Mit tehetek, hogy ne kapjak kéretlen kampányüzeneteket?
A jelöltek, pártok jogszerűen megszerezhetik nevedet és címedet, és megkereshetnek különféle kampányüzenetekkel. Ha nem szeretnél ilyen üzeneteket kapni, letilthatod az adataidhoz való hozzáférést. Ebben a tájékoztatóban leírjuk, hogy mit tehetsz, ha nem szeretnél kampányüzeneteket kapni valamely párttól, jelölttől, vagy a kormánytól.
Ha kampánycélokra akarják használni az adataidat, ahhoz kétféleképpen juthatnak hozzá jogszerűen a jelöltek és jelölő szervezetek:
- elkérik tőled például egy rendezvényen vagy petíció aláírásakor, és hozzájárulsz, hogy később megkeressenek;
- a választási kampány során megveszik a lakcímedet a szavazóköri névjegyzékből.
A Nemzeti Választási Iroda vezeti a központi névjegyzéket. Ez egy nyilvános elektronikus nyilvántartás, amiben a választásra jogosult polgárok adatait vezetik. Ez alapján készül a szavazóköri névjegyzék, ami szavazóköri bontásban rögzíti a szavazni jogosult polgárok adatait. A jelöltek, vagy pártok jogszerűen megvehetik a Nemzeti Választási Irodától a nyilvántartásban rögzített választók nevét, címét, életkorát és nemét, hogy levélben keressék őket.
Ha nem szeretnéd, hogy a te adataidhoz is hozzáférhessenek így, megtilthatod, hogy kiadják személyes adataidat. A jelölteknek és pártoknak minden választáson újra meg kell vennie a nevedet, lakcímedet, ha levelet akarnak küldeni neked. Ha már megvették az adataidat, az adott választási kampányban fel fogják tudni használni akkor is, ha a kampány során később letiltod őket. Bár a kérelem bármikor benyújtható, érdemes ezt már a választások kitűzése előtt, de legkésőbb a kampány kezdetekor megtenni. A kérelmet bármikor benyújthatod, akár két választás között is. Fontos, hogy mindez csak az NVI által kezelt adatokra, azaz a nevedre és a lakcímedre vonatkozik. Ha leadod a tiltó nyilatkozatot, az onnantól kezdve a következő választásokon is érvényes lesz mindaddig, amíg vissza nem vonod.
A telefonszámodat vagy az e-mail címedet a jelöltek, pártok soha nem szerezhetik meg jogszerűen a hozzájárulásod nélkül. Tehát ha nem adtad meg külön az adott pártnak vagy jelöltnek telefonszámodat és az e-mail címedet, mégis így keresnek meg, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatsz.
Az alábbiakban leírjuk, hogy mit kell tenned, ha szeretnéd letiltani az adataidhoz való hozzáférést a központi névjegyzékből vagy a pártok saját adatbázisából.
Hogyan tilthatom le, hogy a központi névjegyzékből hozzáférhessenek az adataimhoz / levélben kapjak kampányüzeneteket?
Ezt legegyszerűbben a www.magyarorszag.hu honlapon az „Adatok választási kampány célú szolgáltatásának tiltása/engedélyezése” fül alatt intézheted.
- Kattints az „Ügyintézés indítása” gombra, majd válaszd ki, hogy milyen módon azonosítod magad (DÁP mobilalkalmazás / eIDAS eID / Ügyfélkapu+). Az Ügyfélkapu-nyitásról itt olvashatsz, a DÁP létrehozásáról pedig itt.
- Ha megérkeztél a „Nyilatkozat” c. aloldalra, jelöld be a „Megtiltom a központi névjegyzékben nyilvántartott személyes adataim kampánycélú kiadását a jelöltek, jelölő szervezetek részére” lehetőséget. Kattints a „Tovább” gombra.
- Add meg, hogy milyen formában értesítsenek arról, hogy kérelmednek eleget tettek. A lakóhelyedre mindenképp kapsz majd egy postai értesítést. Kattints a „Tovább” gombra.
- Nézd át a kérelmet, és ellenőrizd a megadott adatok helyességét. Ha minden stimmel, kattints a „Benyújtás” gombra. Ezzel kész is vagy.
- A felbukkanó visszaigazoló oldalt nyomtasd ki, mentsd el PDF-ként vagy készíts róla képernyőfelvételt, hogy később esetleg tudd bizonyítani, hogy letiltottad az adataidat.
A kérelmet személyesen, vagy kézbesítési meghatalmazott útján is benyújthatod, ennek részleteiről a választási szervek útmutatójából tájékozódhatsz. Ha egyszer már letiltottad az adataidat, többször nem kell megtenned, ez a következő kampányokra is érvényes marad.
Mit tehetek, ha letiltottam az adataim kampánycélú felhasználását, mégis kapok leveleket a pártoktól?
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem vették figyelembe a kérelmedet. Előfordulhat, hogy mire letiltottad az adataid felhasználását, az adott párt már megvette az NVI-től az adatbázist.
