Kinek jár és hogyan igényelhető a gyermekek otthongondozási díja (GYOD)?
A fogyatékossággal élő polgároknak és az őket támogató hozzátartozóiknak joguk van arra, hogy különböző anyagi és nem anyagi támogatásokat kapjanak az államtól. Ebben a tájékoztatóban a gyermekek otthongondozási díjával (GYOD) foglalkozunk. Ezt az ellátást azok igényelhetik, akik súlyos fogyatékossággal élő vagy tartós beteg, önellátásra képtelen gyereküket gondozzák. Tájékoztatónkból kiderül, hogy ki jogosult GYOD-ra, hogyan kell igényelni és mit tehetsz, ha hiába kérted, nem kaptad meg a GYOD-ot, vagy más sérelem ért.
Ha a tájékoztató elolvasása után is bizonytalan vagy abban, hogy milyen ellátásokra vagy jogosult, a helyi családsegítőhöz fordulhatsz. A családsegítők fogyatékossági tanácsadást is végeznek, és segítenek a számodra legmegfelelőbb ellátások és támogatások kiválasztásban. A fogyatékosügyi tanácsadók listáját a szocialisportal.hu-n találod meg.
Általános tudnivalók a gyermekek otthongondozási díjáról
A GYOD szociális ellátás, ami azt jelenti, hogy alanyi jogon jár, nem nézik, hogy dolgoztál-e korábban. Az alapján leszel jogosult rá, hogy a gyerekednél fennáll-e a súlyos fogyatékosság, vagy tartósan beteg és önellátásra képtelen-e. Mivel teljes összegű GYOD-ot csak akkor kaphatsz, ha más ellátásokban nem részesülsz, az egyéb támogatásokkal a GYOD összege csökken. Ezért érdemes végiggondolnod, hogy anyagilag hogyan jársz a legjobban.
A GYOD összege 2025-ben 290 800 Ft, amelyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak le. Így a GYOD havi nettó összege 2025-ben 261 720 Ft. Ebből még levonják, ha kapsz más rendszeres pénzbeli ellátást. Nem vonják le viszont
- a másik gyerek után járó csecsemőgondozási díjat (CSED), gyermekgondozási díjat (GYED) vagy gyermekgondozást segítő ellátást (GYES), vagy
- a gyermeknevelési támogatást.
Nem vonják le a nyugdíjjárulékot sem, ha saját jogú nyugdíjat kapsz, vagy betöltötted a nyugdíjkorhatárt és özvegyi nyugdíjat kapsz.
A GYOD nettó értéke, amit kézhez kaphat a szülő, kevesebb lesz, mint 290 800 Ft. A nyugdíjjárulék összege a GYOD 10%-a, 29 080 Ft. Tehát a GYOD nettó összege 2025-ben 261 720 Ft.
Kinek jár a GYOD?
1. a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyerekéről, vagy
2. a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyerekéről gondoskodik.
1. a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyerekéről, vagy
2. a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyerekéről gondoskodik.
1. a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyerekéről, vagy
2. a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyerekéről gondoskodik.
Fontos, hogy a gyerek életkorától függetlenül járhat neked a GYOD, tehát akár nagykorú gyereked után is kaphatod.
Fontos, hogy egy szülő csak egy gyerek után kaphat GYOD-ot, és egy gyerek után csak az egyik szülő kaphat GYOD-ot. Ám ha egy szülő több gyereke után is kaphatna GYOD-ot, akkor az összeg másfélszeresét kapja.
Ha megállapítják, hogy a szülő jogosult lenne a GYOD-ra, de
- szülői felügyeleti joga szünetel,
- szülői felügyeleti jogát megszüntették,
- nem tudja gondozni a gyereket a saját egészségi állapota miatt, vagy
- meghalt,
akkor a szülő helyett a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója kaphatja a GYOD-ot. Ilyen hozzátartozó lehet a gyermek egyeneságbeli rokona (pl. nagyszülő), a gyermek egyeneságbeli rokonának házastársa, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, a testvér vagy a testvér házastársa.
Ilyen esetben a hozzátartozó a felsorolásban szereplő helyzetek bekövetkezésétől számított három hónapon belül kérheti a GYOD megállapítását.
Nem jogosult a GYOD-ra a szülő, ha
- a gyermek két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti (pl. kórházi), valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, gyermekotthonban él, óvodába, iskolába vagy egyetemre jár nappali tagozaton, kivéve, ha
- az iskolában eltöltött idő az iskolában, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg, ez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy 16.00 után már nem tartózkodik iskolában a gyermek
- az óvodában vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézményben, illetve az egyetemen töltött ideje átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
- az iskola vagy egyetem látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak a szülő rendszeres közreműködésével valósítható meg, vagy
- szakiskola, középiskola nappali tagozatos tanulója, vagy egyetemre jár nappali tagozaton; vagy
- dolgozik és a munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
Mi számít súlyos fogyatékosságnak, tartós betegségnek és önellátásra képtelenségnek?
A súlyos fogyatékosság orvosi feltételeit jogszabály rögzíti. Ez alapján súlyosan fogyatékos személy az, aki állandó és tartós ápolásra, gondozásra szorul, ha
- látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, látása segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható,
- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy segédeszközzel sem képes a beszédet hallás útján megérteni, és halláskárosodása miatt érthetően beszélni,
- értelmi akadályozottsága középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű genetikai vagy magzati károsodás, illetve szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt; a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
- mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatásra csak külön jogszabályban meghatározott segédeszköz használatával, vagy még azzal sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes.
A súlyos fogyatékosságot szakorvos állapítja meg.
