Anonim HIV regisztert!
A TASZ az elmúlt két és fél évben – amióta ismét fő szabály lett Magyarországon az anonim HIV szűrés – több alkalommal is rámutatott arra, hogy ellentmondás feszül az egészségügyi törvény és az egészségügyi adatokról szóló törvény HIV/AIDS-el kapcsolatos rendelkezései között. A Parlamentnek most módja nyílik a korrigálásra.
A Parlament a héten szavaz a több egészségügyi tárgyú törvényt érintő módosító javaslatról. A TASZ a javaslathoz fűzött véleményében kifejtette, hogy ahhoz, hogy az egészségügyi törvény által garantált anonim HIV tesztlehetőség valóban anonim legyen, a módosító javaslatban szereplőkön túl változtatni kell a HIV fertőzés és az AIDS betegség jelentési rendjén is.
A jelenleg hatályos szabályok szerint a betegellátó ugyan személyazonosítók nélkül jelenti ezeket az eseteket, az illetékes ÁNTSZ-nek azonban lehetősége van arra, hogy utólag bekérje az érintettek személyes adatait is. A HIV/AIDS elleni küzdelem, a hatékony stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából releváns adat az új fertőzések száma, a megfertőződés valószínűsíthető módja, a HIV pozitívok kor, nem, illetve földrajzi terület szerinti megoszlása, az azonban semmiféle jelentőséggel nem bír, hogy név szerint ki vírushordozó vagy beteg. Az érintettek szempontjából viszont, lévén, hogy a HIV/AIDS-et még napjainkban is komoly tévhitek és előítéletek övezik, aránytalan sérelmet jelent az, ha információs önrendelkezési jogukat semmibe véve HIV pozitivitásuk okán név szerint veszik őket nyilvántartásba.
Mind az egyének, mind a társadalom érdeke, hogy a HIV/AIDS kérdését tudatosan és átgondoltan kezeljük, és hogy minél többen legyenek tisztában HIV státuszukkal. A HIV/AIDS stigmáktól terhes társadalmi megítélése miatt azonban alapvető, hogy a HIV tesztre jelentkezők a névtelenség védelmét élvezzék. Azért is tartjuk kiemelkedően fontosnak, hogy a hiányolt módosítás megtörténjen, mert a jelenlegi helyzet arra ösztönözheti az egészségügyben dolgozókat, hogy olyankor is inkább névvel végezzék a HIV vizsgálatokat, amikor a náluk tesztre jelentkező nem tartozik egyik kötelezően, következésképp névvel szűrendő csoportba sem, hiszen a vizsgálatot végző érthetően nem szeretné kockáztatni, hogy adott esetben ne tudjon eleget tenni az ÁNTSZ felé fennálló jelentési kötelezettségének.
Véleményünkben kitértünk arra is, hogy a jogbiztonság szempontjából azt tartjuk kívánatosnak, hogy egy helyen szerepeljen az összes olyan csoport, amelyek esetében a jogalkotó kötelező HIV tesztelést ír elő. Nem tartanánk szerencsésnek, ha az érintetteknek – akár a tesztre jelentkezőknek, akár az egészségügyben dolgozóknak – folyamatosan figyelemmel kellene kísérniük a jogszabályok alakulását, hogy nehogy elkerülje a figyelmüket egy újabb kötelezően szűrendő kör törvénybe iktatása: ezek a körök szerepeljenek mind az egészségügyi törvényben.
Az egészségügyi törvény jelenleg célzott módosítása – miszerint az egészségügyi törvényben már felsoroltakon túl kötelezően szűrendők mindazok, akiknek kötelező szűréséről (bármely más) törvény rendelkezett – egyébként feltehetőleg azért merült fel, hogy összhangba kerüljön egymással az egészségügyi és az idegenrendészeti törvény (ez utóbbi is rendelkezik kötelező HIV tesztelésről). Álláspontunk szerint azonban a külföldiek egy részének kötelező HIV szűrése indokolatlan és aránytalan korlátozást valósít meg, nem alkalmas a célzott eredmény elérésére, és ezért az érintettek emberi jogait, nevezetesen önrendelkezési jogát sérti. A két törvény közötti ellentmondásokat az idegenrendészeti törvény egészségügyi törvényhez igazításával, és nem fordítva kellene feloldani.
A TASZ véleménye alapján született két módosító javaslat, a Parlament ezekről is szavaz.
Kapcsolódó anyagok:
