Civilek bevonásával készül az új budapesti drogstratégia

Tavaly októberben számoltunk be arról, hogy a főváros egy új drogstratégia kidolgozásán dolgozik – ha már az országos lassan másfél éve lejárt. Ennek érdekében jött létre a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF), ami állami és civil tagok együttműködésével dolgozza ki a főváros drogstratégiát. A munka megkezdéséhez a következő munkacsoportok alakultak meg:

• kínálatcsökkentő
• ártalomcsökkentő
• drogprevenciós
• kezelés/ellátás
• kutatás

Mi az első két munkacsoportban veszünk részt, amik közül most a kínálatcsökkentő csoport üléseiről számolunk be.

A kínálatcsökkentés hagyományosan a rendészeti fellépésre fókuszál, ugyanis elsődlegesen ettől várják a droghasználat és a terjesztés visszaszorulását. Ugyanakkor az európai drogstratégiák rendszerint számos más intézkedést is magukban foglalnak, amik a kábítószerek kínálatát alternatív módokon hivatottak csökkenteni, így mi is szeretnénk ezeket itthon meghonosítani. Azt szeretnénk többek között, hogy szűnjön meg a hétköznapi emberek szúrópróbaszerű vegzálása az utcán és a szórakozóhelyeken.

A kínálatcsökkentő munkacsoportot a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetője és a BKEF társelnöke, Dr. Terdik Tamás vezeti, de a csoportban helyet kapott több drogtémával foglalkozó civil szervezet, önkormányzati delegáltak, a katasztrófavédelem és a kerületi kábítószerügyi egyeztető fórumok delegáltjai.

A munkacsoport a második ülésén véglegesítette az éves feladattervét. Ebből azt a két pontot mutatjuk be bővebben, melyek kidolgozásában mi is részt veszünk.

C-listás szigorítás?

Az első pont a BRFK javaslatán alapszik, ami szigorítaná az új pszichoaktív anyagok (ÚPA, ismertebb nevükön dizájner drogok) terjesztésére vonatkozó büntetési tételeket a Büntető Törvénykönyvben. Egész pontosan, aki ÚPA-val kereskedik, az ugyanolyan büntetéseket kapna, mintha ezt kábítószerrel tenné. Míg a csoport abban egyetértett, hogy az ÚPA-használat évek óta a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentő trendek közé tartozik itthon, a terjesztés további szigorításával kapcsolatban nem volt összhang. A Jogriporter Alapítvánnyal közösen tett állásfoglalásunkban a következő ellenérveket gyűjtöttük össze:

1. A jogalkotó azért hozta létre a C-listát az ÚPA számára, hogy az új, ismeretlen szerek a kockázatértékelésükig a kábítószerektől eltérő ellenőrzés alá essenek. Ez szükséges ahhoz, hogy a későbbi besorolásuk már az egyéni és társadalmi veszélyeik tudatában történhessen meg.
2. Egy 2021 novemberében született alkotmánybírósági határozat szerint a kábítószerek és az ÚPA fogalmának meghatározása tisztázásra szorul, ezért bármilyen kábítószerekkel kapcsolatos Btk. módosításnak ezt is magában kell foglalnia vagy ezt követően kell megtörténnie.
3. Az ÚPA kategóriájában több alacsony kockázatú növényi hatóanyag és az elmúlt évekig étrend-kiegészítőként széles körben forgalmazott szer is szerepel, melyek egyéni és társadalmi kockázatai nem mérhetők a kábítószerekhez.
4. A Btk. módosítás esetén figyelembe kell venni az Emmi által készíttetett tanulmányt az ÚPA kezelésének lehetséges változtatásairól és a kockázatértékelés felülvizsgálatáról.
5. Alapvető kriminológiai tétel, hogy a büntetési szankciók szigorítása önmagában nem vezet az adott bűncselekmény visszaszorításához.

A projekt felelősének drogpolitikai szakértőnket, Kardos Tamást bízták meg, aki a soron következő üléseken az ésszerű és bizonyítékokon alapuló szabályozásért fog kiállni.

Terjesztve fogyasztók, komplex razziák és mélyszegénységben élő szerhasználók

A második pont több témát is tartalmaz. Ezek egyike az együttes droghasználat jogi megítélése. Gyakran keresik jogsegélyszolgálatunkat olyanok, akik ellen kábítószer-kereskedelem miatt indítottak eljárást, miközben csak barátjukkal közösen füveztek. Célunk, hogy a joggyakorlat is tükrözze a közös fogyasztás és a kábítószer terjesztés közötti nyilvánvaló különbséget.

Ide tartozik még a razziák témaköre, amelyekkel kapcsolatban régóta nehezményezzük, hogy miközben mindössze néhány fogyasztó felderítésére alkalmasak, sokszor több száz ember fölösleges vegzálásával járnak. A BRFK vezetőjétől megtudtuk, hogy az úgynevezett diszkórazziák gyakorlata Budapesten évekkel ezelőtt megszűnt, de az azóta jellemzővé váló komplex bűnügyi, bűnmegelőzési és rendészeti akciók – amiket a Készenléti Rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, NAV-val, NNK-val, idegenrendészettel stb. közösen kiviteleznek – valóban magukban foglalják a droghasználat ellenőrzését is. Kérdés, hogy az intézkedés alá vont fiatalokat mennyiben vigasztalja, hogy nem diszkórazzia, hanem komplex akció címszóval történik az ellenőrzésük…

Végezetül pedig ebben a pontban tárgyaljuk meg azt is, hogy a marginalizált szociális státuszú fogyasztói csoportok esetében milyen eszközökkel valósítható meg a kínálatcsökkentés és miként lehet kezelni nyílt droghasználói színtereket, elsősorban az ÚPA és az injektált szerhasználat vonatkozásában.

A további ülések eredményeiről folyamatosan beszámolunk majd.