Alkotmánybírósághoz fordult a TASZ
A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásának kriminalizálása miatt. Azt kértük, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a büntető törvénykönyv 269/C.§-át.
A TASZ álláspontja szerint a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek tagadásának tiltása több ok miatt is alkotmánysértő.
1. Normavilágosság követelménye
A tényállás nem felel meg a normavilágosság követelményének. A Btk. 269/C.§ szövege olyan összetett, definiálatlan szavakat használ („más emberiség elleni cselekmény”), amelyek tartalma a jogrendszer más normái által nem definiáltak. Nem lehet pontosan értelmezni, hogy mely nemzeti szocialista és mely kommunista rendszerekre vonatkozik a tiltás.
A nemzeti szocialista rendszer Magyarországon 1944 októberétől, a Szálasi kormány hatalomra jutásától regnált. Ily módon értelmezhető úgy is, hogy a munkaszolgálattal és koncentrációs táborokkal kapcsolatban, kizárólag erre az időszakra vonatkozna a tiltás. A kommunista rendszerek 1917 óta a világ számos országában léteznek. Ezek a rendszerek ma nem mind ismerhetőek meg teljességükben. Csak egy példával élve: az észak-koreai megsemmisítő táborokról nincsenek pontos és megbízható információink. Azonban ezek tagadása vagy kétségbevonása is büntetőjogi felelősséget keletkeztet.
2. Az öncenzúra veszélye
A szólásszabadságát gyakorló jogalany mérlegelni kénytelen akár a tényállás hatálya alá nem tartozó tartalmú véleményének ismertetése során is. Ezzel a véleményt formálni akarókat jelentős öncenzúrára kényszeríti a norma.
3.Büntetőjog ultima ratio jellege
A büntető törvénykönyvi tényállások megalkotása során a jogalkotónak figyelembe kellett volna vennie a büntetőjog ultima ratio jellegét, azaz a büntetőjog csak végső eszközként vehető igénybe akkor, ha az igénybevétel szükséges és arányos. A köznyugalom sérelme nem felel meg ennek az elvárásnak.
4. Kutatás szabadsága
Az Alkotmányban biztosított tudományos élet szabadságát és a tanítás szabadságát aránytalanul korlátozza az új tényállás. A normaszöveg alkalmazása oda vezethet, hogy a büntető bíróságoknak tudományos kérdésekben kell állást foglalniuk. Annak megítélése, hogy egy totalitárius rendszer bűneit jelentéktelen színben tünteti-e fel egy történelmi mű, ahhoz a történettudomány álláspontját kell ismernie és mércéül alkalmaznia a bíróságnak. A bíróságok által nem eldönthető kérdés, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 223 forradalmárát halálra ítélő igazságszolgáltatás emberiség elleni cselekményt hajtott-e végre ; vagy hogy a vörös khmerek kambodzsai kommunista pártjának népirtása jelentősebb volt-e a náci népirtásnál.
Az indítványt innen letöltheti.