Tartósan beteg a gyerek, ha előreláthatólag több mint három hónapig kell ápolni, gondozni az egészségi állapotára figyelemmel.
Önellátásra képtelen a gyerek, ha a szakértő ezt állapítja meg a szakértői véleményében. Erről a következő pontban (Hogyan állapítják meg az egészségkárosodás mértékét? Honnan tudhatom, hogy mekkora az egészségkárosodása a gyerekemnek?) kérdésben olvashatsz bővebben.
Hogyan állapítják meg az egészségkárosodás mértékét? Honnan tudhatom, hogy mekkora az egészségkárosodása a gyerekemnek?
Az egészségkárosodás megállapítására vonatkozó eljárást a szülőnek kell megindítania a lakóhelye szerinti kormányhivatalnál, a települése polgármesteri hivatalában, vagy a legközelebbi kormányablakban az erre rendszeresített kérelemnyomtatvány benyújtásával. Ezután egy szakértő a megvizsgálja a gyerek önellátási képességét ott, ahol ápolják. Ennek a vizsgálatnak az időpontjáról legalább 5 nappal korábban értesíteniük kell a szülőt. (A vizsgálat szempontjai a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében találhatók.)
A vizsgálat során 0-tól 4-ig terjedő skálán pontozzák a gyerek önellátásra képességét, ahol a 0 az önellátó, a 4 pedig önellátásra képtelen. A pontozás szempontjai:
- étkezés,
- öltözködés,
- tisztálkodás,
- rendszeres steril eszközhasználat,
- WC használata,
- vizelet- és széklettartás,
- köznevelési vagy szakképző intézmény, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény látogatása,
- lakáson belüli közlekedés,
- kihívást jelentő viselkedés.
A gyerek önellátásra képtelennek minősül, ha összesen legalább 8 pontot kap. A vélemény legfeljebb öt évig, vagy végleges állapot esetén határozatlan ideig érvényes. Határozatlan érvényességi idejű vélemény csak akkor adható, ha az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem lehet a gyerek állapotán jelentős változást elérni semmilyen kezeléssel, és a gyerek életkora alapján sem várható már változás az állapotában.
A GYOD mellett lehet munkám? Hány órát lehet dolgozni?
A GYOD-dal járó egyéb kedvezmények
Nem kaphat GYOD-ot az, aki más rendszeres pénzellátásban részesül, és ennek az összege meghaladja a GYOD összegét. Azaz a GYOD összegéből le kell vonni a más rendszeres pénzellátások összegét. Ilyen rendszeres pénzellátás a törvény szerint például
- a táppénz,
- a csecsemőgondozási díj,
- az öregségi nyugdíj,
- a korhatár előtti ellátás,
- a szolgálati járandóság,
- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai,
- az öregségi járadék,
- a munkaképtelenségi járadék,
- az özvegyi járadék,
- a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék,
- az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékossággal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját,
- a baleseti táppénz,
- a hozzátartozói baleseti nyugellátás,
- a rokkantsági járadék,
- a gyermekgondozási segély,
- az időskorúak járadéka,
- a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
- az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,
- az ápolási díj vagy
- a közszolgálati járadék.
A teljes felsorolás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában olvasható.
A GYOD mellett akkor kaphatsz más rendszeres pénzellátást, ha annak összege nem haladja meg a GYOD összegét. Ilyenkor nem a GYOD teljes összegére lesz jogosult a szülő: a GYOD összegéből kivonják a más rendszeres pénzellátás összegét, és az így kapott összeget fogják GYOD-ként folyósítani. (Vagyis nem fogsz több pénzt kapni, mint a GYOD összege.)
Viszont, ha
- gyermeknevelési támogatást (GYET),
- másik gyermek után járó csecsemőgondozási díjat (CSED),
- örökbefogadói díjat,
- gyermekgondozási díjat (GYED),
- gyermekgondozást segítő ellátást (GYES),
- tartós ápolást végzők időskori támogatását
kapsz, azt vonják le ezt a GYOD-ból, ezeknek a teljes összegére leszel jogosult.
Ha már kapsz GYOD-ot, akkor azt továbbra is teljes összegben megkaphatod, ha
- már a GYOD megállapítását követően nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülsz, és
- az ezen ellátásra való jogosultság megszerzését megelőző napon már jogosult voltál GYOD-ra vagy ápolási díjra, és
- az ellátásra való jogosultság megszerzését megelőző 20 éven belül összesen legalább 10 évig jogosult voltál a GYOD-ra és a kiemelt ápolási díjra, vagy a súlyosan fogyatékos személyre tekintettel járó ápolási díjra.
Jár nyugdíj a GYOD után?
A GYOD-on töltött idő szolgálati időnek számít, tehát jogosultsági időként figyelembe kell venni az öregségi nyugdíj kiszámításánál, ráadásul beleszámít a korkedvezményes Nők 40 nyugdíjba is. A Nők 40 megállapításához 40 év jogosultsági idő, ezen belül pedig GYOD-ban részesülő esetén 30 év keresőtevékenység megléte szükséges. Ebből a GYOD ideje beleszámít a 40 év jogosultsági időbe, azonban a 30 év keresőtevékenységbe nem. A nők korkedvezményes nyugdíjáról itt olvashatsz bővebben: https://www.allamkincstar.gov.hu/nyugdij/sajat-jogu-ellatasok/oregsegi-nyugdij/nok-kedvezmenyes-oregsegi-nyugdija
A GYOD igénylése
A GYOD megállapítását a lakóhelyed szerinti vármegyei (fővárosi) kormányhivatalnál kérheted. A kormányhivatalok listáját és címeit itt találod meg: https://kormanyhivatalok.hu/
A gyereked egészségügyi állapotát időről időre felülvizsgálják, hogy megállapítsák, jogosult vagy-e még a támogatásra. Fontos, hogy minden, az életkörülményeitekben beálló változást bejelents, mert az érinheti a jogosultságod. Ilyen lehet a gyereked egészségi állapotában bekövetkező változás, a lakóhelyváltozás, vagy ha nyugellátást, baleseti nyugellátást vagy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátást kapsz. Ha nem jelented be a változást, de később kiderül, visszafizettethetik veled a járadékot a kamatokkal együtt.
