Tiltakozás a közoktatásban pedagógusként, szülőként és diákként

A pedagógus szakszervezetek által szervezett tüntetés, a pedagógusok méltóbb munkakörülményeiért és sztrájkjogáért Budapesten, a Kossuth téren, 2022. március 19-én. - TASZ/Pivarnyik Balázs

2022-ben a kormány módosította a sztrájktörvény alatti minimális szolgáltatás feltételeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pedagógusok ne léphetnének sztrájkba, ráadásul a sztrájk mellett más eszközök is rendelkezésre állnak mind az iskolák dolgozóinak, mind pedig a szülőknek és a diákoknak, ha szeretnének tiltakozni az oktatás helyzete miatt. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a lehetséges tiltakozási formákról. Ha további kérdésed van pedagógusként, szülőként vagy diákként, keresd josegélyszolgálatunkat!

I. Tiltakozás pedagógusként

Milyen tiltakozási formákat választhat az a pedagógus, aki nincs megelégedve az oktatás helyzetével és a munkakörülményeivel?

A tiltakozásnak sok formája van, itt csak hárommal foglalkozunk részletesen, mert ezek merültek fel a szakszervezetek és más közösségek részéről. A három kiemelt tiltakozási forma

  • a tüntetés,

  • a sztrájk és a

  • polgári engedetlenség.

A tüntetés vagy demonstráció legtöbbször közterületen történő csoportos, békés véleménynyilvánítás. Mivel a tüntetés a gyülekezési jog gyakorlását jelenti, ezért ezt a tiltakozási formát , a gyülekezési törvény szabályozza. A tüntetésnek nincs köze a sztrájkhoz, mert nincs összefüggésben a munkaviszonnyal. A tüntetés történhet munkaidőben vagy azon kívül is. Bővebb információt a tüntetések bejelentéséről, itt találhatsz. Ha tüntetést szervezel, szervezőként sok szabályt be kell tartanod, amelyekről itt olvashatsz részletesebben. Tüntetőként és szervezőként is előfordulhat, hogy szabálysértési eljárás indul ellened. A szabálysértési eljárások menetéről, illetve arról, hogy hogyan tudod elkerülni, vagy csökkenteni a bírságot, itt írunk részletesen. Ha eljárás alá vonnának, javasoljuk, hogy keresd jogsegély-szolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen!

Bár a békés gyülekezéshez mindenkinek joga van, de a tüntetésen való részvétel senkit nem mentesít a munkaviszonyból eredő kötelezettségei alól. Aki munkaidőben szeretne tüntetni, gondoskodnia kell arról, hogy ez ne sértse a munkavállalói kötelezettségeit.

A sztrájk a munkaviszonnyal, a bérezéssel, a munkavégzés körülményeivel összefüggő követelésre irányuló tiltakozás. Minden esetben csak munkaidőben kerülhet rá sor – már csak azért is, mert legtöbbször munkabeszüntetéssel jár. A sztrájk folyamatát a sztrájktörvény szabályozza. Nemcsak a teljes munkabeszüntetés számít sztrájknak, hanem a részleges munkabeszüntetés is, például ha a pedagógus – kifejezetten tiltakozás céljával – nem tartja meg az utolsó óráját.

A polgári engedetlenség mint tiltakozási forma mindig csak utolsó lépésként jöhet szóba. Törvénysértő magatartás, amit kivételesen az tehet elfogadhatóvá, ha más út már nem állt rendelkezésre egy súlyos alapjog-sérelem, igazságtalanság kifejezésére. Ez ritkán fordul elő, mert több más tiltakozási forma is rendelkezésre áll. A pedagógusok tüntethetnek, gyakorolhatják a panaszjogukat, megpróbálhatnak sztrájkjogukkal élni stb. Valódi polgári engedetlenségről tehát csak akkor beszélhetünk, ha a törvényes eszközök sikertelen kimerítése után is fennáll a súlyos alapjog-sérelem, igazságtalanság. Ez különbözteti meg a polgári engedetlenséget a puszta törvényszegéstől. Amíg a rendelkezésre álló törvényes eszközök kapcsán nem igazolódott, hogy ezek nem hatékonyak, addig polgári engedetlenségbe kezdeni nem elfogadható, ilyenkor az nem más, mint egyszerű törvénysértés.

