2023. július 6-án kihirdették a státusztörvényt (2023. évi LII. törvény).
Tájékoztatónk az elfogadott törvényszöveg alapján készült. A következő kérdésekben azt gyűjtöttük össze, hogy milyen hatása lesz a törvénynek a pedagógusokra és a többi közoktatásban dolgozóra.
Ez az tájékoztatónk 2023. október 18-án frissült utoljára. Igyekszünk anyagainkkal a változásokat követni, ha pontatlanságot találsz, vagy további kérdésed van, fordulj hozzánk a jogsegely@tasz.hu címen.
A státusztörvény a közalkalmazotti jogviszony helyett új jogviszonyt vezet be a köznevelésben, ennek neve köznevelési foglalkoztatotti jogviszony.
A státusztörvény előírásait négy lépcsőben fogják bevezetni. A pedagógusok számára a legfontosabb dátum 2024. január 1. – ettől az időponttól alakul át a jogviszonyuk köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, ha korábban nem jelezték azt a szándékukat, hogy nem kívánják az átalakulást.
A lépcsők a következők:.
2023. július 15.: ekkor vezették be a jogállásváltozásra, a pedagógusok státuszának átalakulására vonatkozó szabályokat. Ez alapján kapták meg a pedagógusok a tájékoztatást arról, hogy jogviszonyuk átalakul és ez alapján kellett nyilatkozniuk is arról, hogy szeretnének-e kilépni az új státuszból.
2023. szeptember 1.: ekkor lépett hatályba a köznevelési törvény érintő legtöbb változás (de a kieső munkanapok miatti átszervezés lehetősége még nem).
2024. január 1.: ekkortól él majd az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és az erre vonatkozó összes szabály (pedagógus ellenőrzése, le- és felmondási idők, továbbképzési kötelezettség stb.). Ekkor lépnek hatályba az egyéb törvényeket érintő módosítások, amelyeket a státuszváltás miatt kellett eszközölni.
2024. július 1.: ekkortól lépnek hatályba az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok, vagyis az ügyfélkapun keresztül zajló kommunikáció a pedagógussal.
A törvény elfogadott szövege alapján egyetlen lehetősége maradt a munkáltatónak, hogy hosszabb munkaidőt írjon elő. Az új szabályok szerint, ha állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható (pl. sztrájk vagy polgári engedetlenség miatt), az intézményvezető erről jelzést tesz a fenntartónak. Ilyenkor a fenntartó az érintett intézmény számára eltérő feladatellátási helyet jelöl ki. Ebben az esetben (ha a köznevelési közfeladat-ellátás másképp nem biztosítható) a napi munkaidő 8 óráról legfeljebb 12 órára, a heti munkaidő legfeljebb 48 órára emelhető.
A pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztens legfeljebb heti harmincöt órát köteles a tanuló- és gyermekcsoportban ellátandó feladatok ellátásával tölteni. Ez a rendelkezés, a szabályok legnagyobb részével együtt 2024. január 1-jén lép hatályba.
A pedagógiai asszisztensekre kötött munkarend irányadó. A kötött munkarendben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók munkaidejét a munkáltató osztja be, azaz ő dönti el, hogy mennyi időt kell az intézményben tölteni. Vagy igen, előfordulhat, hogy a maradék 5 órában is az intézményben kell majd maradni.
A 24 tanórás óraszámot már a köznevelési törvény 2023. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása is tartalmazza. Ettől kezdve tehát elrendelhető heti 24 órában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása.
(A tanórán és foglalkozáson kívül még egyéb feladatok is beleszámítanak a heti 24 órába. Ilyen heti 2-2 óra időtartamban az osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő tevékenység, illetve heti 1 óra időtartamban a tanulók intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok ellátása.)
Az új szabályok visszahozzák a közalkalmazottaknál régóta kivezetett fegyelmi vétséget és fegyelmi eljárást. Fegyelmi vétséget az követ el, aki a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
Akiről megállapítják, hogy ezt elkövette
megrovásban részesülhet,
a munkáltató által megállapított havi illetményét legfeljebb 6 hónapra, legfeljebb 20%-kal csökkenthetik a besorolási kategórián belül,
visszavonhatják a vezetői megbízását, vagy
elbocsáthatják.
Ugyanazon kötelezettségszegésért csak egy fegyelmi büntetés szabható ki, a fegyelmi büntetést a kötelezettség súlyával és a vétkességgel arányosan kell kiszabni.
A fegyelmi eljárás alá vont dolgozót a fegyelmi határozat kihirdetéséig, de legfeljebb 30 napig felfüggeszthetik. Erre akkor kerülhet sor, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn. A felfüggesztés idejére havi illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha az elbocsátást kimondó határozat véglegessé vált.
A jubileumi jutalmat átnevezték, a státusztörvény alapján köznevelési foglalkoztatotti jutalom a neve. Ez a jutalom hasonló az eddigihez, azonban egyes elemeiben különbözik a közalkalmazottakra vonatkozó szabályoktól.
Jogosító idő: Eddig a jogviszonyban töltött idő alapján járt a jutalom, most ennek az alapja a szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlatba tartozó időt a kormány külön jogszabálya fogja rendezni, ennek részletei eddig nem ismertek. Az eddig munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt beleszámítják a jutalomra jogosító időbe.