Ha viszont időben tiltottad le a hozzáférést (legkésőbb a jelöltek és listák jogerős nyilvántartásba vétele előtt) mégis kapsz kampányüzeneteket, akkor fogj gyanút, mert visszaélhettek az adataiddal, például az ajánlásgyűjtés során. Fontos az is, hogy a megvásárolt adatokat csak az adott választáson használhatja fel a párt vagy jelölt. Tehát ha korábban nem tiltottad le a hozzáférést, most viszont igen, akkor az is lehetséges, hogy a párt vagy jelölt nem törölte a korábban megvásárolt adataidat, pedig ez kötelezettségük lett volna. Amikor egy ajánlóívet aláírsz, az ajánlás érvényességéhez meg kell adnod a következő adataidat: a nevedet, személyi azonosítódat, magyarországi lakcímedet, valamint aláírásodat. Ha aláírod egy jelölt ajánlóívét, azzal csak az ajánlásai összegyűjtéséhez járulsz hozzá, nem ahhoz, hogy kampányüzenetekkel is megkeressenek. Azonban amíg a választási bizottsághoz eljutnak az adatok, azokkal vissza lehet élni. Ha gyanút fogsz, akkor a NAIH-hoz fordulva adatvédelmi hatósági eljárást kezdeményezhetsz. Használd hozzá ezt a mintalevelet.
Tudom-e ellenőrizni valahogy, hogy kiadták-e már valakinek a névjegyzékből az adataimat?
Igen, az NVI-től kérhetsz tájékoztatást arról, hogy megvette-e valaki jogszerűen az adataidat kampánycélokra.
Az NVI első alkalommal díjmentesen bocsátja a rendelkezésedre ezeket az adatokat, további alkalmakkor felszámíthat extra díjat. Az NVI-nek a kérelmedet legfeljebb 30 napon belül kell teljesítenie, és erről a megadott elérhetőségedre küldött levélben értesít. Az NVI-hez a kérelmed postán vagy e-mailben (adat@nvi.hu) is elküldheted, illetve beadhatod epapíron is. Az NVI adatkezelési tájékoztatója itt érhető el.
Mit tudok tenni, ha a telefonszámomat és e-mailemet szerezték meg jogosulatlanul?
A telefonszámhoz és az e-mail címhez a jelöltek, pártok csak úgy férhetnek hozzá, ha azokat te külön megadod, pl. valamilyen aláírásgyűjtés során. Azonban önmagában egy petíció aláírásához megadott e-mail cím még nem használható fel a kampányban, csak ha a későbbi kapcsolattartáshoz is hozzájárulsz. Mindaddig küldhetnek neked ez alapján kampányleveleket, amíg vissza nem vonod a hozzájárulásod. Az adatok törlését bármikor kérheted az adatkezelőről, erről itt olvashatsz bővebben.
Ha nem járultál hozzá külön ahhoz, hogy a téged megkereső jelölt vagy párt e-mailben vagy telefonon felvegye veled a kapcsolatot, akkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatsz. A hatóság eljárása ingyenes. Használd hozzá ezt a mintalevelet. A levelet elküldheted postán és e-mailben is. A hatóság oldalán részletesen is leírják, hogy hogyan.
Mit tehetek, ha nem akarom, hogy megkeressenek a közvélemény-kutatók?
A közvélemény-kutatók használhatják a telefonszolgáltatók nyilvános adatbázisait – lényegében az offline vagy online telefonkönyvet –, de csak akkor, ha az előfizető a szerződéskötéskor kifejezetten engedélyezte a közvélemény-kutatási célú megkereséseket. Ez az engedély bármikor visszavonható a szolgáltatónál. Aki pedig azt szeretné, hogy a telefonszáma egyáltalán ne szerepeljen a nyilvános adatbázisban, az ezt is letilthatja, és ebben az esetben tilos más úton, például a Facebook-oldaláról, munkahelye weboldaláról, szakmai nyilvántartásból megszerezni a számát.
Egyes közvélemény-kutatók nyilvános adatbázisok igénybevétele helyett véletlenszerűen előállított számokat hívnak fel, arra hivatkozva, hogy ilyenkor nem kezelnek személyes adatokat, hiszen egy telefonszámon kívül semmit se tudnak az érintettről, ami alapján beazonosítható lenne. A NAIH álláspontja azonban – a korábbi adatvédelmi biztoséval megegyezően – az, hogy ez a gyakorlat olyan mértékben sérti a magánszférát, hogy az ilyen technológia alkalmazása egyáltalán nem megengedett. Az ilyen megkeresések miatt a NAIH-hoz fordulhatsz.
Mit tehetek, ha fizetett politikai hirdetéseket látok közösségi oldalakon?
2025-től hatályos a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról szóló (Transparency and targeting of political advertising; TTPA) nevű Európai Uniós rendelet, amit Magyarországon is alkalmazni kell. A rendelet célja többek között az, hogy átláthatóbbá tegye a közösségi oldalakon a fizetett politikai tartalmak közzétételét, finanszírozását. A Meta platformszolgáltató (hozzájuk tartozik a Facebook és az Instagram) úgy döntött, hogy a rendelet hatálybalépésétől nem engedi a továbbiakban a fizetett politikai tartalmak közzétételét. Hasonló döntést hozott a Google is, így a YouTube-on sem lehet már ilyen tartalmú hirdetést közzétenni. A TikTok felületén pedig korábban is tilos volt. Fontos, hogy ez nem minden közéleti tartalomra igaz, csak arra, amiért a platformnak fizetnek, így ez nem jelenti azt, hogy politikai tartalmat egyáltalán ne lehetne közzétenni.
Mindezek ellenére rendszeresen átcsúsznak a szűrőn fizetett politikai tartalmak. A Facebookon, Instagramon ugyanis a hirdető maga sorolja be a tartalmat, melyet ugyan egy algoritmus ellenőriz, de a rendszer nem tökéletes. Ilyen esetekben jelentheted a platformnak a tartalmat, mint olyat, ami megsérti a platform szabályait. A Google esetében a rendszer saját maga sorolja be algoritmusok segítségével a hirdetéseket egy-egy kategóriába, így itt elképzelhető, hogy tévedés történik. Ezeket a tartalmakat is jelentheted a platformon.