Mielőtt tehát polgári engedetlenségre adná a fejét, alaposan gondolja végig: maradt-e még más, törvényes lehetősége a tiltakozásra? Ha igen, tudja-e bizonyítani, hogy azért nem használja ezeket a lehetőségeket, mert bizonyítottan nem hatékonyak? Vállalja-e a tettének következményeit?

A polgári engedetlenségről szóló tájékoztatónk segít eligazodni abban, hogy milyen elvek döntik el, egy adott helyzetben jogos-e a polgári engedetlenség.

Beteget jelenthetnek a pedagógusok tiltakozásul?

A közelmúltból akad külföldi példa arra is, hogy pedagógusok úgy tiltakoztak a közoktatás körülményei ellen, hogy tömegesen beteget jelentenek. Ezzel lényegében a sztrájk szabályozása alól mentesülve igyekeztek munkabeszüntetéssel nyomást gyakorolni a munkaadóra. Mivel valójában nem voltak betegek, törvénysértést követtek el, amit, ha fennálltak a feltételei, akár polgári engedetlenségként is lehetett értékelni, ami a formális törvénysértést elfogadhatóvá teheti.

Ilyen esetben sem jogszerű azonban a betegszabadság alatt járó távolléti díj, majd a táppénz igénybevétele. Ha ugyanis a munkavállaló beteget jelent, az első 15 napban a betegnek betegszabadság (és ezzel távolléti díj) jár, ezután pedig táppénz. Ezeket a tiltakozók valódi betegség, egészségügyi ok hiányában jogszerűtlenül veszik igénybe, és nem is tartozik szorosan a tiltakozás kifejezéséhez. A munkáltató (a fenntartó, a tankerületi központ, vagy az egyház) visszakövetelheti az indokolatlanul felvett távolléti díjat, a társadalombiztosító pedig a jogosulatlanul felvett táppénzt. Fontos azonban, hogy az ilyen jellegű tiltakozás nem meríti ki a TB-juttatással való visszaélés bűncselekményét. A táppénz felvételének tehát nem lehet büntetőjogi következménye. Bűncselekmény akkor merülne fel, ha a tiltakozó célja a pénz megszerzése lenne. A tárgyalt esetben azonban a pedagógusnak nem a pénz megszerzése a célja, hanem a tiltakozás, véleménynyilvánítás a munkából való távolmaradás útján.

Figyelem! Aki egy naptári évben már igénybe vett 15 napnyi betegszabadságot az már csak táppénzt kaphat, ha beteget jelent!

Elmehetek tüntetésre munkaidőben?

A tüntetésen való részvétel önmagában nem menti fel a munkavállalót a munkavégzés kötelezettsége alól. Ezért a gyakorlatban a munkaidőben történő tüntetésre csak a munka átszervezésével kerülhet sor jogszerűen. Ha a munkavégzést átszervezik, akkor a pedagógus valójában nem is munkaidőben tüntet, hiszen a munka jogszerű átszervezése a munkaidő átcsoportosítását jelenti. Ha például a mai 7. óra jogszerűen elmarad, de egy későbbi, meghatározott időpontban azt pótolják, illetve mai 7. órában is gondoskodnak a gyermekek, tanulók felügyeletéről, és arra jogosult személy engedélyezte az átszervezést, akkor jogszerűen tüntethet a mai 7. óra idején az a pedagógus, aki az órát tartotta volna.

Ha a pedagógiai munka átszervezésével szeretne a pedagógus, a nevelőtestület vagy az intézményvezető (igazgató) időt felszabadítani a tiltakozásra, tüntetésre, a következőkre kell ügyelnie.