Az új szabályok szerint a jutalomra jogosultság szempontjából az az időszak is beszámít, amikor nem nincs a dolgozónak munkavégzési kötelezettsége. Ez a szabály lényegében azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy a például a CSED-en, GYED-en töltött időszakot is beleszámíthatják a jutalomra jogosító időbe. Ennek részletszabályait további jogalkotás fogja rendezni, amit jelenleg még nem ismerünk, így nem tudjuk, hogy pontosan mire gondolt a jogalkotó. Vagyis sajnos még mindig nem biztos, hogy beleszámítják a kisgyermek gondozásával töltött időt.
Jogosultak köre: jutalomra jogosult valamennyi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozó (vagyis a korábbi javaslatokkal ellentétben nem csak a pedagógusoknak jár).
A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:
25 év szakmai gyakorlat esetén 2 havi,
30 év szakmai gyakorlat esetén 3 havi,
40 év szakmai gyakorlat esetén 5 havi,
a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.
Az óraadó olyan pedagógus vagy oktató, aki megbízási szerződés alapján látja el a munkáját. A megbízás keretében meghatározzák az óraadó által megtartandó tanórák, foglalkozások jellegét és számát, és az egyéb feladatait. Óraadó lehet utolsó évfolyamos pedagógushallgató is. Állami fenntartású intézményben az óraadók létszáma csak a fenntartó engedélyével haladhatja meg az 50%-ot.
Vendégtanár az a pedagógus, aki tankerületi központtal heti legalább 20 órás időtartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll, és mellette más, a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben óraadó.
Elméletileg lehetséges, de praktikus szempontból szinte kizárt, hogy osztályfőnök legyen óraadó vagy vendégtanár, hiszen az óraadókat legfeljebb heti 14 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazhatják.
Ahhoz, hogy egy tankerületen belül áthelyezzenek, nem szükséges külön megállapodás az átadó és átvevő iskola között, ugyanis végső soron ugyanaz lesz a munkáltatód, mint korábban: a tankerület. Ilyenkor a tankerülettel mint munkáltatóval kell megegyezni a kinevezés, ezen belül a munkavégzés helyének módosításáról. Ilyenkor azért javasolt, hogy az áthelyezés előtt mindkét érintett intézmény vezetőjét írásban tájékoztassák – de ez alapvetően a tankerület feladata.
A státusztörvény végrehajtási rendeletének melléklete értelmében a pedagógiai asszisztensi munkakört csak középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel lehet a jövőben ellátni. Ez a szakképesítés 5 hónap alatt megszerezhető és online formában is végezhető.
Olyan rendelkezés nincs a státusztörvényben, ami tiltaná, hogy a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben valakit elbocsátsanak a munkahelyéről. Viszont, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót nyugdíjra való jogosultságának betöltése előtti 5 évben bocsátják el, akkor az elbocsátása esetén egyébként járó végkielégítés mellé még négyhavi fizetésének megfelelő végkielégítésre jogosult. Ez a rendelkezés védi a nyugdíj előtt állókat, hiszen ezzel akár egyévi fizetésüknek megfelelő végkielégítést is kaphatnak.
Egy ilyen változtatást a munkáltató nem tehet meg egyoldalúan. Ehhez módosítani kell a kinevezési dokumentumot. A kinevezést pedig csak közös megegyezéssel lehet módosítani. Ez azt jelenti, hogy a módosításba a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak is bele kell egyeznie, azt neki is alá kell írnia. Ha a foglalkoztatott a módosítást nem írja alá, a munkáltató nem kötelezheti erre.
Nem tudunk olyan jogszabályról, amely tiltaná, hogy valaki pedagógiai asszisztensként óraadó legyen. Az óraadói státusznak viszont van olyan megkötése, hogy ő legfeljebb heti 14 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazható. Tehát a pedagógiai asszisztens is akkor lehet óraadó, ha heti 14 vagy kevesebb órája van.
Az EU tagállamai sokféleképpen szabályozzák a tanárok foglalkoztatását. A státusztövénynek számos olyan előírása van, ami más országok szabályaitól eltér. Ez még nem feltétlenül gond – bár a szabályozás sokat elárul arról, hogy egy ország mennyire becsüli meg a tanárait. Az viszont probléma, hogy a státusztörvény sok előírása nem felel meg annak a közös európai minimumnak, amit az EU Alapjogi Chartája jelent. Erről részletes elemzést írtunk itt: https://tasz.hu/cikkek/alapjogi-elemzesunk-a-statusztorveny-tervezeterol.
A státusztörvény – néhány kivétellel – minden nevelő-oktató munkát végzőre vonatkozik. A törvény meghatározása szerint nevelő-oktató munka az „óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás”.
A pedagógusok és egyes nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottak a státusztörvény hatályba lépésétől kezdve csak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozhatnak. Ez azt jelenti, hogy valamennyi pedagógus és a NOKS dolgozók egy csoportja a státusztörvény hatálya alá kerül. Ebbe a körbe beletartoznak az egyházi és a magániskolák pedagógusai és NOKS munkakörben dolgozói is.
A státusztörvény ez alól három kivételt tesz:
Aki egyházi szolgálati jogviszonyban dolgozott, az továbbra is maradhat ebben. (Az egyházi szolgálati jogviszony NEM azt jelenti, hogy a pedagógus egyházi fenntartású intézményben dolgozik, hanem azt, hogy egyházi szervezet – pl. szerzetesrendek, egyházmegyék – foglalkoztatja.)
A NOKS munkakörök másik része munkaviszonnyá alakul (nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá).
Az óraadók továbbra is dolgozhatnak megbízási szerződés keretei között.
Igen, a magániskolák és az alapítványi iskolák foglalkoztatottjai is a státusztörvény szerint dolgoznak 2024-től.