Ebben a részben leírjuk, hogyan igényelheted a GYOD-ot, mi alapján bírálják el az igényedet, és mikor vizsgálják felül a jogosultságodat.
Hol és hogyan kell a GYOD-ot igényelni?
Az igénylést többféle módon is leadhatod:
- levélben elküldött nyomtatványon,
- online, Ügyfélkapun keresztül (elektronikus űrlapon, amit a magyarorszag.hu oldalán találsz meg),
- személyesen a kormányablakban.
Az igényléshez szükséges formanyomtatványt beszerezheted
- személyesen a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán vagy a kormányablakokban;
- illetve letöltheted innen is.
Ha segítségre van szükséged az ügyintézésben, más is beadhatja helyetted a kérelmet. Ilyenkor csatolni kell egy erre vonatkozó meghatalmazást is a kérelemhez. A meghatalmazáshoz mintát itt találsz.
- Ha a szülő hat év alatti gyereke után igényli a GYOD-ot, a kérelemhez csatolni kell
- az ápolt gyerek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről szóló szakorvosi véleményt, és
- ha a gyerek köznevelési intézményben tanul, illetve óvodai, nappali ellátást nyújtó intézménybe jár, akkor az intézmény vezetőjének igazolását.
- Ha a gyerek, aki után a GYOD-ot kérik, a kérelem benyújtásakor már betöltötte a 6. életévét, és fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára, vagy rokkantsági járadékra jogosult, akkor a kérelemhez csatolni kell
- a gyerek fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára, rokkantsági járadékra jogosultságát igazoló dokumentumot (pl. határozatot), és
- ha a gyerek köznevelési intézményben vagy felsőoktatásban tanul, illetve óvodai, nappali ellátást nyújtó intézménybe jár, akkor az intézmény vezetőjének igazolását.
- Ha a gyerek, aki után a GYOD-ot kérik, a kérelem benyújtásakor már betöltötte a 6. életévét, és fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára, vagy rokkantsági járadékra nem jogosult, akkor:
a. Először be kell szerezni
- a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró kormányhivatali hatóság határozatát, vagy
- a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolását (hogy ez egy adott betegségnél, fogyatékosságnál pontosan ki, abban a háziorvos, gyermekorvos tud segíteni), vagy
- a kórház vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentést, igazolást, vagy
- a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői véleményt.
b. Második lépésben
- ezt a beszerzett dokumentumot el kell vinni a háziorvoshoz vagy házi gyermekorvoshoz, aki – ha ennek feltételei fennállnak – ez alapján állítja ki az igazolást arról, hogy az ápolt gyerek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg.
c. Harmadik lépésként a GYOD iránti kérelemhez csatolni kell:
- a háziorvos (házi gyermekorvos) igazolását, és
- ha a gyerek köznevelési intézményben vagy felsőoktatásban tanul, illetve óvodai, nappali ellátást nyújtó intézménybe jár, akkor az intézmény vezetőjének igazolását.
A GYOD hatékony kérelmezéséhez nagyon fontos, hogy az orvosi papírok, illetve a hatóságok által kiállított dokumentumok időrendi sorrendben meglegyenek. Mindig őrizd meg a kapott dokumentumokat. Ha úgy érzed, hogy nem küldtek el neked valamit (például szakvéleményt), vagy elveszett, kérj iratbetekintést, és annak keretében akár másolatot is. Az iratbetekintésről ebben a tájékoztatóban írtunk részletesebben.
Az igénylés leadása után egy szakértő a megvizsgálja a gyerek önellátási képességét ott, ahol az ápolását végzik. Ennek a vizsgálatnak az időpontjáról legalább 5 nappal korábban értesíteniük kell a szülőt. A vizsgálat szempontjai a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében találhatók.
A vizsgálat során 0-tól 4-ig terjedő skálán pontozzák a gyerek önellátásra való képességét, ahol a 0 az önellátó, a 4 pedig önellátásra képtelen. A pontozás szempontjai
- az étkezés,
- öltözködés,
- tisztálkodás,
- rendszeres steril eszközhasználat,
- WC használata,
- vizelet- és széklettartás,
- köznevelési vagy szakképző intézmény, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény látogatása,
- lakáson belüli közlekedés,
- kihívást jelentő viselkedés.
A gyerek önellátásra képtelennek minősül, ha legalább 8 pontot kap. A vélemény legfeljebb öt évig, vagy végleges állapot esetén határozatlan ideig érvényes. Határozatlan érvényességi idejű vélemény csak akkor adható, ha az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem lehet a gyerek állapotán jelentős változást elérni semmilyen kezeléssel, és a gyerek életkora alapján sem várható már változás az állapotában.
Fontos, hogy ha a vizsgálaton nem jelentek meg, azt úgy tekintik, hogy a GYOD iránti kérelmed visszavontad, ezért az eljárást meg fogják szüntetni.
Mennyi ideig tart, amíg elbírálják a kérelmem?