  1. A gyermekek, tanulók felügyelete tanítási időben a köznevelési intézmény kötelessége. Az óra vagy órák elmaradása önmagában nem ment fel ez alól: az iskolának az elmaradt tanórák idejében is gondoskodnia kell a gyermekek, tanulók szakszerű felügyeletéről.
  2. Az elmaradt órákat pótolni kell, máskülönben az órák elmaradása sztrájknak minősül, és a sztrájkszabályok lesznek rá irányadók. Lehetőleg már az elmaradt tanórák előtt hirdessék meg a pótórák időpontját, és azt írásban közöljék a tanulókkal, szülőkkel. A pedagógusoknak a tanórák tartásán kívül természetesen számos, nem tanítási természetű, munkaviszonyukból eredő kötelezettsége van, amelyek teljesítését szintén jogszerűen pótolni kell – máskülönben (jó eséllyel jogszerűtlen) sztrájkra kerül sor.
  3. Az igazgató joga, hogy megállapítsa a köznevelési intézmény pedagógusi munkát végző munkavállalók heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát kitöltő feladatait (Nkt. 62. § (5) bekezdés). Az igazgató természetesen e jogot csak a jogszabályi keretek között gyakorolhatja, ám e jog kiterjedhet a tanórák rendjének bizonyos határok közötti átrendezésére, valamint a pedagógusok tanóra-tartáson kívül munkájának átütemezésére. A maradék 20% felhasználásáról a pedagógus szabadon rendelkezik.
  4. Javasoljuk, hogy az elmaradt tanórákra járó gyermekek, tanulók szüleivel előre, a lehető leghamarabb egyeztesse az órák elmaradását, és tájékoztassa őket mind az órák pótlásáról, mind pedig a tanulók felügyeletének változatlan biztosításáról. Az órák pótlásának idejében igyekezzen a tanulókkal, szülőkkel együttesen megegyezni, hogy őket se érje hátrány, és ne veszítsék el a szülők szimpátiáját.

Szervezhetek-e tiltakozást, tüntetést az iskolában? Bátoríthatom-e a diákjaimat a tiltakozásban való részvételre?

A tanár feladata az objektív, kiegyensúlyozott, világnézeti szempontból semleges oktatás. Az nagyon is támogatható, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán, vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi egy tiltakozás, tüntetés tartalmi háttere, mi ellen szerveződik, és milyen érvek szólnak egy demonstráció mellett és ellen. Még hasznosabb, ha az is szóba kerül, hogy mely helyzetekben megfelelő módszer a demonstráció és hogy aktuálisan indokolt lehet-e ehhez folyamodni. Az sem tilos, hogy a tanár a saját véleményét is megossza, de fontos, hogy ezt jól különítse el a többi résztől, legyen világos, hogy melyek az oktatás során átadott információk, és melyik a saját véleménye, és az is, hogy az ezzel való azonosulás nem elvárt. Természetesen a tanulót semmiféle hátrány nem érheti, ha véleménye eltér a tanárétól, és kifejezetten jogellenes, ha a tanár (feleletben, dolgozatban vagy más iskolai értékelés keretében) számonkéri a saját véleményét.

A tanulók nem az iskola munkavállalói, így sztrájkjoguk nincs – de éppen ezért nem is vonatkoznak rájuk a sztrájkolás szigorú törvényi követelményei. A tanulónak viszont törvényben is nevesített joga, hogy „az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről” (Nkt. 46. § (6) bek. g) pont).

A véleménynyilvánítás módjának ugyanakkor határt szab, hogy a tanulónak kötelessége az iskolai tanórákon, foglalkozásokon való részvétel (Nkt. 46. § (1) bek. a) pont). Az óralátogatás kötelezettsége alól pedig a pedagógus nem mentheti fel a tanulót tetszőleges indokkal. A pedagógus nem kérheti meg arra a gyermeket, tanulót, hogy ne vegyen részt a foglalkozásokon – akkor sem, ha már nem tanköteles tanulóról van szó. Arról viszont nyugodtan tájékoztathatja a tanulókat, hogy hogyan igazolható a házirend általános szabályainak megfelelően az iskolai mulasztás, egy adott napon a hiányzás. (A hiányzások igazolásáról ld. a következő kérdésre adott választ.)

Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánnak tiltakozni, illetve távol maradni az iskolából, az iskola köteles a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítani a felügyeletet, és megtartani a tanórákat is. Senkit nem érhet hátrány az iskolában, tanulmányi előmenetelében, tanórai részvételében azért, mert nem kívánja távolmaradással kinyilvánítani a köznevelési rendszerrel kapcsolatos kritikus véleményét.

A szokásos tanóra helyett a tüntetés idején tarthatok-e rendkívüli órát a közoktatás helyzetéről, a közéleti aktivizmusról stb.?