A státusztörvény az egyházi iskolákra is vonatkozik, egy kis kivétellel. Aki egyházi szolgálati jogviszonyban dolgozott, az továbbra is maradhat ebben, ő nem kerül az új státuszba. Az egyházi szolgálati jogviszony azonban NEM azt jelenti, hogy a pedagógus egyházi fenntartású intézményben dolgozik, hanem azt, hogy egyházi szervezet – pl. szerzetesrendek, egyházmegyék – foglalkoztatja.
Azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy a státuszváltás hatásai elsősorban és először az állami iskolákat fogják sújtani.
Az óvodában oktató-nevelő munkát végzők is a státusztörvény hatálya alá kerülnek, tehát minden vonatkozik rájuk, kivéve azok a rendelkezések amelyek kimondottan csak iskolákra relevánsak.
A státusztörvény végrehajtási rendelete alapján az óvodapszichológusi (és iskolapszichológusi) munkakör is pedagógus-munkakörnek számít, ezért a státusztörvény rájuk is vonatkozik.
Nem. Az új szabályok szerint, aki gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörben dolgozik, az ún „köznevelési dolgozó” lesz, közalkalmazotti jogviszonya pedig munkaviszonnyá alakul. Az ilyen munkakörben dolgozókra tehát nem a státusztörvény fog vonatkozni, hanem a Munka Törvénykönyve.
A státusztörvény a szakképzésben dolgozókra nem vonatkozik. Viszont a többcélú köznevelési intézmény szakképző intézményegységénél a szakképzési alapfeladat ellátását végző oktató, valamint pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik.
Nem, a státusztörvény a köznevelésre vonatkozik, a felsőoktatásra nem.
A NOKS dolgozók esetében két irányba történhet az átalakulás: néhányuknak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, másoknak munkaviszonnyá alakul a közalkalmazotti jogviszonyuk – a következő táblázat szerint.
|
Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakul a jogviszonya: |
Munkaviszonnyá alakul a jogviszonya: |
|
|
Arra, aki munkáját köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban folytatja, a Státusztörvény lesz irányadó, a munkaviszonyban továbbdolgozókra viszont a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény).
A státusztörvény pedagógusokra vonatkozó szabályai a pedagógus munkakörben foglalkoztatott gyógypedagógusokra is vonatkoznak, míg a gyógypedagógiai asszisztensekre a NOKS munkakörben dolgozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Vagyis őket is a státusztörvény új szabályai szerint fogják foglalkoztatni.
A státusztörvény [1. § (11) bekezdés] szerint a gyerekvédelmi törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra a törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, de vannak bizonyos kivételek.
Alkalmazni kell
az előmeneteli és illetményrendszerre,
a vezetői teljesítményre,
a munkaidővel kapcsolatos kinevezés-módosításra és
az alkotói szabadságra,
vonatkozó előírásokat.
A gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra ezen kívül irányadók a státusztörvény részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet egyes előírásai is. Ezek elsősorban a munkaidő meghatározását, a munkaidő-kedvezményeket, a módszertani és kutató munkát, valamint az értékelési rendszert érintik. Ezek részletes felsorolása általánosságban túl hosszadalmas lenne, ezért, ha egyéni kérdésed van, keresd a jogsegélyszolgálatunkat!
A részmunkaidősökre vonatkoznak a státusztörvény szabályai, azzal, hogy a munkaidejükkel arányos lesz a terhelésük, fizetésük stb. Az óraadókra viszont nem vonatkozik a státusztörvény, ők megbízási szerződés keretében dolgozhatnak.
Az óraadók továbbra is dolgozhatnak a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban, rájuk tehát nem vonatkozik a státusztörvény.
A törvény alapján 2024. január 1-jével minden nevelő-oktató munkát végző jogviszonya egyidejűleg átalakul.
Az érintettek legkésőbb 2023. szeptember 15-éig kapnak írásbeli tájékoztatást az átalakulásról valamint a január 1-jétől várható munkaköréről, munkaidejéről, munkavégzés helyéről és illetményéről.
A tájékoztatás közlését követően az érintettnek 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. között van lehetősége írásban nyilatkozni arról, hogy nem fogadja el az új, státusztörvény szerinti jogviszonyt, nem kíván a státusztörvény szerint dolgozni. Ez a nyilatkozat később már nem vonható vissza.
Aki a 2023. szeptember 15-29. közötti időszakban úgy nyilatkozott, hogy nem fogadjta el az új jogviszonyt, annak a közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya 2023. november 30. napjával megszűnik.
Aki nem fogadta el az új jogviszonyt, azt 2023. november 1. és 30. között 1 hónapos felmentési/felmondási idő (és ezalatt illetmény/bér), és 1, 2, vagy 3 havi illetménynek/bérnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg.
A felmentési/felmondási idő utolsó napján (2023. november 30-án) a törvény erejénél fogva megszűnik a jogviszony
Azok, akik 2023. szeptember 15–29 között nem nyilatkoztak, a törvény alapján – mondhatni automatikusan – átalakul a jogviszonyuk. Az átalakulás időpontja 2024. január 1.
Az, hogy valaki rokkantnyugdíjas, nem változtat a státuszváltás folyamatán. Ugyanolyan időpontban ugyanaz történik vele, mint minden más köznevelésben dolgozóval.
Az, hogy valaki GYES-en, GYED-en van, nem változtat a státuszváltás folyamatán. Ugyanolyan időpontban ugyanaz történik vele, mint minden más köznevelésben dolgozóval.
