Válasz Bárándy Gergely Országgyűlési képviselőnek

Dr. Bárándy Gergely
országgyűlési képviselő úr részére

Tisztelt Képviselő Úr!

Köszönettel vettem levelét, mellyel a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet országgyűlési képviselőknek az alkotmánymódosítás tárgyában küldött levelére válaszolt.

Örömömre szolgál, hogy Képviselő Úr „tudomásul vette“, hogy a szólásszabadság korlátozhatóságával kapcsolatban a TASZ álláspontja eltér az Önétől.

Ön ugyanakkor levelében arra kér, hogy tiszteljük meg azzal, hogy az „elmélyültnek nem mondható“, és az „évek óta unos-untalan ismételt“, idejétmúlt érveinkkel a jövőben nem keressük meg. Sajnálattal közlöm, hogy erre két okból sincs lehetőségünk.

Egyrészt, bár érveinket a szólásszabadság korlátozhatóságával kapcsolatban valóban hosszú ideje és következetes módon próbáljuk a jogalkotó figyelmébe ajánlani, azonban a jelek szerint vagy mi csinálunk valamit rosszul, vagy a jogalkotó képtelen bizonyos egyszerű érvek intellektuális befogadására. Számunkra aggodalomra, és inkább az utóbbi lehetőségre való gyanakvásra alapos okot elsősorban nem is a hétfőn a parlamentben elbukott alkotmánymódosítási javaslat eredeti verziója, hanem a szocialista frakció által gyakorlatilag egyhangúan megszavazott, Simon Gábor és Szép Béla szocialista képviselők által jegyzett módosító javaslat adott okot. E javaslattal – melyet az Ön frakciója a jelek szerint kész lett volna az Alkotmány részévé tenni – a jogalkotási munkának álláspontunk szerint olyan mélypontját érte el a javaslatot támogató 194 képviselő, mely színvonalat és értelmetlenség-halmazt látva magára valamit is adó jogvédő szervezet nem teheti meg, hogy nem próbálja meg újra és újra megértetni az országgyűlésben ülőkkel, hogy az alapvető emberei jogokat nem az Alkotmány keletkezteti, hanem csupán megfogalmazza azokat. Az Önök által támogatott megoldás a demokráciákban egyedülálló módon, a büntető kódex szankcióira – akár köznyugalmat közvetlenül sem veszélyeztető szólások esetén is – közvetlenül az Alkotmányból eredő kötelezettséget tartalmazott. Pusztán az a tény, hogy Önök az Alkotmánybíróságot kiiktatva kívánták a kérdést szabályozni, nem jelenti azt, hogy a véleménynyilvánítási szabadságának az Alkotmányban megfogalmazásra kerülő elvét ily módon korlátozni lehetne. A fent említett módosító javaslatban, és az eredeti előterjesztésben is szereplő, jogsérelmet nem okozó jogsértés megoldásának alkalmazása pedig számunkra azt jelzi, hogy Önök az elmúlt 20 évben használt alapjogvédelmi teszt (mely szerint alapjogot korlátozni csak más alapjog védelme esetében, és akkor is csak a szükséges-arányos módon lehet) egészét kívánták átalakítani, érdemi szakmai, társadalmi és politikai vita nélkül. Ebben a helyzetben a TASZ nem teheti meg, hogy megkíméli Önt érveitől.
Van azonban egy másik, nem kevésbé fontos okunk is arra, hogy miért nem tudunk kérésének eleget tenni. Ez az ok rendkívül egyszerű, de az Ön levele mégis arra késztet, hogy kifejtsem. Képviselő úr, engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra a tényre, hogy Ön jelenleg a Magyar Köztársaság országgyűlési képviselőjeként fizetése és költségtérítése 100 %-át az adófizetői közösségtől kapja. Nem csak az Ön parlamenti email-fiókja, hanem az Ön asztalára levelet elhelyező országgyűlési kézbesítő munkabére, az Ön képviselőházi irodájának fűtése, sőt az Ön parlamenti széke is a polgárok adójából kerül fenntartásra. Véleményem szerint Ön sajnálatos módon félreértelmezi képviselői szerepét, ha bátorkodik arra kérni egy közhasznú jogvédő szervezetet, hogy az ne keresse meg Önt érveivel, mert úgysem fogja tudni Önt meggyőzni.

Budapest, 2009. július 1.

Tisztelettel:

Dénes Balázs
Elnök
Társaság a Szabadságjogokért