandó megvizsgálni, hogy összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával, ha egy tagállamban nem érvényesül hatékony kontroll a nemzetbiztonsági célú megfigyelések felett.

2. Izrael Legfőbb Ügyészének vizsgálata

A magyar jogérvényesítés nehézségei miatt azt szerettük volna, ha nem csak a magyar szervek járnak el a visszaélések feltárásában. Ezért vettük fel a kapcsolatot Eitay Mack izraeli emberi jogi ügyvéddel, aki több mint egy évtizede küzd az autokráciákba irányuló izraeli fegyverexport ellen. A segítségével három ügyfelünk nevében is sikerült panaszt tenni az izraeli Legfőbb Ügyész előtt. Azt kértük, hogy vizsgálja ki, történt-e bűncselekmény, amikor az NSO Group úgy kapott állami exportengedélyt a Pegasusra, hogy Magyarországon egy ilyen kémfegyverrel más országoknál könnyebben visszaélhet a kormányzat.

3. Tömeges perlés az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt

Az EJEB már 2016-ban, a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a titkosszolgálati megfigyelések engedélyezési eljárása jogsértő, mert nem tisztázott, hogy milyen feltételek mellett lehet ehhez az eszközhöz nyúlni, az engedélyeket az igazságügyi miniszter, tehát nem a kormánytól független szerv adja meg, és a megfigyelés lebonyolítását sem ellenőrzi független szerv. A kormány az azóta eltelt több, mint hat évben közel 20-szor(!) módosította a nemzetbiztonsági törvényt, azonban semmit sem tett a visszásságok orvoslására – amit az Európa Tanács előtt azzal indokol, hogy a módosításokhoz szükséges elemzések időigényesek. A kormány álláspontjának tarthatatlanságát az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának küldött levelünkben is kifejtettük.

Az EJEB előtt bárki hivatkozhat arra, hogy az alapvető jogai pusztán attól sérülnek, hogy az adott országban rosszul szabályozottak a titkosszolgálatok megfigyelési jogosítványai. A jogsértés megállapítása nem automatikus: a kérelmezőnek valószínűsítenie kell, hogy megfigyelés áldozata lehet. Mivel erről lehetetlen közvetlen bizonyítékot szerezni, ezt úgy teheti meg, ha bemutatja, hogy az adott országban a megfigyelés felett nem érvényesülnek megfelelő garanciák, ő pedig a megfigyelés szempontjából kiemelten kockázatos státusszal bír. Ilyenek például az újságírók, a civil szférában dolgozók, vagy bárki más, aki tarthat attól, hogy ha szembe kerül a kormányával, az illegális eszközökkel is megpróbálhat fellépni ellene. A Bíróság végső soron egyedileg mérlegeli az ügyeket abból a szempontból, hogy a státuszát és az adott ország nemzetbiztonsági szabályozását összevetve mennyire reális a kérelmező megfigyeléstől való félelme.

Magyarországról az EJEB már kimondta, hogy nem érvényesülnek megfelelő garanciák a megfigyelések során; mindeközben a civil szférában és a független sajtóban dolgozók helyzete kifejezetten romlott, mert a kormány nyíltan nemzetbiztonsági kockázatként kezeli őket. Példa erre, amikor 2016/17-ben három magas rangú kormánypárti politikus, köztük a miniszterelnök, is kifejtette, hogy a „Soros-hálózat” tagjainak bélyegzett civil szervezetekkel szemben titkosszolgálati eszközökkel kell fellépni. Szintén emlékezetes, hogy 2020-ban a Külügyminisztérium rendelt jelentéseket az Európai Unióban működő magyar nagykövetségektől az adott országokban képzésre látogató újságírókról a „Soros-szervezetek” „beavatkozási kísérleteinek” elhárítása érdekében. Azóta – bár a civil szféra tagjairól (még) nem –, nem kevés újságíróról valóban kiderült, hogy megtámadták a Pegasus szoftverrel.

Ebben a helyzetben a teljes magyar civil és független újságírói szféra alappal hivatkozhat arra, hogy a kormány titkosszolgálati eszközöket alkalmazhat vele szemben. Ezért az érintettek nevében tömeges fellépést tervezünk az EJEB előtt Tóth Balázs emberi jogi ügyvéddel.