Ha korábban olyan megállapodást kötöttél a munkáltatóddal, amely szerint 2024. január 1-je után megszűnik a jogviszonyod akkor eleve nem kerülsz a státusztörvény hatálya alá.
Ha 2024. január 1. előtt kötötted (kötöd) meg a határozott idejű szerződésed, akkor is a korábban irányadó törvény (közalkalmazotti törvény vagy munka törvénykönyve) vonatkozik rád majd januártól is, abban az esetben is, ha csak 2024 január 1-je után jár majd le a határozott idő.
Ha a jogviszonyváltást nem fogadtad el, akkor a közalkalmazotti jogviszonyod/munkaviszonyod november 30-án szűnik meg, de november 1. és november 30. között már nem kell dolgoznod. Ez a felmondási/felmentési idő. Ilyenkor munkavégzési kötelezettséged már nincs, illetményt/bért viszont még kapsz.
A felmentési/felmondási idő végén végkielégítés illet meg. A végkielégítés összege
20 év jogosító idő után 1 havi,
20 évnél több, de 30 évnél kevesebb jogosító idő után 2 havi,
30 vagy ezt meghaladó tartamú jogosító idő után 3 havi
Illetményének/bérének megfelelő összeg.
Ha valaki új munkahelyet talál az oktatásban, akkor előfordulhat, hogy a végkielégítést vissza kell fizetnie. Ha 2023. november 30-tól számítva
30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy szakképző intézményben munkaviszonyt létesít, akkor a teljes végkielégítést,
a 31. és 60. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy szakképző intézményben munkaviszonyt létesít, az egy havi végkielégítés feletti összeget,
a 61. és 90. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy szakképző intézményben munkaviszonyt létesít, a kéthavi végkielégítés feletti összeget
kell visszafizetni.
A munkaviszonyba kerülő NOKS alkalmazottak esetében a szabályok gyakorlatilag ugyanazok, mint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülők esetén.
Ugyanúgy tájékoztatást kellett kapniuk 2023. szeptember 15-ig az új jogviszonyukról (a munkaviszonyról) és ugyanúgy 2023. szeptember 15–30. között nyilatkozhattak arról, hogy a munkaviszonyban való foglalkoztatást nem fogadják el.
Ha a NOKS alkalmazott a jogviszonyváltást nem fogadta el, akkor az aktuálisan fennálló jogviszonya (a közalkalmazotti jogviszony) 2023. november 30-án megszűnik. Ezt a megszűnést megelőzi egy felmentési idő, amely 2023. november 1-től 2023. november 30-ig tart. Ezalatt a felmentési idő alatt a pedagógusnak már nem kell dolgoznia, illetményt viszont még kap. A felmentési idő végén végkielégítés illeti meg. A végkielégítés összege
ha 20 évnél rövidebb ideig dolgozott NOKS alkalmazottként, akkor 1 havi,
ha 20 évnél hosszabb, de 30 évnél rövidebb ideig dolgozott NOKS alkalmazottként, akkor 2 havi,
ha 30 évet vagy ennél hosszabb időt dolgozott NOKS alkalmazottként, akkor 3 havi
Illetményének megfelelő összeg.
Az utolsó havi bért, a végkielégítést és a kilépő papírokat a munkaviszony megszűnését követő 5. munkanapig ki kell, hogy fizesse/adja a munkáltató. Ha ez nem történik meg, akkor a foglalkozás-felügyeleti hatósághoz lehet fordulni.
A szabadságot ki is adhatja a munkáltató, de csak akkor, ha ezt a felmondási idő előtti időszakban ki tudja adni (vagyis a 2023. november 1-30 közötti időszakra már nem adhatja ki), és erről a munkavállalót legalább 15 nappal korábban értesítette. Minden más esetben pénzben kell megváltani a szabadságot, de természetesen csak a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó szabadság fel nem használt részét.
Igen, hiszen attól a naptól kezdve nem lesz foglalkoztatásra irányuló jogviszonyod.
Egyik esetben sem érthet retorzió! Sem azért, mert nem kívánsz a státusztörvény alatt dolgozni, sem azért, mert először úgy döntöttél, hogy maradsz a státusztörvény alatt, majd később mégis meggondoltad magad és le arasz mondani! Ha mégis ilyen retorzió ér, az jogsértés, ezért feltétlenül keresd jogsegélyszolgálatunkat.
Igen, nincs semmilyen tilalom a további elhelyezkedésre azoknak, akik korábban valamilyen okból kiléptek.
Ha óraadóként helyezkedsz el, nem kell visszafizetni a végkielégítést. A végkielégítés egészének vagy egy részének csak akkor kerülhet sor, ha új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vagy szakképző intézményben munkaviszonyt létesítesz a 2023. november 30-tól számított 90 napig terjedő időszakban. Az, hogy mennyit kell visszafizetned, attól függ, milyen gyorsan találtál új jogviszonyt:
ha 30 napon belül, akkor az egészet,
ha a 31-60. Nap között, akkor egyhavit tarthatsz meg,
ha a 61-90. nap között, akkor kéthavit tarthatsz meg.
Igen, a végkielégítés alapja 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerint megillető alapilletményed lesz.
Igen.
A felmentési idő is érvényesül és végkielégítés is jár, ha valakinek a fizetés nélküli szabadsága alatt szűnik meg a státusztörvény alapján a pedagógusi jogviszonya. Arra érdemes figyelni, hogy a végkielégítés számításakor a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama nem számít bele az ún. „jogosító időbe”, vagyis abba az időtartamba, amely alapján a végkielégítés mértékét kiszámolják.
