Másodfokon is bűnösek a romák elleni rasszista gyilkosságsorozat vádlottai
A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal: a vádlottakat a roma népcsoport elleni egységes gyűlöletük motiválta a hat halálos áldozattal járó bűncselekménysorozat elkövetésében.
A romák elleni, hat halálos áldozatot és számos sérültet követelő, 2008-2009-ben zajlott sorozatgyilkosság miatt megvádolt négy férfi elleni büntetőeljárásban 2013 nyarán a Budakörnyéki Törvényszék hozott elsőfokú ítéletet. Már akkor is üdvözöltük, hogy a bíróság a rasszista indítékot a cselekmény minősítésénél figyelembe vette, és ítélete indokolásában is kellő hangsúlyt fektetett az elkövetők cigányellenes indítékának elítélésére.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntésében az elsőfokú ítélettel a legtöbb ponton – így külön kiemelve az emberölés aljas indokból, vagyis rasszista indítékból elkövetettként minősítését is – egyetértett. A másodfokú bíróság is hangsúlyozta, hogy a sértettek személye az elkövetők számára teljesen közömbös volt, kizárólag a származásuk miatt választották ki őket, és támadtak életükre.
A bíróság a büntetéskiszabás indoklása körében is hangsúlyozta a rasszista indítékot. A vádlottak azért érdemlik a legsúlyosabb büntetést, mert azzal a céllal szerveződtek, hogy a roma kisebbség ellen brutális, élet elleni bűncselekményeket hajtsanak végre.
A társadalom felé pedig az ítélettel az a bíróság üzenete, hogy a rasszista indítékból elkövetett élet elleni bűncslekemények a legsúlyosabb büntetés kiszabását vonhatják maguk után.
Az ítélőtábla részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, ugyanis további bűncselekményben (a besenyeszögi rablás kapcsán személyi szabadság megsértésében) is bűnösnek találta az első három vádlottat. Emiatt ők ismét fellebbezhettek, így sor fog kerülni harmadfokú eljárásra. A IV. rendű bűnsegéd tekintetében azonban a másodfokú bíróság teljes egészében helyben hagyta az elsőfokú bíróság döntését, így vele szemben az ítélet jogerős.
A másodfokú bíróság megállapította azt is, hogy nem sérült a vádlottak védelemhez való joga. Az Ítélőtábla szerint tisztességes volt az elsőfokú bírósági eljárás, az megfelelt az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének és az Alaptörvény XXVIII. cikkének.
Az elsőfokú bíróság ítéletét üdvözlő, más civil szervezetekkel közösen kiadott közleményünkben azt írtuk, hogy a bíróság megtette a dolgát, de az állam még tétlenkedik, mert továbbra sem kellően hatékony a bűnüldöző szervek fellépése a kisebbségek elleni gyűlölet-bűncselekmények esetében. Azóta némi előrelépés történt, mindenképpen meg kell például említeni az Országos Rendőr-főkapitányság és a Gyűlölet-bűncslekemények Elleni Munkacsoport közötti hatékony együttműködést, ami reményeink szerint előbb-utóbb hatással lesz a helyi nyomozó hatóságok munkájára is.