Ez nagyban függ az adott tanár által oktatott tárgytól is: osztályfőnöki órán minden további nélkül; a kérdéshez kapcsolódó tárgyak (pl. társadalomismeret, történelem) esetében is lehet erre lehetőség. Itt is figyelni kell a már említett világnézeti semlegességre (lásd a “Tanárként bátoríthatom-e a diákjaimat a tiltakozásban való részvételre?” kérdésre adott választ): a saját véleményt jól el kell különíteni azoktól a részektől, ahol pl. általánosságban van szó egy tüntetés céljáról, történelmi előzményekről.

Kérhetem-e a szülőket arra, hogy támogassák a pedagógusokat a tiltakozásban?

A pedagógus természetesen bármilyen közéleti kérdésben megkeresheti a szülőt, elmondhatja a szülő számára a véleményét, illetve kikérheti a véleményét és kérheti a támogatását is. Véleményünk szerint a 2022-ben zajló pedagógustiltakozások kapcsán kifejezetten kívánatos, hogy a szülők megismerjék az oktatás helyzetét és a pedagógusok erről kialakított álláspontját. A szülők támogatása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az oktatás romló helyzetével szemben hatékonyan tiltakozhassanak az érintettek.

Semmi nem tiltja, hogy a pedagógusok a szülőkkel általánosan használt, szokásos felületeken (levelezőlista, közösségi média csoport stb.) felvegye a kapcsolatot akár a tiltakozás kérdésében is. A kifejezetten hivatalos információcserét vagy információtárolást szolgáló felületek (pl. e-napló) persze nem használhatók ilyen célra, ezek az iskola és a pedagógus hivatalos közléseit segítik.

Természetesen itt is igaz, hogy a gyermeket vagy tanulót nem érheti hátrány amiatt, hogy a szülője milyen hozzáállást tanúsít a pedagógus által kezdeményezett kapcsolatfelvétel iránt vagy mi a véleménye a pedagógusok tiltakozásáról.

Megtilthatja-e az igazgató a nevelőtestületnek, hogy nyilvánosan véleményt formáljon az iskola működésével vagy az oktatás helyzetével kapcsolatban?

A nemzeti köznevelésről szóló törvényértelmében „A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.”1 A nevelőtestületnek tehát törvényben is garantált joga, nyilvánosan véleményét fejezze ki. A véleménynyilvánítás ebben az esetben lehet szakmai állásfoglalás, az iskola működését érintő politikai követelés, nyílt levél, sajtótájékoztató, szülőknek rendezett fórum vagy más hasonló megnyilvánulás.

A nevelőtestület „a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége”. A nevelőtestületnek tehát szavazó tagjai a közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok (de pl. a megbízási szerződéssel oktató, illetve óraadó pedagógusok nem2). Ugyanígy tagja a nevelőtestületnek az igazgató is.

Az igazgató ugyan felel a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért”3, azonban a nevelőtestület vezetése nem foglalja magában a nevelőtestületi döntések megvétózásának jogát. Ugyanígy a végrehajtás ellenőrzése sem foglalja magában a nevelőtestület által jogszerűen meghozott döntések megváltoztatásának jogát.

Iskolánként változhat, hogy az iskola SZMSZ-e (szervezeti és működési szabályzata), vagy egy korábbi nevelőtestületi határozat hogyan szabályozza a nevelőtestület döntéshozatali eljárását. (Hány főnek kell jelen lennie, a jelenlévők hány százalékának szavazata szükséges a nevelőtestület érvényes döntéséhez stb.) Az igazgató azonban nem tehet mást, mint hogy szavazatával megpróbálja a többségben lévő kollégák döntését a neki tetsző irányba elmozdítani. A jogszerűen meghozott nevelőtestületi döntést az igazgatónak nincs joga megváltoztatni.

Jogszabályi hivatokozások:

  1. (Nkt.) 70. § (3) bekezdés
  2. ld. ehhez még Nkt. 70. § (5) bekezdést
  3. az Nkt. 69. § (2) bekezdése szerint

Megtilthatja-e a tankerület a nevelőtestületnek, hogy nyilvánosan véleményt formáljon az iskola működésével vagy az oktatás helyzetével kapcsolatban?

A tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a nevelőtestület tiltakozó jellegű véleménynyilvánítását megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni, a köznevelési törvény pedig a tankerületet nem hatalmazza fel arra, hogy a nevelőtestület véleménynyilvánítási jogát korlátozza. A tankerület vagy valamely intézményi alegysége által hozott, a nevelőtestület tiltakozó véleménynyilvánítását megtiltó döntéseknek tehát nincs semmiféle jogalapja.

