Súlyosbító ítélet született Vágvölgyi és az Index ellen

Emlékezhetünk, még 2015 februárjában született elsőfokú ítélet az ügyben. A köztársasági elnök azért perelte be Vágvölgyit, mert egy Facebook bejegyzésében, ami a kedves HírTV kampány része volt azt állította róla, hogy részeg lövöldözés miatt került katonai fogdára. A portál ellen pedig azért indított eljárást, mert leközölte ezeket az állításokat.  A fogdára kerülés igaz volt, ám Vágvölgyi rosszul emlékezett, az nem részeg lövöldözés miatt történt. Az elsőfokú ítélet Vágvölgyit ötvenezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte, az Indexet vonatkozásában azonban elutasította a keresetet, hiszen az újság egy aktuális közéleti eseményről számolt be.

A másodfokú döntés indoklásában a bíróság kimondta, hogy az Index is megsértette Áder jó hírnevét azzal, hogy híresztelte Vágvölgyi állításait, továbbá a bíróság szerint nem jártak el jóhiszeműen, hiszen túl gyorsan közölték le a cikket, és nem jártak kellőképpen utána az állításnak. Vágvölgyi a hamis tényállítás leközlésével szintén nem járt el jóhiszeműen a bíróság szerint. Az indoklás leszögezte, hogy nem tekinthető közéleti vitának az eset, a hamis tényállítások még akkor sem tartoznak a közéleti viták körébe, ha azok nem rosszhiszeműek, ha a hamisság oka tévedés és nem tudatos rosszakarás. A bíróság nevetségesnek nevezte az elsőfokon megállapított sérelemdíjat, ami a másodfokú bíróság szerint magánjogi büntetésként funkcionál.

A TASZ felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához Vágvölgyi B. András ügyében, mivel a szólásszabadságot erősen korlátozó döntés született. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a bíróságnak jogsérelem hiányában el kellett volna utasítani Áder keresetét, és ha történt is jogsértés, a köztársasági elnöknek akkor is többet kellene tűrnie közhatalmat gyakorló személyként, mint egy átlagembernek. A sérelemdíj mértéke pedig különösen magas, és a jövőben visszatarthatja a polgárokat attól, hogy részt vegyenek a közéleti kérdésekről szóló vitában.