Európai Uniós irányelv született a telekommunikációs adatok rögzítéséről
2006. február 21-én, kedden pont került a több mint másfél éve húzódó folyamat végére: az Európai Unió irányelvet fogadott el az adatrögzítésről. A szabály szerint a tagállamok telekommunikációs szolgáltatói 6 és 24 hónap közötti időtartamra kötelesek megőrizni a különféle telekommunikációs adatainkat, az így nyert információktól a terrorizmus és bűnözés elleni harc hatékonyságának növekedését várják.
Az irányelv ötlete a 2004. márciusi madridi merényletek után merült fel először, de a múlt nyári londoni merényletek után, a brit EU-elnökség idején kezdődött meg ténylegesen az irányelv elfogadásának folyamata. Az irányelv elérendő célokat, eredményeket fogalmaz meg, amik kötelezőek a tagállamokra nézve, de az ehhez szükséges módszer megválasztásának lehetőségét meghagyja a tagállamok számára.
Az elfogadott szabály a természetes és a jogi személyek forgalmi és helymeghatározó adataira, valamint a regisztrált vagy előfizető felhasználók azonosításához szükséges adatokra vonatkozik. Némileg leegyszerűsítve a vezetékes és a mobiltelefonálás, valamint az Internethasználat során a hívó és a hívott fél azonosítására, a kommunikáció idejére, időtartamára, adott esetben a helyére, valamint a berendezés típusára utaló adatokat kötelesek a szolgáltatók megőrizni és tárolni. A közlések tartalmára viszont nem vonatkozik a tárolási kötelezettség (így például az internetes weblapról letöltött információra sem). Az adatbázishoz a tagállamok által meghatározott súlyos bűncselekmény felderítése, üldözése, kivizsgálása céljából férhetnek hozzá a kijelölt nemzeti hatóságok. Ezenfelül a tagállamoknak kötelessége létrehozni legalább egy független hatóságot, amely az adatvédelmi és adatbiztonsági, valamint a megőrzésre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrzi. A szolgáltatók a meghatározott adatkategóriákat a közlés időpontjától számított legalább hat hónapig és legfeljebb két évig kötelesek megőrizni.
Írország és Szlovákia a szabály ellen szavazott, mondván, hogy a nemzetbiztonságot nemzeti ügynek és nem uniós problémának tekintik. Egy ír tisztviselő hozzátette, hogy továbbra is ez a véleményük, és hiszik, hogy az adatrögzítésről szóló rendelkezést kerethatározat formájában a Harmadik Pillérhez (Bel- és Igazságügyi együttműködés) tartozóan kell létrehozni. Valamint Írország szándékában áll az Európai Bírósághoz fordulni az ügyben. A szlovák igazságügy-minisztérium elmondta, hogy Szlovákia egyetért a javaslattal, de ellenzi, hogy az Első Pillérhez (Európai Gazdasági Közösségek) tartozóan hozzák létre az ezirányú rendelkezést.
Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az elfogadatott rendelkezés hatékonyságát még nem bizonyította európai vizsgálat, ezzel szemben a magánéletbe, a személyes kommunikációba való tolakodását nem kell magyarázni. A most elfogadott irányelv sosem látott mértékben teszi lehetővé a megfigyelést, és az uniós adatvédelmi irányelvekkel és az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkelyével is összeütközésbe kerül. Aránytalan jogkorlátozás, komoly anyagi vonzatai mellett a hatékonysága és szükségessége sem bizonyított. Azt sem szabad elfelednünk, ha kicsit belegondolunk beláthatjuk,hogy egyáltalán nem olyan biztos, hogy azok a forgalmi adatok, amelyek egy meghatározott személyhez kapcsolódnak, valóban annak a személynek a tevékenységét fedik! Hozzátennénk még, hogy amennyiben feladunk a már elért emberi jogainkból a félelem, a pánik miatt, azzal éppen a terroristák érik el a céljukat!
A magyarországi szabályozásról és az uniós irányelvről bővebben a Programok, Privacy, Kommunikációs privacy menüpontnál olvashat.