Végkielégítés a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak is jár. A végkielégítés összegének számítása a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén is az általános szabályok szerint történik. Mindenkinek a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményét veszik alapul. Tehát, aki heti 20 vagy 30 órában dolgozik, annak a végkielégítése alacsonyabb összegű lesz, mint azoké, akik teljes munkaidőben dolgoznak, azért, mert az illetménye alacsonyabb a részmunkaidő miatt. Ez akkor is igaz, ha a részmunkaidős foglalkoztatott korábban dolgozott teljes munkaidőben is. Azt, hogy a végkielégítés konkrétan hány havi illetménynek megfelelő összeg, az dönti el, hogy az illető mennyi ideig dolgozott pedagógusként. Erről részletesebben a „Hogyan történik az átmenet a közalkalmazotti jogviszonyból a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba? Hogyan kerülök az új státuszba?” kérdés alatt írunk.
A GYES időtartama beleszámít az ún. „jogosító időbe”, amely alapján a végkielégítés mértékét meghatározzák.
A státusztörvény szövege nem teljesen egyértelmű ebben a kérdésben, és egyelőre a szakértelemmel bíró állami szervek válaszai is ellentmondásosak, így erre mi sem tudunk biztos választ adni.
Általában elmondható, hogy a végkielégítés csak egybefüggő jogviszony után jár, vagyis a legutolsó megszakítatlan időszakot lehet figyelembe venni. Ennek az az oka, hogy ha korábban olyan módon szűnt meg a jogviszonyod, ami után járt a végkielégítés, akkor azt annak a jogviszonynak a megszűnésekor már megkaptad; ha viszont akkor úgy szűnt meg, hogy utána nem járt végkielégítés (pl. azért, mert te mondtál fel), akkor ezt a jelenlegi lemondó nyilatkozat sem veheti figyelembe.
Vannak ugyanakkor olyan szervezetek, amelyek nem osztják ezt az álláspontot, és úgy olvassák a jogszabályt, hogy a jogalkotó erre az átmeneti helyzetre speciális szabályokat akart alkotni, vagyis a Státusztv. a korábbi jogviszonyokat figyelembe véve teszi lehetővé a végkielégítést. A kérdéssel behatóan a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) foglalkozik. Az ő álláspontjukat itt találod. A kérdést végső soron a bíróság döntheti el, ezért azt javasoljuk, hogy ezügyben fordulj a PDSZ-hez, akik tagjaik számára jogi képviseletet is tudnak biztosítani.
Amikor megszűnik a jogviszony, és már nincs mikor kiadni a szabadságokat, akkor ezt a munkáltatónak pénzben meg kell váltani, vagyis kifizetni. Ez természetesen igaz arra a szabadságra is, amely a GYES alatt gyűlt össze. Ezt is ki fogják számodra fizetni.
A GYED folyósítása nem szűnik meg attól, hogy nincs munkahelyed. A teendőd csupán annyi, hogy a lemondástól számított 8 napon belül kérned kell a GYED továbbfolyósítását a kifizetőhelynél vagy a kormányhivatalnál, attól függően, hogy ki állapította meg számodra a gyermekgondozási díjra a jogosultságot. A kérelem ezen az oldalon elérhető:https://www.allamkincstar.gov.hu/csaladok-tamogatasa/Csalad_gyermek/gyermekgondozasi-dij-gyed, „Kérelem gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” néven. A kérelemhez csatolni kell a GYED megállapításáról szóló határozat másolatát.
A törvény kifejezetten előírja, hogy azt, aki nem vállalja a státuszváltást, azt novemberre fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól. Vagyis ekkor már nem taníthatsz. A fizetés novemberre is jár, kivéve, ha esetleg épp erre az időszakra módosították a kinevezésedet (ami álláspontunk szerint jogellenes).
Valójában semmi nem tiltja, hogy akár már november 1-jével munkába állj. Ez igaz egy új tanári állásra és bármilyen más munkára, állásra is. Arra figyelj, hogy mivel november 1-30. között még közalkalmazotti jogviszonyban vagy, a közalkalmazotti törvény vonatkozik rád.
A közalkalmazotti törvény előírja, hogy az új állást a munkáltatódnak előzetesen (tehát még mielőtt megkötöd az új szerződésedet), írásban be kell jelenteni. Elviekben, ha az új állás összeférhetetlen a még fennálló pedagógusi állásoddal, akkor a munkáltató megtilthatja, hogy elvállald. Ennek az esélye azonban szinte nulla, hiszen már nem terhel munkavégzés a régi munkahelyeden, más összeférhetetlenségi okot pedig aligha lehet találni a pedagógusok esetében.
A törvénynek nincs olyan előírása, amely bárkit kizárna az illetménynövekedés hatálya alól. Vagyis aki nem marad a státusztörvény alatt, annak is jár az illetménynövekedés. Erről – elvileg – mindenkinek tájékoztatást kellett kapnia, méghozzá kinevezés-módosítás formájában, hiszen az illetmény magában a kinevezésben szerepel. Ha ez változik, a kinevezést is meg kell változtatni.
Illetménynövekedés akkor jár, ha a pótlékok nélküli illetmény (munkavállalók esetén alapbér) és az ágazati pótlék összege nem éri el a státusztörvényben meghatározott mértéket. Az összeg nem lehet kevesebb
gyakornok esetén 400.000 forintnál,
pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,
pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,
mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,
kutatótanár esetén 640.000 forintnál.
Természetesen akkor is van lehetőséged munkahelyet váltani (vagyis le- vagy felmondani), ha elfogadtad az új státuszt. Más szabályok vonatkoznak azonban a 2023. szeptember 30-tól 2023. december 31-ig tartó időszakra és mások a 2024 január 1-től következő időszakra. Ha 2023. december 31-ig szeretnél munkahelyet váltani, akkor ezt az általános közalkalmazotti vagy munkajogi szabályok alapján teheted meg. 2024. január 1-től viszont már a státusztörvény szabályai vonatkoznak majd rád.
A közalkalmazottként dolgozók esetében a lemondási idő a következők szerint alakul:
2023. szeptember 30. és december 31. között: 2 hónap a lemondási idő a közalkalmazotti törvény alapján, ennek egy része vagy egésze alatt a munkáltató mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alól, de ez nem kötelező;
2024. január 1-jétől: 90 nap a lemondási idő a státusztörvény alapján, amely időszakot teljes egészében végig kell dolgozni.
A munkavállalóként dolgozók (magániskolák, egyházi iskolák pedagógusai) esetében a felmondási idő a következők szerint alakul:
2023. szeptember 30. és december 31. között: 30 nap felmondási idő a Munka Törvénykönyve alapján.
2024. január 1-jétől: 90 nap a lemondási idő a státusztörvény alapján, amely időszakot teljes egészében végig kell dolgozni.
Fontos tudni, hogy ha te mondasz fel vagy le, akkor végkielégítés nem jár!
Az azonnali hatályú le- vagy felmondásra 2024. január 1 előtt és után is ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Azonnali hatállyal akkor mondhatsz le, illetve fel, ha a munkáltató
lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Azonnali hatályú le-/felmondásra a munkáltatói kötelezettségszegés vagy problémás magatartás bekövetkeztétől számított 15 napon belül van lehetőség. Ha az azonnali hatályú felmondás megalapozott, akkor jár a végkielégítés is.
Ha a munkáltatód a tankerület, akkor a tankerületi központba lehet a lemondással elmenni, és ott átvetetni valakivel. Itt találod a tankerületi központok elérhetőségeit és nyitvatartási időket: https://kk.gov.hu/tankeruletek.
A lemondáshoz több mintát is készítettek a nedolgozzingyen.hu-n.
Úgy érdemes átadni a dokumentumot, hogy az személyesen történjen a tankerületi központban, és készüljön átvételi elismervény egy aláírt, tanúkkal ellátott példányon is. Szóval egyet adj át nekik, egy pedig maradjon nálad!
Nincs olyan előírás, amely tiltaná, hogy a lemondott, közös megegyezéssel távozó, vagy felmentett (kirúgott) pedagógus később a köznevelésben helyezkedjen el. A jelenlegi szabályok szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítését csak a büntetett előélet és bizonyos bűncselekmények miatti büntetőeljárás folyamatban léte akadályozhatja. Emellett meg kell felelni bizonyos feltételeknek is (magyar állampolgárság, megfelelő képzettség). Az azonban, hogy valakit korábban kirúgtak valahonnan, nem akadálya annak, hogy akár ugyanabban az iskolában vagy óvodában újra foglalkoztassák.
Az új szabályok is ugyanazt rögzítik, mint az eddigiek: próbaidő alatt is meg lehet szüntetni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, indokolás és felmondási idő nélkül.
A státusztörvény szabályai szerint a dolgozó a munkahelyéről bármikor kiléphet (ezt a jogszabály lemondásnak nevezi). Ha határozatlan időre szól a szerződésed, indokolás nélkül lemondhatsz. Ilyenkor a lemondási idő 90 nap, vagyis addig még be kell járnod dolgozni. A kilencvenedik nap lejártával megszűnik a jogviszonyod.
(Ha a felek közös megegyezése alapján szűnik meg a jogviszony, akkor ennél rövidebb – de ha mindkét fél belemegy, akár hosszabb – is lehet az az időszak, amíg még dolgozol a régi munkahelyeden.)
Figyelem, az alábbi válasz azokra vonatkozik, akiknek NEM a státusztörvény alapján szűnik meg a jogviszonyuk!
Eddig közalkalmazottként dolgozóknak: Ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely közszférában tartozó munkáltatónál teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesítesz,
ezt a tényt korábbi munkáltatódnak haladéktalanul köteles vagy írásban bejelenteni,
a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem vagy jogosult,
végkielégítésre sem vagy jogosult, azonban új jogviszonyodban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
Ha nem a közszférában helyezkednél el, nézd át a kinevezésed, mert lehet erre a helyzetre vonatkozó kitétel benne. Az új munkáltatót tájékoztatnod kell a még fennálló jogviszonyodról. Azt is meg kell nézned, hogy nem vonatkoznak-e rád összeférhetetlenségi szabályok. Bizonyos állások ugyanis összeférhetetlenek lehetnek a még fennálló közalkalmazotti jogviszonyoddal, és hiába nem kell már az iskolában ténylegesen dolgoznod, ezek a szabályok még vonatkoznak rád.
Eddig munkaviszonyban dolgozóknak: Nincs akadálya, hogy egy új helyen kezdj dolgozni a lemondási idő alatt, ha mentesítettek a munkavégzési kötelezettséged alól. A jogszabály nem tiltja az új jogviszony létesítését, viszont a szerződést érdemes megnézni. Az új munkáltatót viszont tájékoztatnod kell a még fennálló jogviszonyodról. Azt is meg kell nézned, hogy nem vonatkoznak-e rád összeférhetetlenségi szabályok. Bizonyos állások ugyanis összeférhetetlenek lehetnek a még fennálló közalkalmazotti jogviszonyoddal, és hiába nem kell már az iskolában ténylegesen dolgoznod, ezek a szabályok még vonatkoznak rád.