Aki arról szerez tudomást, vagy feltételezi, hogy a tankerület megtiltotta egy iskola nevelőtestületének a véleménynyilvánítást, illetve egy tüntetésen való részvételt, érdemes az illetékes tankerületi igazgatónak elküldeni levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért járt el jogsértően!

Megtilthatja-e az igazgató vagy a tankerület a pedagógusnak a véleménynyilvánítást vagy tiltakozást?

Sem az iskola vezetőjének, sem tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a pedagógus véleménynyilvánítását – amelybe beletartozik a sztrájk vagy a tüntetés is – megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni. Márpedig a köznevelési törvény a tankerületet nem hatalmazza fel arra, hogy a pedagógus véleménynyilvánítási jogát korlátozza.

Aki arról szerez tudomást, vagy feltételezi, hogy a tankerület megtiltotta egy pedagógusnak – akár az iskola igazgatójának – a véleménynyilvánítást, a sztrájkban vagy tüntetésen való részvételt, érdemes az illetékes tankerületi igazgatónak elküldeni levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért járt el jogsértően!

Alkalmazhat-e szankciókat az iskola vezetője vagy a tankerület a véleményüket kinyilvánító vagy tiltakozó pedagógusokkal szemben?

Annak ellenére, hogy a véleménynyilvánítás és a tiltakozás szabad, előfordulhat, hogy a pedagógust felmondással vagy más szankciókkal fenyegetik meg azért, mert a pedagógus neki nem tetsző véleményt nyilvánított tett közzé. A fenyegetések általában a következőkre vonatkoznak:

  • elbocsátás (munkáltatói felmondás),

  • vezetői megbízás visszavonása,

  • fegyelmi eljárás.

Elbocsátással (munkáltatói felmondással) fenyegetés esetén érdemes tudni, hogy az állami fenntartású intézményben dolgozó pedagógus felett a munkáltatói jogokat a járási (a fővárosban kerületi) tankerületi központ vezetője gyakorolja1. A pedagógtusnak tehát kizárólag a tankerület mondhat fel. A véleménynyilvánítás azonban nem lehet indoka sem az azonnali hatályú, sem a rendes felmondásnak. Ha valakit a véleménye kifejtéséért kívánnak elbocsátani, az jogellenes.

Ez önmagában persze nem garancia arra, hogy ne mondanának fel jogszerűtlenül a pedagógusnak. Ez azonban két okból sem áll a tankerület érdekében. a pedagógusok együttes fellépése, közös véleménynyilvánítása esetén egy teljes iskola nevelőtestületének munkaviszonyát kellene megszüntetni, ami ellehetetlenítené az intézmény működését. Másrészt, egy ilyen lépés jelentős presztízsveszteséget okozhat a tankerület számára.

Ha a leírtak ellenére elbocsátásra kerül sor, a felmondást bíróság előtt meg lehet támadni. Figyelem, erre elég rövid határidővel, a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül van csak lehetőség!

Fontos azonban tudni, hogy a tankerületnek joga van ellenőrizni, hogy a munkaidőben, tanítási időben, a gyermekek felügyeletének idején zajló tiltakozás esetén

1. a tiltakozás nem sérti-e a gyermekek, tanulók, szülők jogait, és

2. a tiltakozás mellett a pedagógusok teljesítik-e a foglalkoztatási szerződésükből fakadó kötelezettségeiket.

Ennek érdekében a tankerület kérheti a megtartott órák igazolását, vagy a meg nem tartott órák pótlásának igazolását. Ennek két szempont szab határt.

1. A tankerület követelései nem mentesülnek a jogállamiság, jogbiztonság normái alól. Így például a tankerületnek nincs joga olyan rövid határidőt szabni az információszolgáltatásra, hogy az ésszerűen ne legyen teljesíthető.

2. A tankerület követeléseinek teljesítése nem mehet a gyermekek, tanulók jogainak rovására. Így például a tankerület nem szabhat olyan rövid határidőt az információszolgáltatásra, hogy az csak akkor teljesíthető, ha a tanórák elmaradnak, és a pedagógusok órákon vagy napokon keresztül fénymásolnak. A gyermeknek, tanulónak ugyanis joga van ahhoz, hogy a tanórákat neki megtartsák, az intézményfenntartó feladata pedig e jogok érvényesülésének biztosítása, nem pedig akadályozása.