Az ügyintézési határidő 60 nap. Ha nem döntenek határidőn belül az ügyedben, akkor 10 000 forint kompenzáció illet meg. Mivel a határidőbe a postázás nem számít bele, ezért ha nem kapsz semmit 65-70 napig, azután küldj egy tértivevényes levelet a kormányhivatal azon osztályának címére, amelyiknek a kérelmedet is küldted, amiben leírod a problémát és azt, hogy mivel a hatóság nem tartotta be az ügyintézési határidőt, az általános közigazgatási rendtartás 51. § b) pont alapján kéred az eljárásért fizetett illeték, vagy ha az eljárás ingyenes, tízezer forint kifizetését.
Meddig fogom kapni a GYOD-ot, ha jogosult vagyok rá? Mikor vizsgálják felül, vagy szüntetik meg a GYOD folyósítását?
A GYOD a támogatott gyerek egész életében jár. Nincs korhatár, felnőtt gyerek után is kaphatja a szülő.
A GYOD-ot az elrendelő döntésben meghatározott időben fogják felülvizsgálni. Ekkor azt vizsgálják, hogy még mindig megfelelsz-e az igénylési feltételeknek. A felülvizsgálat eredményeként megszüntethetik az ellátást vagy megváltoztathatják az összegét, de az is lehet, hogy minden változatlan marad.
Szintén a GYOD-ot elrendelő döntésben lesz benne, hogy mikor vizsgálják felül a gyereked egészségi állapotát. A GYOD-ot megszüntetik, ha a felülvizsgálat során az derül ki, hogy nem vagy már jogosult GYOD-ra, például javult a gyerek egészségi állapota.
Gondnokság alatt állok. Hogyan adhatom be a kérelmet?
Ha teljes kizáró gondnokság alatt állsz, akkor egyedül nem adhatod be a kérelmed, a gondnokod közreműködése is kell. Ha nem állsz gondnokság alatt a szociális és társadalombiztosítási ellátások körében, akkor te is beadhatod a kérelmet. A gondnokság alá helyezési ítéletben tudod ellenőrizni, hogy milyen körben állsz gondnokság alatt.
Mit tehetek, ha nem értek egyet azzal, hogy hány százalékos egészségkárosodást állapított meg a hatóság?
Ha a gyereked egészségi állapotára hivatkozva elutasítják a kérelmedet, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 napon belül közigazgatási pert indíthatsz. Ha vitatod az egészségkárosodás mértékét, vagy a diagnózist, akkor a szakértői bizonyításnak kulcsszerepe lesz. Ezért mindenképpen kérd (indítványozd) a per során szakértő kirendelését. Ez azért fontos, mert ha te nem kéred, könnyen lehet, hogy nem rendelnek ki új szakértőt, hanem a bíróság elfogadja az eredeti szakvéleményt.
Ha azonban a pert megindító keresetleveledben, vagy a per során indítványozod, akkor a bíró kér egy új szakvéleményt, majd ezt a szakvéleményt kézbesíti neked, és erre tehetsz észrevételt. Ha nem értesz egyet ennek az új szakértőnek a véleményével sem, akkor kérned kell a vélemény kiegészítését, illetve pontosítását. Erre utasítani fogja a bíróság a szaké6rtőt, aki megpróbál eleget tenni a kérésnek. Ha még így is ellentmondásos, hiányos vagy homályos a szakértői vélemény, akkor indítványoznod kell egy új szakértő kirendelését. Ebben az indítványban nem kell orvosilag cáfolnod a szakértő véleményét, elég leírnod, hogy miért nem tartod jónak a véleményt. Ilyen ok lehet például, hogy a korábbi véleménnyel ellentétes, nem vizsgálta meg a gyerekedet a szakértő, stb. A közigazgatási perről részletesen a IV. részben olvashatsz.
Mit tehetek, ha elutasították az igénylésemet?
Ha elutasítják a GYOD iránti kérelmedet, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 naptári napon belül közigazgatási pert indíthatsz. A határidő akkortól számít, amikor kézhez vetted a határozatot, és nem akkortól, amikor a hatóság meghozta. Tehát ne a határozat alján látható keltezést nézd, hanem írd fel, hogy melyik nap kaptad meg a határozatot. Fontos, hogy vannak 30 napnál rövidebb határidők is. Ezt viszont a határozatba is beleírja a hatóság.
A bíróságtól kérheted, hogy semmisítse meg a határozatot, de akár azt is, hogy változtassák meg a döntést. Az alábbiakban részletesen is írunk arról, hogyan indíthatod meg a közigazgatási eljárást, és hogyan zajlik a per.
Fontos, hogy a kormányhivatal határozatát akkor érdemes megtámadni a bíróságon, ha jogszabálysértő módon hozták meg, vagy nem értesz egyet azzal, hogy hány százalékos egészségkárosodást állapítottak meg.
Mikor jogszabálysértő a kormányhivatal döntése?
Az alábbi dolgok minősülnek jogszabálysértőnek:
- A hatóság minden esetben köteles megindokolni a döntését. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 81. § (1) bekezdésének megsértésére lehet hivatkozni, ha a hatóság nem írta le részletesen, hogy miért utasította el a kérelmet.
- A hatóságnak a határozatban pontosan le kell írnia minden körülményt, és az összes bizonyítékot figyelembe kell vennie. Ha ezt nem tette meg, például nem nézte át alaposan a gyereked orvosi papírjait, akkor a hatóság megsértette az Ákr. 62. §-a szerint fennálló, a tényállás tisztázására, illetve a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó kötelezettségét.