A munkajogi szabályok szerint, ha valaki jognyilatkozatot (lemondás, felmondás, stb.) akar közölni, de a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza, az akkor is közöltnek minősül. A lemondáshoz pedig nem kell a másik fél hozzájárulása, csak az, hogy átvegye, vagy az átvételt megtagadja.
Az, hogy valakinek olyan helyen kell dolgoznia, ahol egyébként nem akar, csak a legritkább esetben, különleges körülmények között fordulhat elő. (Ilyen volt például a koronavírus-járvány időszaka, amikor az egészségügyi dolgozók nem mondhattak fel a munkahelyükön.)
Jelenleg nincs olyan szabály hatályban, ami korlátozná azt, aki el akar jönni a munkahelyéről. Vagyis nincs olyan, hogy nem jöhetsz el. Ha nyilatkozol, hogy nem kívánsz a státusztörvény alatt dolgozni, akkor november 30-ával megszűnik a jogviszonyod, vagyis maga a törvény „enged el”. Ha nem nyilatkoztál szeptemberben, akkor 2023. december 31-ig a közalkalmazotti törvény vagy a Munka Törvénykönyve, 2024. január 1-jétől a státusztörvény vagy a Munka Törvénykönyve szabályai alapján mondhatsz le, illetve fel.
Ha mégis előfordul, hogy nyomást akarnak gyakorolni rád, retorzió ér vagy fenyegetnek, amikor el akarsz jönni, tudd, hogy ez jogellenes! Ilyenkor keresd a jogsegélyszogálatunkat!
Az elektronikus megoldások jogilag problémásak lehetnek, bizonytalanságot okozhatnak, ezért csak legvégső esetben érdemes ezzel élni. Ilyenkor a tankerület e-mail címére vagy a belső levelezőrendszeren keresztül javasolt elküldeni a lemondást.
Igen, létezik olyan eset, hogy a pedagógus mond le, mégis kap végkielégítést. Ez a rendkívüli lemondáskor történhet meg. A rendkívüli lemondásnak azonban szigorú szabályai vannak, nem lehet csak úgy bármikor megtenni. Rendkívüli lemondásra akkor van lehetőség, ha a munkáltató valamilyen lényeges kötelezettségét megszegi, például nem fizet illetményt. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy rendkívüli lemondással lépj ki.
Sok pedagógusnál előfordult, hogy a munkáltató a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket nem fizette ki. Ez például alapul szolgálhat a rendkívüli lemondáshoz. A rendkívüli lemondást meg kell indokolni, ezért fontos, hogy megfelelő adatokkal rendelkezz arról, hogy pontosan mikor rendelte el számodra a munkáltató a helyettesítést és arról, hogy nem kaptál ezért plusz pénzt. Az is fontos, hogy a lemondás beadása előtt fizetési felszólítást küldj a munkáltatódnak. A rendkívüli lemondásnak a határideje is elég szűk és szigorú: a fizetési felszólításban megjelölt fizetési határidő után 15 napon belül meg kell tenned a rendkívüli lemondást.
Arról, hogy ez az eljárás pontosan hogyan zajlik, a nedolgozzingyen.hu cikkéből lehet többet megtudni.
A határozott idejű szerződésekre szigorúbb szabályok irányadók. Ezeket nem lehet bármikor felmondani, alapvetően meg kell várni, amíg a határozott idő lejár. A határozott idejű jogviszony felmondását
köteles vagy megindokolni,
csak olyan okra hivatkozhatsz, amely miatt számodra a továbbiakban lehetetlen fenntartani a jogviszonyt vagy annak fenntartása a körülményeidre tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
Jó hír viszont, hogy ha még 2024. január 1-je előtt kötötted a határozott idejű szerződést, akkor eleve nem kerülsz a státusztörvény hatálya alá. Ilyenkor a korábban irányadó törvény (közalkalmazotti törvény vagy munka törvénykönyve) vonatkozik majd januártól is, abban az esetben is, ha csak január 1-je után jár majd le a határozott idő.
Csatlakozhatsz szakszervezethez
A szakszervezetek erejét, tárgyalóképességét meghatározza, hogy mekkora tagsággal rendelkeznek. Ráadásul a státusztörvény a szakszervezeteket is érinti. A törvény értelmében a szakszervezet akkor reprezentatív, ha taglétszáma eléri a teljes foglalkoztatási kör min. 10%-át. Bár a törvény szerint, ha nincs reprezentatív szakszervezet, akkor a legnagyobb taglétszámú szervezettel kell egyeztetni, a szakszervezet annál nagyobb nyomást tud gyakorolni a munkáltatóra vagy akár a kormányra, minél több tagja van. Ezért a szakszervezetek arra kérik a pedagógusokat, hogy minél többen lépjenek be hozzájuk.
| Pedagógusok Szakszervezete | Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete |
Tiltakozhatsz a közoktatásban dolgozóként
Hogy működik a sztájk, polgári engedetlenség és a tiltakozás egyéb formái? Ha szeretnél többet tudni ezekről, illetve hogy pedagógusként milyen tovább lehetőségeid vannak a tiltakozásra, nézd meg a témában született oldalunkat: https://tasz.hu/tiltakozas-a-kozoktatasban.