Aki úgy ítéli meg, hogy e két határt átlépi a tankerület vizsgálódása, érdemes elküldeni az illetékes tankerületi igazgatónak levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért járt el jogsértően!

A vezetői megbízatás visszavonásával fenyegetés elsősorban a munkaközösség-vezetőket érintheti. Ahogy az elbocsátás, úgy a vezetői megbízás visszavonása is jogellenes, ha ennek indoka a vélemény kinyilvánítása. A véleménynyilvánítás ugyanis nem függ össze a vezetői munkavégzéssel.

Ha a leírtak ellenére vezetői megbízás visszavonására kerül sor, akkor mindenképpen írásban kell kérni a visszavonás indokolását. A vezetői megbízás visszavonását az indokok ismeretében bíróság előtt meg lehet támadni. Figyelem, erre elég rövid határidővel, a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül van csak lehetőség!

A fegyelmi eljárással vagy fegyelmi szankcióval való fenyegetés egyszerűen nélkülöz minden jogalapot. A pedagógusokkal szembeni fegyelmi eljárás intézménye 2012. július 1-jével – a Munka Törvénykönyvének egy módosítása nyomán – megszűnt. Fegyelmi felelősségre vonásra, fegyelmi szankciók alkalmazására ezért nincs jogi lehetőség!

Jogszabályi hivatokozások:

  1. (Nkt. 61. § (6) bekezdés)

Milyen szankciója lehet a polgári engedetlenségnek?

A polgári engedetlenségről a részletes tájékoztatót ezen a linken lehet elolvasni.

Mivel itt az engedetlenkedő a munkaviszonyból (közalkalmazotti jogviszonyból) eredő kötelezettségeit szegi meg, csak munkajogi jellegű szankciókra lehet számítani. Ezek közül a legerősebb az azonnali hatályú felmondás vagy a rendkívüli felmentés. Álláspontunk szerint azonban önmagában azzal, hogy egy pedagógus néhány órára vagy a nap egy részére, de akár egy teljes napra nem veszi fel a munkát, nem arányos az, hogy azonnali hatállyal kirúgják. Ha valaki mégis ezt tapasztalja, akkor érdemes a felmondást/felmentést bíróság előtt megtámadni és a szankció aránytalanságára hivatkozni. Azt is tudni kell, hogy minél egységesebb az engedetlenkedés, annál biztosabb, hogy senkinek nem fognak felmondani, hiszen egy teljes tantestület nem távolítható csak úgy el az iskolából, hiszen így nem tudna tovább folyni a tanítás.

Előfordulhat, hogy kollektív szerződés vagy maga a munkaszerződés meghatároz néhány hátrányos jogkövetkezményt (pl. extra juttatások elvonása, vagyoni hátrány stb.), amelyeket akkor lehet alkalmazni, ha a pedagógus a munkaszerződéséből eredő kötelezettségét vétkesen (vagyis szándékosan) megszegi – tehát a polgári engedetlenség esetén is. Annak érdekében, hogy mindenki tudja, mire számíthat, érdemes az intézmény kollektív szerződését és a saját munkaszerződést vagy közalkalmazotti kinevezést is átnézni. Olyan hátrányt, ami nem szerepel a kollektív vagy egyéni szerződésben, nem lehet alkalmazni!

A hátrányos jogkövetkezménnyel kapcsolatban fontos tudni két eljárási szabályt is.

  1. Ha ilyen hátrányt alkalmaznak, akkor ezt a munkáltatónak írásba kell foglalnia és indokolnia kell. Amíg nincs írott nyoma, addig nem hatályos a szankció.

  2. A szankcionálás jogát a kötelezettségszegéstől számított 15 napon belül lehet gyakorolni. Vagyis ha a munkáltató a polgári engedetlenkedéstől számított 15 napon belül nem teszi ezt meg, akkor utána már nem szabhat ki semmiféle hátrányos jogkövetkezményt. (Ha a munkáltató csak később szerzett tudomást arról, hogy valaki engedetlenkedett, akkor a 15 nap a tudomásszerzéstől számít. De itt is érdemes figyelni arra, hogy tudja-e igazolni a munkáltató, hogy valóban később tudta meg valakiről, hogy engedetlenkedett.)