- Ha a hatóság bizonyítási eljárást folytatott le (pl. adatokat kért be a NAV-tól vagy szakvéleményt készített a gyereked egészségi állapotáról), arról menet közben tájékoztatnia kell téged. Ha csak a határozatával együtt küldi el neked a beszerzett bizonyítékot (pl. a szakértői bizottság véleményét), akkor megsérti az Ákr. 76. §-a szerinti kötelezettségét.
Hogyan indíthatok közigazgatási pert?
Ha nincs ügyvéded, az alábbi módokon járhatsz el a legegyszerűbben.
- Töltsd ki a bíróság formanyomtatványát. Ebben minden szerepel, amit bele kell írni a keresetlevélbe. Ha egyedül nem tudod kitölteni, menj be a bíróság ügyfélsegítőjére ügyfélfogadási időben, és kérj segítséget. Annak a bíróságnak az ügyfélsegítőjét keresd fel, ahol a pert meg kell indítani. Ez az információ szerepel a kormányhivatal által küldött határozatban. Ha mégsem találod, akkor kérdezd meg az adott kormányhivataltól, hogy melyik bíróságra tartozik az ügy.
- Arra is van lehetőség, hogy szóban mondd el a keresetedet a bíróság ügyfélsegítőjén. Ilyenkor azt kell kérni, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, amit mondasz. A jegyzőkönyv felvétele helyett azt javasoljuk, hogy közösen töltsétek ki a formanyomtatványt a bírósági ügyintézővel, mert akkor biztos lehetsz benne, hogy minden fontos információ szerepelni fog a keresetlevélben.
Ha szeretnéd jobban érteni, hogy hogyan zajlik egy ilyen per, nézd meg a bíróság közérthető anyagát, amiben folyamatábrákkal mutatják be az eljárást.
Kell-e ügyvédet fogadnom, ha közigazgatási pert indítok?
Ha szeretnél ügyvédet, de nincs rá pénzed, kérhetsz pártfogó ügyvédet. A pártfogó ügyvédet a kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Osztályától kell kérni. Ha ide bemész ügyfélfogadási időben, és elmondod, hogy pártfogó ügyvédet szeretnél kérni egy közigazgatási perhez, az ügyintézők segítenek ebben. Adnak egy formanyomtatványt, amit ki kell töltened. Ez arra szolgál, hogy megállapítsák, hogy rászorulónak minősülsz-e. A kormányhivatali ügyintéző segít a formanyomtatvány kitöltésében.
Rászorulónak minősül, akinek a nettó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumot (28 500 ft) és nincs vagyona (az ingatlan, amiben élsz, nem számít). Az is rászorulónak számít, aki bizonyos ellátásban részesül. Például aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap vagy közgyógyellátásban részesül. Akkor is érdemes a kormányhivatalhoz fordulnod, ha a háztartásodban magasabb az egy főre jutó jövedelem, mert ha 2025-ben ez 253.319 forintnál nem magasabb, akkor az állam megelőlegezi az ügyvédi költségeidet. Ha elveszíted a pert, akkor így is lehetnek költségeid, de azért, hogy ügyvédet fogadhass, nem kell fizetned előzetesen.
Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy valóban jogosult vagy ingyenes ügyvédi segítségre, akkor adnak egy listát ügyvédek neveivel és telefonszámával. Őket kell felhívnod, és kérned kell, hogy vállalják el az ügyedet. Ha egyik ügyvéd sem vállalja el az ügyedet, akkor menj vissza a kormányhivatalba, és kérd, hogy jelöljenek ki a számodra pártfogó ügyvédet.
Ritkán kötelező ügyvédet fogadni közigazgatási perhez, de például ha már született egy bírósági döntés, és az ellen fellebbeztél, azaz a Kúria előtt zajlik a per, vagy a Fővárosi Törvényszékhez tartozik az ügy, mert Budapesten élsz, akkor valószínűleg kötelező lesz a jogi képviselet.
Kell-e fizetnem az eljárás megindításáért? Van-e perköltség?
A GYOD-dal kapcsolatos eljárás, ideértve az ezzel kapcsolatban indult közigazgatási pert is, költség- és illetékmentes. Ez azt jelenti, hogy:
- nem kell illetéket fizetned sem az eljárás elején, sem a végén,
- a per során felmerülő költséget (pl. tanú utazási költsége, igazságügyi orvosszakértő díja) az állam állja.
Ezeket a költségeket akkor sem kell kifizetned, ha elveszted a pert. Pervesztesség esetén viszont ki kell fizetned a másik fél perköltségét (pl. az ő jogi képviselőjének munkadíját), ha ezt kérte.
Melyik bírósághoz fordulhatok, ha közigazgatási pert szeretnék indítani?
A keresetlevelet annál a hatóságnál kell benyújtani, amelyik a döntést hozta, viszont a bíróságnak kell címezni. Azt, hogy melyik bírósághoz tartozik az ügy, alapvetően a lakóhelyed, vagy a döntést hozó hatóság címe határozza meg. Közigazgatási perekben a törvényszékek járnak el. Összesen nyolc törvényszék van. Ezek közül fog valamelyik eljárni az ügyedben:
- Fővárosi Törvényszék jár el:
- Budapest esetében.
- Budapest Környéki Törvényszék jár el:
- Nógrád vármegye és
- Pest vármegye esetében.
- Debreceni Törvényszék jár el:
- Hajdú-Bihar vármegye,
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye esetében.
- Győri Törvényszék jár el:
- Győr-Moson-Sopron vármegye,
- Komárom-Esztergom vármegye és
- Vas vármegye esetében.
