Kedden jelenik meg az Európai Bizottság második jogállamisági jelentése

Az Európai Bizottság idén második alkalommal készíti el az ún. jogállamisági jelentését. Ez minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az évente kiadandó jelentés célja a jogállamiság helyzetének figyelemmel kísérése minden tagállamban, valamint a jogállamisággal kapcsolatos párbeszéd és együttgondolkodás elősegítése.

A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat veszi figyelembe: többek között civil szervezetek, újságírók, vagy akár bírók is megoszthatják álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről. Ezzel a lehetőséggel élve márciusban nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország együttműködésben válaszolt az Európai Bizottság kérdéseire.

Az állampolgárok véleményének figyelembevétele pozitívum, ugyanakkor a jelentés elkészítésének folyamata számos kívánnivalót hagyott maga után:

• A magyar kormány által benyújtott országjelentés nem volt megismerhető előzetesen, azt sem az Európai Bizottság, sem a kormány nem hozta nyilvánosságra, így az állampolgárok beadványaikban nem tudtak reagálni az abban foglaltakra.

• A jelentés elkészítése során a civil szervezeteknek és az állampolgároknak idén is egy előre meghatározott, minden tagállam esetében azonos kérdéssorra kellett választ adniuk, kérdésenként előre meghatározott terjedelemben. Ez az egyes tagállamok összehasonlíthatóságát ugyan segíti, de a kérdéssor kötött, szigorú szerkezete nem teszi lehetővé azt, hogy a válaszadók megfelelő mélységben foglalkozzanak az adott országra specifikus jogállamisági problémákkal. Magyarország esetében így nem volt mód például a tudomány szabadságával és az egyetemi autonómiával kapcsolatos problémák bemutatására, és nem vonatkozott külön kérdés arra sem, hogy mennyiben hajtja végre az adott tagállam a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága ítéleteit, noha a kormány ezt is folyamatosan szabotálja.

• A kérdéssor szerkezete és aránytalansága nem segíti azt, hogy a válaszadók valóban átfogó képet tudjanak adni az alkotmányos intézményrendszerről, és megfelelően érzékeltetni tudják a rendszer természetét.

Részben a fentieknek tudható be, hogy ugyan a tavalyi, 2019-re vonatkozó jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, mégis kimaradtak belőle fontos, rendszerszintű problémák, mint például a közszolgálati média kormányzati megszállása, vagy az Alkotmánybíróság függetlenségének felszámolása. Sok jelzett probléma esetében hiányzott a kontextus, a jogállamiság lerombolására tett 2019 előtti lépések bemutatása és értékelése, így pedig valós mélységük nem volt megérthető a magyar helyzetet nem ismerőknek. Ahogy a jelentés megjelenése után több szakértő is jelezte, a jelentés nem mutatta meg megfelelően az összefüggéseket, és elmulasztotta annak világos kimondását is, hogy Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatos problémák strukturálisak és rendszerszintűek.

Fájó hiányosság volt az is, hogy az Európai Bizottság nem tett konkrét ajánlásokat a kormányoknak, amely megnehezíti majd annak értékelését is, hogy mennyiben orvosolták az egyes tagállamok a tavalyi jelentésben jelzett jogállamisági problémákat.

A jelentéshez közösen hozzájáruló nyolc hazai civil szervezet szerint a jogállamisági jelentés középtávon valóban hozzájárulhat az igazságszolgáltatás függetlenségének, a korrupció elleni keretrendszernek, a média sokszínűségének, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítéséhez az Európai Unió tagállamaiban. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy az Európai Bizottság – figyelembe véve a szakértők és a civil szervezetek jelzéseit – orvosolja az első jelentések gyerekbetegségeit. Emellett a Bizottságnak a jelentés megállapításait fel kell használnia arra is, hogy konkrét lépéseket tegyen az uniós jognak való megfelelés kikényszerítése érdekében, akár kötelezettségszegési eljárások, akár más uniós jogállamisági mechanizmusok formájában.

Közleményünk a 2019-re vonatkozó jogállamisági jelentésről: https://helsinki.hu/unios-jogallamisagi-tukor-ugyanaz-a-kep-amit-mi-is-ismerunk/

Blogposztunk a 2020-ra vonatkozó beadványunkról: https://helsinkifigyelo.444.hu/2021/04/28/magyarorszagi-civil-korkep-a-jogallamrol

Amnesty International Magyarország
Eötvös Károly Intézet
K-Monitor
Magyar Helsinki Bizottság
Mérték Médiaelemző Műhely
Political Capital
Társaság a Szabadságjogokért
Transparency International Magyarország