A státusztörvény előírásai szerint az érintettet legkésőbb 2023. Szeptember 15-éig a jogviszony átalakulásáról tájékoztatni kell, számára új kinevezési okmányt kell kiállítani a tervezet szerint legkésőbb 2023. szeptember 15-éig. A kinevezési okmány közlésével egyidőben állapítják meg a havi illetményt is. Figyelem! A kinevezési okmány ügyfélkapun keresztül is érkezhet! Ebben a tájékoztatásban szerepel majd, hogy mik a Státusztörvény legfontosabb szabályai és ezek mikor lépnek hatályba, továbbá az a tény is, hogy 2024. január 1. napján át fog alakulni a pedagógus jogviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá. A tájékoztatóban szerepelnie kell annak, hogy a Státusztörvény és a kapcsolódó jogszabályok alapján mi lesz az érintett várható
munkaköre,
munkaideje,
besorolása,
mikor fog kezdődni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
havi illetménye és rendszeres illetménypótlékai,
egyes feladatokért járó megbízási díja,
munkavégzésének várható helye,
határozott vagy határozatlan időre szól-e a jogviszonya,
továbbá annak is, hogy mi történik, ha az érintett nem fogadja el az új státuszt és hogyan lehet jelezni, ha ezt nem kívánja elfogadni.
A tájékoztatásban az is szerepel, hogy az érintett a jogviszonyváltás előtt elért fokozatnál nem kerülhet alacsonyabb besorolásba, illetménye pedig nem lehet kevesebb, mint a törvényben előírt összeg.
A pedagógusnak a tájékoztatást követően 2023. szeptember 15–29. között van lehetősége arra, hogy kérelmezze a felmentését. Ha az érintett ezt kérelmezte, akkor a munkáltatónak fel kell őt mentenie. Ezt a nyilatkozatot írásban kell megtenni. A megtett nyilatkozatot nem lehet visszavonni.
A nyilatkozathoz iratmintákat a PDSZ honlapján találsz.
Ha a megadott idősávban a pedagógus nem nyilatkozott, akkor ezt utóbb már nem pótolhatja. Ez persze nem jelenti azt, hogy többé nem léphet ki az új jogviszonyból, csak annyit jelent, hogy ezt szeptember 29. után már csak az általános lemondási (felmondási) szabályok szerint teheti meg.
A munkaviszonyod ezután november 30-án szűnik meg, de 2023. november 1. és 2023. november 30. között már nem kell dolgoznod, ekkor tart a felmondási idő, amely alatt az érintettet a munkavégzési kötelezettsége alól fel kell menteni.
Az utolsó havi bért, a végkielégítést és a kilépő papírokat a munkaviszony megszűnését követő 5. munkanapig ki kell, hogy fizesse/adja a munkáltató. Ugyanez vonatkozik az esetleges bent maradt szabadságok megváltására is. A szabadságot ki is adhatja a munkáltató, de csak akkor, ha ezt a felmondási idő előtt tudja kiadni és értesítette erről a munkavállalót legalább 15 nappal korábban. Minden más esetben pénzben kell megváltani, de természetesen csak a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó szabadság fel nem használt részét.
Az átmeneti időszakban külön szabályok vonatkoznak a lemondási időre, amelyek a következők szerint alakulnak.
2023. július 15-e előtt: 2 hónap a lemondási idő a közalkalmazotti törvény szerint, ennek egy része vagy egésze alatt a munkáltató mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alól, de ez nem kötelező;
2023. július 15. és augusztus 1. között: a lemondási (felmondási) idő 1 hónap azzal, hogy a munkavégzési kötelezettség alól a lemondási (felmondási) idejére mentesül;
2023. augusztus 2. és szeptember 14. között: 2 hónap a lemondási a közalkalmazotti törvény szerint, ennek egy része vagy egésze alatt a munkáltató mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alól, de ez nem kötelező;
2023. szeptember 15. és 29. között: ha a jogviszony el nem fogadásáról nyilatkozik, a jogviszony a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával megszűnik, azzal, hogy a felmentési idő illeti meg, amely 2023. november 1-jétől 2023. november 30-ig tart, amely idő alatt nincs munkavégzési kötelezettség;
2023. szeptember 30. és december 31. között: 2 hónap a lemondási a közalkalmazotti törvény szerint, ennek egy része vagy egésze alatt a munkáltató mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alól, de ez nem kötelező;
2024. január 1-jétől: 90 nap, amely időszakot teljes egészében végig kell dolgozni.
Fizetés akkor is jár, ha már munkát nem kell végezni, de még jogviszonyban maradsz. Ilyenkor a távolléti díj összegére havonta egyenlő részletekben vagy jogosult.
A státusztörvény mint új szabályozás a pedagógusok vonatkozásában megváltoztatja, valójában felülírja azokat az előírásokat, amelyeket a közalkalmazotti törvény tartalmaz. Így lehetséges az, hogy a státuszváltásra többé nem lesz irányadó a közalkalmazotti törvény, és a végkielégítést sem ez alapján kell számolni. Ez egy jogalkotói döntés, a törvényhozó akarata, ami pusztán jogalkotási, eljárási szempontból elképzelhető.
Más kérdés, hogy álláspontunk szerint egy ilyen változtatás tartalmi szempontból alapjogsértő. A státuszváltás a pedagógustól független körülmény, amit nem tudott közvetlenül befolyásolni, vagyis nagyon is hasonló egy munkáltatói szerződésmódosításhoz. Ha úgy általában a pedagógus nem fogadja el a munkáltatói szerződésmódosítást, akkor a munkáltató felmond neki – és természetesen fizeti a rendes végkielégítést. Státuszváltáskor azonban nem ez a helyzet, itt nem történik meg a rendes végkielégítés megfizetése. Több szervezettel összefogva dolgozunk ennek a szabálynak a megtámadásán, mert valóban méltatlannak és jogellenesenek gondoljuk ezt a megoldást.