- Miskolci Törvényszék jár el:
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és
- Heves vármegye esetében.
- Pécsi Törvényszék jár el:
- Baranya vármegye,
- Somogy vármegye és
- Tolna vármegye esetében.
- Szegedi Törvényszék jár el
- Bács-Kiskun vármegye,
- Békés vármegye és
- Csongrád vármegye esetében.
- Veszprémi Törvényszék jár el:
- Fejér vármegye,
- Veszprém vármegye és
- Zala vármegye esetében.
Mit lehet kérni a közigazgatási perben a bíróságtól?
A bíróság mindig csak arról dönt, amit kérnek tőle. Ezért minden kérelmet írj bele a keresetlevélbe, ami csak szóba jöhet. A bíróságtól kérheted, hogy semmisítse meg a határozatot, vagy helyezze hatályon kívül. Mindkét esetben új hatósági eljárás kezdődik.
Azt is kérheted, hogy a bíróság változtassa meg a hatóság döntését. Ezt úgy kell kérni, hogy pontosan megjelölöd, milyen változtatást szeretnél, például hogy ítéljék meg a GYOD-ot. Ha szeretnéd, hogy a bíróság tartson tárgyalást, és hallgasson meg téged, esetleg a tanúidat, azt külön kell kérned a keresetlevélben.
Ha van ügyvéded, ő tudni fogja, hogy mit érdemes kérned a bíróságtól. Ha nincs, a bírósági ügyfélsegítőtől kérhetsz segítséget.
Mi történik, ha rosszul töltöm ki a keresetlevelet?
Ilyenkor a bíróság hiánypótlást kér. Ha nincs ügyvéded, akkor a bíróságnak minden hiányosságot össze kell gyűjtenie, és tájékoztatnia kell téged arról, hogyan pótold azt, ami hiányzik. A bíróság azt is megmondja, mikorra kell pótolni a hiányosságokat. Ha ezt a határidőt nem tartod be, akkor a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, és nem indul meg a per. A visszautasítás ellen lehet fellebbezni.
Hogyan zajlik a per? Mire számítsak a bírósági eljárás során?
A bíróság a keresetlevelet 8 napon belül megvizsgálja, és megállapítja, hogy megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha valami hiányzik a keresetlevélből, akkor hiánypótlást fog kérni.
Ezt követően a keresetlevélre válaszol a hatóság, akit a perben alperesnek hívnak. A hatóság a válaszban leírja, mit gondol az ügyről. A választ védiratnak nevezik. A védiratot bíróság elküldi a felperesnek, azaz neked, aki a pert kezdeményezte.
Ha nincs ügyvéded, akkor a bíróság tájékoztat arról, hogy a perben milyen jogaid és kötelezettségeid vannak, azaz mit kérhetsz, és neked mit kell tenned. A bíróság arról is tájékoztat, hogy kérhetsz pártfogó ügyvédi képviseletet.
A hatóság elküldi az ügyedben eddig keletkezett iratokat a bíróságnak. A bíróság ügykezelő irodájában, az iroda nyitvatartási idejében megnézheted ezeket az iratokat. Az ügykezelő iroda címét és nyitvatartási idejét az ügyedben eljáró bíróság honlapján megtalálod.
Ezután kétféle módon folytatódhat az eljárás.
- Az egyszerűbb eset az, ha nincs tárgyalás. Ha sem te, sem a hatóság nem kérte tárgyalás tartását, és a bíróság szerint sem szükséges, akkor nem lesz tárgyalás. A bíróság csak az iratok alapján dönti el az ügyet. Ilyenkor a bíróság még iratokat kérhet be tőled.
- A bíróság tárgyalást tart. Az első tárgyalás időpontját a bíróság a keresetlevél megérkezésétől számított 30 napon belül kitűzi. A tárgyalásra idézést fogsz kapni, amiben a bíróság leírja, hogy mikor és hol lesz a tárgyalás, mit vigyél magaddal. Mindig olvasd el alaposan az idézést, hogy nem kér-e tőled valamit a bíróság (pl. azt, hogy 15 napon belül, de legkésőbb a tárgyaláson reagálj az alperes védiratában írtakra).
Az eljárás végén a bíróság meghozza a döntést, amiben vagy neked vagy a hatóságnak ad igazat.
Mi történik a tárgyaláson? Hogyan készüljek fel a tárgyalásra?
Attól függően, hogy a bíróság szerint mennyire bonyolult az ügy, a tárgyaláson egy bíró egyedül, vagy egy három bíróból álló tanács jár el. A tárgyalás az ügy összefoglalásával kezdődik. Az egyik bíró elmondja vagy felolvassa, hogy mi van a keresetlevélben, amit benyújtottál. Utána a hatóság álláspontját, azaz a védiratot is összefoglalják. Az ismertetés után a bíró megkérdezi tőled, hogy szeretnél-e az elhangzottakra reagálni. Ez azt jelenti, hogy jogod van elmondani a bírónak, hogy szerinted mi történt, miért nem értesz egyet a hatósággal, hogyan rendezzék a helyzetet. A bíró az alperes hatóság képviselőjének is megadja a lehetőséget, hogy reagáljon. Ha az ügy olyan, akkor a nyilatkozatok után a bíróság megpróbálja elérni, hogy te és a hatóság egyezséget kössetek.
Fontos tudni, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha nem mész el. Sőt a bíróság akkor is hozhat ítéletet, ha nem vagy ott a tárgyaláson. Ha viszont te kérted a tárgyalás tartását, de nem mész el, a bíróság akár meg is szüntetheti az eljárást. Ilyenkor az ítéletben nem vizsgálja az általad kifogásolt hatósági határozatot, csak az eljárás megszüntetéséről dönt. Tehát ha te kérted a tárgyalást, mindenképp jelenj meg rajta.
