A BM szerint csak a cigány gyerekekkel van gond
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda valamint a Társaság a Szabadságjogokért szerint a Belügyminisztérium (BM) megbélyegzi a cigány gyerekeket. A minisztérium a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia keretében olyan modellprogram kidolgozását írja elő, amelynek célja kizárólag a cigány gyerekek jogkövető magatartásának elősegítése. A Belügyminisztérium így azt sugallja, hogy csak a roma származású gyerekek magatartásával van probléma, miközben nyilvánvaló, hogy a jogkövető magatartás minősége nem etnikai vagy szociális helyzet kérdése.
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtására készített kormányhatározat a kormány azon intézkedéseit foglalja magában, amelyek célja a jelentősen hátrányos helyzetű emberek – köztük a mélyszegénységben élő romák – társadalmi befogadásának és beilleszkedésének elősegítése. Az intézkedések megvalósításáért a különböző minisztériumok felelősek. A BM ennek keretében a rendőrségre bízta egy modellprogram kidolgozását „[…] az iskolarendszerben nem elérhető cigány gyerekek és fiatalok jogkövető magatartási kultúrájának erősítésére”.
A négy civil szervezet február végén felkérést kapott a rendőrségtől, hogy vegyen részt a modellprogram kidolgozásában, azonban a szervezetek már a felkérés kézhezvételekor jelezték: érthetetlen, hogy a BM miért korlátozza a célcsoportot a cigány gyerekekre és fiatalokra, amikor a Felzárkózási Stratégia általában a fiatalok jogkövetésének elősegítését írja elő és semmiféle etnikai alapú szűkítést nem tartalmaz. A civilek szerint a BM által a rendőrségnek adott feladat-meghatározás indokolatlanul etnicizál és stigmatizál, ugyanakkor az intézkedéssel érintett célcsoportot a szükségesnél szűkebbre szabja. A megnevezés azt sugallja, hogy csak a cigány gyerekek nem tanúsítanak jogkövető magatartást, miközben nyilvánvaló, hogy ez nem származástól vagy társadalmi helyzettől függ.
A fenti érvekre hivatkozva a civilek személyesen és levélben is jelezték a rendőrségnek és a BM-nek, hogy – bár örülnek a kormányzat és a civil szervezetek együttműködésére vonatkozó szándéknak – a munkacsoportban csak abban az esetben vesznek részt, ha a megnevezés és a célcsoport meghatározása nem etnikai alapon történik. Azonban a BM közigazgatási államtitkára arról tájékoztatta a civil szervezeteket, hogy a kérés ellenére nem változtatják meg az elnevezést. Ezt megdöbbenéssel vegyes csalódottsággal vették tudomásul a civilek, hiszen számukra szimbolikus szempontból rendkívül fontos, a gyakorlatban a kormányzat részéről minimális ráfordítással teljesíthető kérés figyelmen kívül hagyása miatt ér véget a közös munka. A civilek úgy gondolják, hogy azok a civil szervezetek, amelyek a romák esélyegyenlőségéért, a velük szembeni megkülönböztető bánásmód visszaszorításáért küzdenek, egy eleve sztereotípiákon alapuló elnevezéssel létrehozott munkacsoportban nem vehetnek részt.
A civil szervezetek a Felzárkózási Stratégiáért felelős Balog Zoltán államtitkárnak és a modellprogram létrehozásáért felelős belügyminiszternek is levelet írtak, amelyben jelezték, hogy a munkacsoport elfogadhatatlan elnevezésén túl problémát jelent az is, hogy a modellprogram megvalósításának alapfeltételei hiányoznak. A munkacsoport a működéséhez egyetlen fillért nem kap, a feladat elvégzéséhez szükséges humánerőforrás nem áll rendelkezésre. A jogkövető magatartás kialakításának elősegítését kizárólag a rendőri állományra bízzák, holott – régóta tudjuk –, hogy csak komplex intézkedésekkel, széles körű szakértelem (pl. pedagógiai, szociális munka) bevonásával lehetséges az elkövetővé és áldozattá válás megelőzése. A megvalósításra rendelkezésre álló egyéves időtartam rövid, a fenntarthatóság egyáltalán nem biztosított. Ezért a civil szervezetek arra kérik a minisztériumi vezetőket, hogy vizsgálják felül a Stratégia végrehajtására vonatkozó terveket.