Annak érdekében, hogy ne merüljön fel az igazolatlan távollét, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt ajánlja, hogy a pedagógus ne a teljes munkaidőre tanúsítson engedetlenséget, csak a munkaidő egy részére. A pedagógus munkaidőnek kötött és kötetlen része van, az órák megtartása (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) nélkül is teljesülhet a kötetlen időben való munkavégzés, akár a polgári engedetlenség napján is.

A TASZ álláspontja szerint a pedagógus érvelhet azzal is, hogy a munkahelyén megjelent – eleget tett a rendelkezésre állási kötelezettségének, vagyis nem volt távol –, csupán a munkavégzési kötelezettségét nem teljesítette. Így az engedetlenség egyáltalán nem minősíthető igazolatlan távollétnek.

Végül azt is megjegyezzük, hogy ha a munkáltató mindezek ellenére igazolatlan távollétként könyveli el az engedetlenség időszakát, ez akkor is csupán egyetlen napnyi kiesést jelent a biztosításból. Az erre a napra eső biztosítási összeget meg kell fizetni, amely egy napra jelenleg 280 forint. Az igazolatlan távollét napja nem számít majd bele a szolgálati időbe, de itt is mindössze egyetlen napnyi rövidülést jelent.

Kérdezősködhet, nyilvántartást vezethet-e az iskolarendőr vagy a tankerület arról, hogy kik támogatják vagy nem támogatják egy iskolában a tiltakozást?

Nem. A közoktatás állapotáról mint valamely közpolitikai kérdésről alkotott vélemény, valamint az adott kérdésről szóló tüntetésekkel kapcsolatos szimpátia, az azon való részvétel ténye vagy szándéka politikai véleménynek minősül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint pedig a politikai véleményre vonatkozó személyes adat – vagyis az, hogy egy adott személynek mi a politikai véleménye – különleges adat (9. cikk (1) bek.), amelyet főszabály szerint csak az érintett írásbeli hozzájárulása esetén lehet kezelni. A véleménynyilvánítás szabadsága (Alaptörvény, IX. cikk (1) bekezdés) pedig védelemben részesíti azt a jogot is, hogy az egyén politikai véleményét mások előtt elhallgassa. Az érintett tehát nem köteles választ adni a tiltakozásokkal kapcsolatos véleményét, azokban való részvételét firtató iskolarendőrnek, tankerületi központ vezetőjének. Az viszont jogsértést követ el, aki ilyen információt másokról – kollégáiról, beosztottjairól, tanulókról vagy szüleikről – az iskolarendőrnek, intézményvezetőnek vagy a tankerületnek továbbad.

A munkahelyen megjelenő rendőr, akárcsak a tankerület mint munkáltató, hatalmi helyzetből teszi fel a kérdéseit, amelyekre így az érintettnek nincs módja szabadon eldönteni, hogy válaszol-e vagy sem. Önmagában tehát már a kérdésfeltevés is jogszerűtlen adatkezelést eredményezhet, ha az érintettek nem érezhetik úgy, hogy szabadon eldönthetik, munkáltatójuk, illetve a rendőr részére elárulják-e politikai véleményüket.

Ha az iskolarendőr ilyen kérdéseket tesz fel, érdemes az illetékes rendőrfőkapitánynak elküldeni levelünket, amelyben tájékoztatjuk a kérdezősködés jogszerűtlenségéről, és felhívjuk a figyelmét a lehetséges szankciókra!

Ha a tankerület vezetője vagy alkalmazottja tesz fel ilyen kérdéseket, az illetékes tankerületi igazgatónak címzett levelünket érdemes elküldeni, amelyben tájékoztatjuk a kérdezősködés jogszerűtlenségéről, és felhívjuk a figyelmét a lehetséges szankciókra!

A jogszerűtlen adatgyűjtéssel kapcsolatos jogorvoslatokról jogsegélyszolgálatunknál lehet érdeklődni.

A tüntetésekkel, tiltakozásokkal kapcsolatban általános információkat ezen az oldalon találsz.