Mit tehetek, ha nem értek egyet a bíróság döntésével?
A bíróság ítéletével szemben lehet fellebbezni. Arról, hogy ezt hogyan teheted meg, az ítéletben tájékoztatni fognak. Fontos, hogy ez már jogerős itéletnek minősül, ami ellen nem lehet fellebbezni, ezért csak rendkívüli jogorvoslatnak van helye. Ilyen rendkívüli jogorvoslat a felülvizsgálat, amelyről a Kúria dönt. A felülvizsgálati kérelmet csak ügyvéd nyújthatja be, ezért ehhez mindenképpen ügyvédet kell fogadnod. Ha szeretnél ügyvédet, de nincs rá pénzed, kérhetsz pártfogó ügyvédet (erről bővebben lásd a Kell-e ügyvédet fogadnom? kérdést). Felülvizsgálatot csak akkor kérhetsz, ha az ítéletben jogszabálysértésre tudsz rámutatni, vagy ha az ítélet eltér a Kúria korábbi irányadó gyakorlatától.
A felülvizsgálati kérelem benyújtására az ítélet közlésétől számítva 30 napod van. Az ítélet közlésének napja az a nap, amikor a postán küldött ítéletet átveszed. A Kúria 30 napon belül végzésben dönt arról, hogy befogadja-e a felülvizsgálati kérelmet. Ha elutasítja a kérelmet, akkor nem indul meg a felülvizsgálati eljárás.
Ha minden jogorvoslati fórumon elutasítják a kérelmedet, akkor ugyanebben az ügyben nem tudsz máshová fordulni, de újra beadhatod a kérelmedet. Ahhoz, hogy pozitív döntés szülessen, fontos viszont, hogy csatold a kérelmedhez azokat a papírokat is, amelyek az előző eljárás óta keletkeztek, vagy amiket nem látott a hatóság, és alátámasztják, hogy jogosult vagy a járadékra. Fontos, hogy ha egyszer elutasítanak, az nem jelenti azt, hogy örökre elveszted a lehetőséget a GYOD igénylésére.
Kitől kérhetek segítséget a közigazgatási per megindításához?
Ha nem szeretnél ügyvédet fogadni, vagy nincs pénzed erre, az alábbi segítségeket veheted igénybe:
- A bíróságok ügyfélsegítői. A bíróságokon ügyfélsegítő napokat tartanak. Itt kérhetsz segítséget a per megindításához szükséges keresetlevél, valamint a költségmentességi kérelem kitöltéséhez. Annak a bíróságnak az ügyfélsegítőjét keresd fel, ahol a pert is meg kell indítani.
- A kormányhivatal jogi segítségnyújtó osztálya. Menj be ügyfélfogadási időben, és mondd, hogy pártfogó ügyvédet szeretnél kérni közigazgatási perhez. Kapsz tőlük egy formanyomtatványt, amit ki kell tölteni (ebben is kérhetsz tőlük segítséget). Az állami jogi segítségnyújtás keretében nem csak ügyvédet kérhetsz, hanem peren kívüli jogi segítséget is. Ilyenkor az ügyvédek nem képviselnek, csak tanácsot adnak, beadványt készítenek, segítenek a nyilatkozatok megtételében.
- Civil szervezetek
A TASZ jogsegélyszolgálatának is írhatsz a jogsegely@tasz.hu címre, de megkereshetsz más szervezeteket is, akik fogyatékossággal élő embereknek segítenek:
- Kézenfogva Alapítvány
- Autisták Országos Szövetsége (AOSZ)
- Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)
- Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ)
- Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
- Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ)
- Mozgássérültek Budapesti Egyesülete
Mit tehetek, ha megvonták a GYOD-ot?
Előfordulhat, hogy megvonják a GYOD-ot, ha a felülvizsgálat alapján jelentősen megváltoznak a körülményeid, vagy a körülményeid megváltozását nem jelented be időben a kormányhivatalnak. Ilyen körülmény lehet például a lakóhelyváltozás, az egészségi állapotodban bekövetkező változás, továbbá ha más rendszeres pénzbeli ellátást kapsz. Ezért inkább jelents be azonnal minden változást, ami érintheti a jogosultságodat. Ha egy ideje már úgy kaptad meg a GYOD-ot, hogy egyébként nem voltál rá jogosult, akkor rosszhiszeműséget állapítanak meg, és köteleznek a díj visszafizetésére a kamatokkal együtt.
Ebben a részben leírjuk, hogy mit tehetsz, ha megvonták tőled a támogatást, de nem szeretnéd visszafizetni, illetve azt, hogy hogyan jelentheted be körülményeid megváltozását.
Mit tehetek, ha megvonták a GYOD-ot, de nem értek egyet a döntéssel?
Mit tehetek, hogy ne kelljen visszafizetni az eddig kapott díjat?
