Másodfokon is rasszisták a gárdistákra támadó sajóbábonyi romák

2009. november 14-én a Borsod megyei Sajóbábonyban a Jobbik rendezvényt tartott a helyi iskolában. Az épület előtt mintegy száz, – a bíróság által abban az időben a cigány kisebbség rendszeres megfélemlítése miatt már jogerősen feloszlatott  Magyar Gárda egyenruhájához hasonló öltözéket viselő – személy tartózkodott. A helyi romákat a gárdisták jelenléte és a Jobbikos rendezvény érthetően megfélemlítette, hiszen mind a párt, mind a feloszlatott egyesület, illetőleg annak illegális utódszervezetei nyíltan rasszista, cigányellenes politikája közismert volt. Ráadásul az esemény előtt csak néhány hónappal került sor a romák elleni sorozatgyilkosság utolsó, halálos kimenetelű esetére, és a romák országszerte rettegtek attól, hogy a rasszista gyilkosságsorozat folytatódni fog.

A helyi cigányok egy nagyobb csoportja az iskola elé ment, a Jobbik lakossági fórumára azonban nem engedték be őket, így összeszólalkoztak a kívül strázsáló gárdistákkal, akikkel szemben az odaérkező rendőrség nem intézkedett, pusztán a két csoport közé álltak, a romákat hátrébb tolva. A kialakult konfliktus miatt sajtóhírek szerint a Jobbik helyi vezetője “hívta be” másnap Sajóbábonyba az “Új Magyar Gárda keleti dandárjának majd 600 tagját”. 2009. november 15-én a jobbikos behívására számos gépjárműben szélsőséges szimpatizánsok közeledtek a település felé, akik jó részét a rendőrség feltartóztatta, néhány autó azonban, közöttük egy piros Suzuki tovább tudott haladni. A település határában, a cigánysor közelében a gárdisták előző napi jelenléte és a rendőrség akkori tétlensége miatt feldúlt, támadástól tartó romák egy csoportja karókkal, botokkal ütlegelni kezdte az autót, az esemény során az autó két utasa könnyebben megsérült.

A Miskolci Törvényszék 2013. május 9-i elsőfokú ítéletében rongálás mellett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) elkövetésében találta bűnösnek a roma származású elkövetőket.

A Debreceni Ítélőtábla mai jogerős döntésével helybenhagyta a cselekmény minősítését, a kiszabott büntetéseket lényegesen súlyosította. A súlyosítás indokaként azt hozta fel a bíróság, hogy a fokozott rendőri jelenlét alkalmas volt a köznyugalom megzavarására.

Ez az érvelés abszurd, hiszen a rendőrök eredetileg a szélsőségesek közeledte miatt voltak fokozottan jelen a település határában. A közösség tagja elleni erőszak minősítése kapcsán a szóbeli indokolás igen alacsony színvonalú volt, nem tért ki a cselekmény indítékának elemzésére, és arra sem, hogy milyen alapon áll meg a „magyarság” elleni cselekmény.

A TASZ szerint a bíróság súlyosabb bűncselekményben találta bűnösnek az elkövetőket, mint amit elkövettek. A közösség tagja elleni erőszak mint gyűlölet-bűncselekmény lényege ugyanis az, hogy az elkövető előítéletes egy csoporttal szemben, alacsonyabb rendűnek tartja a csoport tagjait, és ettől az érzülettől vezérelve követi el cselekményét. Az ügy körülményeiből, a vádlottak vallomásaiból is egyértelmű, hogy az elkövetőket nem “magyarellenes” előítélet motiválta a támadáskor, hanem az, hogy féltek az általuk gárdistáknak vélt személyek támadásától, el akarták őket űzni a településükről. A Debreceni Ítélőtábla szerint azonban mindez csak ürügy volt.

Miközben egyre több ügyben merül fel romákkal szemben a rasszizmus vádja, továbbra is azt látjuk, hogy romákat érő rasszista megfélemlítés, erőszak esetében a hatóságok gyakran tétlenek vagy nem elég hatékonyan járnak el. Holott a gyűlölet-bűncselekmény tényállás a hátrányos helyzetű csoportok védelmét szolgálja. Mindez azt a látszatot kelti, mintha Magyarországon a romák szítanák a gyűlöletet, és a nem romáknak lenne származásuk miatt félnivalójuk. Ez pedig a szélsőjobb retorikája, amitől a kormánynak és a jogalkalmazó szerveknek is el kellene határolódniuk.

Alábbiakban megtekintheti a TASZ és a NEKI megbízásából eljáró ügyvédek, Baltay Levente és Győző Gábor védőbeszédeinek legfontosabb részeit:

Az I. fokú ítéletről szóló hírünket itt olvashatja.

Az ügyről blogunkon itt írtunk.