Sérültek a pécsi lövöldöző jogai
A tavaly novemberi, a pécsi egyetemi kampuson történt lövöldözés sokkolta az országot, mindenki a miértekre volt kíváncsi. Közben az elkövető mentális egészségére vonatkozó adatok kerültek nyilvánosságra, úgy, hogy az ő személyazonossága is korán beazonosíthatóvá vált. Levelet írtunk az adatvédelmi biztosnak és az ügyben eljáró igazságügyi orvos szakértőnek.
Az elkövető személyéről az első hírek már a lövöldözés után néhány órával vezetéknevének kezdőbetűjével és keresztnevének kiírásával megjelentek. Ezt követően nem csak az jelent meg, hogy melyik karon, milyen szakon, hányad éves hallgató a lövöldöző, hanem a kora, korábbi iskolai előélete is megismerhetővé vált. Hamarosan olyan képek is megjelentek róla, amelyek tovább segítették a beazonosítását. Az adatvédelmi törvény szerint egy adat mindaddig megőrzi személyes adat jellegét, ameddig az az érintettel kapcsolatba hozható. Ebben az esetben az elkövető könnyen felismerhetővé vált emberek tág köre számára, akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek vele, legyenek akár egykori és jelenlegi egyetemi évfolyamtársak, tanárok, ismerősök ismerősei. Ezt követően az eljáró orvos szakértőtől megtudhattuk, hogy előzetes véleménye szerint milyen mentális zavarral küzd a terhelt, adatokat ismerhettünk meg klinikai előéletéről, korábbi pszichiátriai kezeléseiről, az általa szedett gyógyszerekről.
Miközben a miértekre keresték a választ a széles közvéleményben, az érintett családok és barátok pedig a tragédia feldolgozásán igyekeztek, a sérültek gyógyultak, zajlott a nyomozás is. Ennek során, ahogyan annak lennie kell, sor került kihallgatásra, s az elkövetés körülményeire tekintettel orvos szakértő is meghallgatta a terheltet. Az igazságügyi szakértő szerepe vitathatatlanul fontos a büntetőeljárás során, de az sem vitás, hogy a sajtó tájékoztatása nem tartozik a feladatai közé. Sőt, titoktartási kötelezettség terheli (az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 12. §), csak az eljáró hatóságoknak adhat felvilágosítást az üggyel kapcsolatban tudomására jutott tényekről. Az adatvédelmi biztos megállapítása szerint az ügyben eljáró szakértő megszegte e kötelezettségét és megsértette a terhelt személyes adatok védelméhez való jogát, amikor tájékoztatta a sajtó munkatársait a terhelt egészségügyi állapotáról, korábbi kezeléseiről. Ezek az adatok különleges adatok, így fokozott védelemben részesülnek az adatvédelmi törvény szerint, mert olyan érzékeny kérdésekről szólnak, amelyeket erősebb védelem illet meg, mint az olyan „egyszerű” személyes adatokat, mint például a név.
Az adatvédelmi biztos mellett levelet írtunk a szakértőnek is, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy volt-e valamilyen jogszabályoknak megfelelő jogosítványa nyilatkozni, rendelkezett-e bármilyen törvényi felhatalmazással vagy az érintett írásos engedélyével. Ő azonban nem válaszolt a mi megkeresésünkre, viszont a biztost tájékoztatta, gondosan járt el, s azt követően nem adott több nyilatkozatot, hogy a terhelt személye beazonosíthatóvá vált.
Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy sérült az elkövető személyes adatok védelméhez való joga, a szakértői vizsgálatot végző orvos nem a kellő gondossággal járt el. A biztos kifejezte, hogy fontosnak tartja, hogy mind a sajtó, mind a szakértők törvényesen járjanak el az érintettek személyes adatainak kezelése során, s hogy ő maga is szorgalmazni fogja a jogkövető magatartást. Sajnálatos módon a biztos nem részletezte, hogy miként kívánja szorgalmazni ezt, holott egy korábbi levelében a sajtó számára kibocsátandó ajánlásról szólt. Azonban azt hozzá tette, hogy kezdeményezni fogja a büntető törvénykönyv vonatkozó tényállásának (különleges adattal való visszaélés) szigorítását. Ezekkel kapcsolatosan levélben fejtettük ki az adatvédelmi biztosnak, hogy véleményünk szerint pusztán a büntetőjogszabályok szigorítása nem ad választ a problémára.