Kérheted a kormányhivatalnál, hogy méltányosságból csökkentsék, vagy engedjék el a visszafizetést. Erre akkor van lehetőséged, ha te, illetve a családod kimutathatóan nehéz anyagi helyzetben van, és az ellátás visszafizetése a megélhetéseteket veszélyeztetné. Minden esetben az egyedi körülményeket vizsgálja a kormányhivatal, és azok alapján dönt. Fontos, hogy nem egy-egy körülményt vizsgál, hanem a helyzetedet összességében fogja értékelni. A méltányossági kérelemben az alábbiakat érdemes leírni:
- hol laksz (családi házban, lakásban stb.),
- mi alapján laksz ott (saját tulajdon, bérlet, szívességi lakáshasználat, önkormányzati bérlakás stb.),
- mennyi jövedelmed van,
- mennyi a veled egy háztartásban élők jövedelme; ha nincs jövedelmük, mi ennek az oka (pl. munkanélküli, kiskorú gyermek, nappali felsőfokú tanulmányokat végző nagykorú gyermek, stb.),
- mennyi kiadásod van (víz-, villany-, fűtésköltség, élelmezési költség, gyógyszerköltség, orvoshoz járás költsége, hitel vagy egyéb kölcsöntartozás törlesztése, tartásdíj, stb.),
- a bevételeidhez képest mennyi kiadásod van havonta,
- vannak-e nagyobb értékű ingó vagyontárgyaid (pl. autó),
- ha saját tulajdonú az ingatlanod, van-e rajta valamilyen teher (pl. jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, végrehajtási jog),
- milyen körülmények között élsz (hányan laktok együtt, hány szoba van a lakásban, milyen a lakás komfortfokozata, milyenek a tisztálkodási lehetőségek),
- van-e az eltartásodra szoruló személy (kiskorú gyermek, nappali tagozatos felsőfokú képzésre járó nagykorú gyermek, idős, illetve beteg szülő, stb.).
Mivel a hatóság az egyedi körülményeidet értékeli, a felsorolás csak példa, írj le mindent, amit fontosnak tartasz. Ha például van autótok, de arra azért van szükségetek, mert te, vagy a veled élő hozzátartozód mozgásában korlátozott, és másképp nem jutnátok el a szükséges orvosi kezelésekre, akkor ezt érdemes leírni és az orvosi iratokat csatolni.
Továbbá kérheted részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezését is rászorultsági alapon.
A méltányossági kérelemhez itt találsz mintalevelet, amit kitöltés után a kormányhivatalnál kell leadnod. A kérelmet ügyfélkapun keresztül is benyújthatod erre a linkre kattintva.
Mit tehetek, ha az ügyintéző/hatósági személy tájékoztatását követtem, mégis megszüntették a díj folyósítását?
Ebben az esetben panaszt tehetsz a tájékoztatást adó hatóságnál. Ezt szóban is megteheted, ilyenkor a hatóság köteles leírni a panaszodat, és másodpéldányban átadni neked. Ahhoz, hogy biztosan elbírálják a panaszt, hivatkozz a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényre. A panaszban írd le, vagy mondd el, hogy miért teszel panaszt, és mutasd be a bizonyítékaidat, ha vannak. Ilyen lehet pl. az ügyintézőtől vagy a hatóságtól kapott írásos tájékoztatás (e-mail), vagy az ellátás visszafizetésére vonatkozó felszólítás. A panasz elbírálására 30 napja van a hatóságnak, ha több időt vesz igénybe az elbírálás, arról tájékoztatniuk kell téged. Fontos, hogy időben lépj, mivel ha eltelt 6 hónap, akkor a hatóság mellőzheti a panaszodat. Például ha azt mondta az ügyintéző, hogy kaphatsz egy új ellátást vagy járadékot is a régivel együtt, de ez nem így van, és emiatt megszüntetik az eredeti ellátást, akkor a megszüntetéstől számítva fél éven belül add be a panaszt a hatóságnál. Ha később adod be, akkor már nem foglalkoznak a panasszal.
Emellett panaszt nyújthatsz be az alapvető jogok biztosához is, amiről bővebben itt olvashatsz. Fontos, hogy az alapvető jogok biztosa nem bírósági vagy hatósági eljárásban vizsgálja az esetet, ezért az eljárás végén nem változik meg a döntés. Csak arra számíthatsz, hogy az alapvető jogok biztosa megállapítja, hogy a hatóság megfelelően járt-e el vagy nem. Ennek hosszú távon lehet következménye, ha sokan panaszolják be a hatóságot. A te ügyedben azonban nem tudsz ezzel a módszerrel változást elérni. Az alapvető jogok biztosához a panaszt szóban, postán vagy elektronikus úton nyújthatod be. Személyes panasztételre a hatóság elérhetőségein tudsz időpontot foglalni. Ha nincs ügyvéded, akkor érdemes személyesen panaszt tenned, mert akkor helyben segítenek a panasz megfogalmazásában.
Ha úgy érzed, hogy diszkrimináltak, az alapvető jogok biztosának hivatala alatt működő Egyenlő Bánásmód Főigazgatósághoz (EBF) fordulhatsz, amiről bővebb információkat ebben a tájékoztatónkban találsz.
Hogyan jelenthetem be, hogy megváltoztak a körülményeim?
Ha megváltoztak a körülményeid, például elköltöztél, vagy javult a gyereked egészsége, akkor
- írj egy levelet, és add fel tértivevénnyel annak a kormányhivatalnak, amelyiktől kapod az ellátást,
- vagy menj be személyesen a kormányhivatalba, és mondd el, hogy megváltoztak a körülményeid.
A törvény alapján a körülményeid megváltozását 15 napon belül kell bejelentened a a hivatalnak.
További információkat ezeken az oldalakon találsz:
- Tájékoztató a komplex minősítésről az Egységes Fogyatékosügyi Portálon
- A Szociális Ágazati Portál megváltozott munkaképességű személyeknek szóló tájékoztatója
- A Belügyminisztérium hivatalos tájékoztató anyaga
- Kormányhivatalok
- Bírósági tájékoztató a közigazgatási eljárásokról
Jogszabályok:
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
- a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény
