Csalt az ajánlóívekkel, 45 hónap után ítélték el a kamupárt képviselőjelöltjét

Egy okból viszont mégis érdemes megemlékezni róla: azon kevés esetek egyike köthető a kamupárthoz, amikor egy képviselőjelöltjüket ajánlóívekkel kapcsolatos csalás miatt jogerősen elítélték. Eljutott hozzánk az ezzel kapcsolatos ítélet, mely többek közt ügyfelünk feljelentése nyomán született. Urbán Ágnes így emlékszik vissza az eseményekre: “A 2018-as országgyűlési választás előtt fontosnak tartottam, hogy ajánlást adjak az általam szimpatikusnak tartott ellenzéki jelölteknek. A sajtóban már terjedtek a kamupártokról szóló hírek és az is, hogy ki lehet kérni, pontosan milyen jelölteknél jelent meg az ajánlásom. Ezt meg is tettem, a helyi választási iroda elküldte, hogy kit támogattam, és legnagyobb meglepetésemre ezen szerepelt az Origo Párt jelöltje is. Erről a pártról, illetve a jelöltjéről soha nem hallottam korábban, természetesen ajánlást sem adtam neki. Egyértelmű volt, hogy visszaéltek az adataimmal, ezért a TASZ-hoz fordultam jogi segítségért.”

A jogerős ítéletig rögös út vezetett: több mint három évre volt szükség ahhoz, hogy kimondja a bíróság a bűnösséget – ráadásul a jelentős időmúlást enyhítő körülményként kezelték, és a vádlottat csak próbára bocsátották.

A tényállás szerint a képviselőjelöltnek ismerősök, aktivisták gyűjtötték az ajánlásokat, és persze ő maga is részt vett ebben. A gyűjtés során minden ajánlóíven fel kell tüntetni, hogy az adott lapon szereplő ajánlásokat ki gyűjtötte. A képviselőjelöltnek ez volt a veszte: olyan íveken is feltüntette a nevét mint gyűjtő, melyekre mások (aktivisták, ismerősök) gyűjtöttek aláírásokat. Ez talán soha nem derült volna ki, ha az íveken nem szerepeltek volna hamis ajánlások, azaz olyan emberek adatai, akiknek eszük ágában nem volt támogatni a kamupárt jelöltjét. Bizarr részlet, hogy éppen az ajánlásokat ellenőrző egyik választási bizottsági tag is felfedezte saját – nyilvánvalóan hamisított – aláírását is íveken. Egyébként valami alaposan félrement ebben a választókerületben: ugyanitt derült fény arra, hogy az adatvédelmi biztos adatait is ellopták – egy másik jelölt ajálóívén találtak rá ezekre.

Ügyfelünk feljelentése utánnyomozás indult, melyben feltárták, hogy több tucatnyi hamis ajánlást találtak. Első fokon el is marasztalták a képviselőjelöltet választás rendje elleni bűntett miatt, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott.

Az eset több szempontból is tanulságos:

• Rámutat arra, hogy a képviselőjelöltnek aktivistái munkájáért is lehet büntetőjogi felelőssége – hiszen a hamis ajánlások nem a képviselőjelölttől származnak, de ő magát az ajánlások gyűjtőjeként tüntette fel. Ezzel jóhiszemű jelöltek is bajba kerülhetnek, tehát fokozott körültekintésre van szükség.

• Az ítélet – az összes körülmény figyelembe vétele mellett is – rendkívül enyhe szankciót tartalmaz és nem rendelkezik közügyektől eltiltásról mint mellékbüntetésről – holott ha lenne alkalom, amikor ezt indokolt lenne, az éppen a hasonló esetek köre. Lehetséges, hogy a most elítélt ex-kamu-jelölt soha többet nem próbálkozik képviselőjelöltséggel, de mivel a büntetett előélet önmagában nem akadálya a választáson való indulásnak, erre nincs garancia.

• Az időmúlásnak is jelentősége van az ügyben: a tényállás nem volt különösen összetett, ehhez képest a bűncselekmény elkövetéséről a jogerős ítéletig 45 hónap telt el. Kétséges, hogy milyen visszatartó erővel bír egy olyan ítélet, melyet a bűncselekménytől ennyire távoli időpontban hoznak meg.

• A bíróság a “hasonló bűncselekmények elszaporodottságát” súlyosító körülményként szokta értékelni. Ebben az ügyben azt állapították meg, hogy az ajánlóívekkel kapcsolatos visszaélések nem különösebben elszaporodottak, ezt pedig az összes bűncselekményen belüli csekély aránnyal támasztották alá. Ezt a vizsgálatot célszerű lenne arra az időszakra szűkíteni, amikor egyáltalán el lehet követni ilyen bűncselekményt, hiszen az ajánlóívekkel való visszaélés csak a választásokat megelőzően, a kampányidőszak egy részében lehetséges. Ezzel szemben kukát lerúgni, költségvetési csalást elkövetni vagy közúti balesetet okozni – sajnos – minden nap van lehetősége az elkövetőknek.

• Az elsőfokú ítélet egy hajmeresztő megállapítást is tartalmaz: a bíróság enyhítő körülményként értékelte “[a vádlott] azon meg nem cáfolt előadását, hogy az Origo Párt indulásával politikai céljai nem voltak, hanem csupán az autizmussal élők és családtagjaik problémájára akarták felhívni a figyelmet.” Ez a politikai célok félreértéséről ad tanúbizonyságot: párt jelöltjeként választáson indulni mindenképpen politikai cél, közügy akkor is, ha történetesen kamupártról beszélünk. Ráadásul a kamupártok sokszor éppen a társadalom széles réteiget megérintő ügyeket tűznek zászlajukra (ilyen a fogyatékossággal élő emberek védelme is), de mindezt semmitmondó módon (program, részletes elképzelések nélkül), lózungok szintjén teszik.

Szerencsére a másodfokú bíróság később korrigálta azt, hogy ez enyhítő körülmény lenne az ügyben.

Összességében tehát pozitív, hogy bár évek múltán, de mégis lesz büntetőjogi értelemben is felelőse egy-egy, ajánlóívekkel kapcsolatos visszaélésnek. Azonban ahhoz, hogy a választásokban meglévő közbizalom ne sérüljön, ennél sokkal többre lenne szükség. Még mindig nagyon kevés hasonló ítélet születik, de ami még sokkal nagyobb baj, hogy a jogrendszer még mindig ösztönzi a kamupártok alapítását. Az igazán hatékony, a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást sem lehetetlen feladat elé állító megoldás a többes ajánlás megszüntetése lenne.