A pedagógussztrájkra vonatkozó különleges szabályok

A sztrájk nyomásgyakorlás a munkáltatóra, mellyel meghatározott követelések teljesítését lehet elérni. Olyan jogszerű munkabeszüntetés, amellyel a dolgozók saját gazdasági és szociális érdekeiket védhetik meg. A Klebersberg Központ alá tartozó iskolákban dolgozók esetében ez a munkáltató maga az állam. De a sztrájk hatásos eszköz lehet a közpolitikai nyomásgyakorlásra is: fel lehet vele lépni egy-egy jogszabály módosítása, hatályon kívül helyezése vagy átfogó állami reformok érdekében is. A pedagógusokra vonatkozó új sztrájkszabályok gyakorlatilag ellehetetlenítik a valós dolgozói nyomásgyakorlást, olyan magas szinten határozzák meg a még elégséges szolgáltatás mértékét. A szabályok megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordulunk.

Hogyan szervezhető intézményi sztrájk 2022 őszén?

A sztrájktörvény alapján a sztrájkot megelőzően egyeztetéseknek kell lezajlaniuk. Ezek a 2022-ben indított pedagógussztájk esetében már lezajlottak, illetve jelenleg is zajlanak, de nem intézményi, hanem ágazati (országos) szinten. A sztrájkkövetelések tekintetében tehát intézményi szinten nincs a pedagógusoknak egyeztetési kötelezettsége.

A sztrájk alapfeltétele viszont, hogy intézményi (iskolai) szinten helyi sztrájkbizottságot kell alakítani vagy sztrájkszervezőt kell kijelölni. Ennek nincsenek különösebb eljárási feltételei, a sztrájkolni kívánók saját maguk közül választhatják ki a sztrájkbizottság vezetőjét és tagjait, illetve a szervező lehet az is, aki erre a feladatra jelentkezik.

A sztrájk szervezésének részletszabályait a 2022. évi V. törvény 14. §-a tartalmazza. Eszerint a sztrájkszervezőnek legkésőbb a tervezett sztrájkot megelőző

  • ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig kell tájékoztatni az intézményvezetőt arról, hogy az intézmény dolgozói akarnak-e sztrájkolni, és ha igen, mely napon vagy napokon;

  • harmadik munkanapon 16 óráig kell írásban lejelenteni a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámát és névsorát. Mivel a törvény úgy fogalmaz, hogy a „várhatóan” részt vevőkről kell nyilatkozni, a létszám és a névsor folyamatosan változhat!

Mit jelent az „elégséges” vagy „minimális” szolgáltatás a pedagógussztrájk során?

Egyes munkáltatóknál sztrájk esetén is kötelesek a dolgozók úgynevezett „még elégséges szolgáltatás” nyújtására. Ez azt jelenti, hogy nem állíthatják le teljes egészében a tevékenységüket, ugyan csökkentett mértékben, de el kell látniuk a feladataikat. Az eddig magyar bírósági gyakorlat az oktatási ágazatot is ebbe a körbe sorolja. (A nemzetközi szakmai szervezetek azonban az oktatást magát nem, legfeljebb a gyerekek felügyeletét és étkeztetését.)

Az elégséges szolgáltatás mértékét a köznevelésben 2022 májusa óta törvény rögzíti. Ez a jogszabály álláspontunk szerint túlzott mértékű elégséges szolgáltatást ír elő, amely gyakorlatilag kiüresíti a sztrájkjogot. A jogszabály tehát méltán váltott ki polgári engedetlenségi mozgalmat a sztrájkot tervező pedagógusokból.

Az elégséges szolgáltatással kapcsolatos törvényi szabályozásból két elemet érdemes kiemelni.

  • Azok a pedagógusok, akik sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak az oktatását-nevelését végzik, gyakorlatilag nincs lehetőségük sztrájkra. A törvény alapján ugyanis ezeknél a gyerekeknék biztosítani kell a változatlan személyek által nyújtott ellátást, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást.

  • A tövény nem határozza meg, hogy a minimális szolgáltatás milyen időszakra (egy napra, egy hétre, egy hónapra) vonatkozik. Ez jelentős mozgásteret ad a sztrájkolóknak! Hiszen akár azt is lehetővé teszi, hogy egy hét vagy egy hónap viszonylatában biztosítsák a tanórák törvényben meghatározott százalékát (ez jelenleg főszabályként 50%) – ne pedig egy nap viszonylatában.

Ha sztrájkolni akarok, utasíthat-e az igazgató arra, hogy dolgozzak?

Igen, de csak abban az esetben, ha máshogy nem tudja az intézmény biztosítani a még elégséges szolgáltatást. Ha tehát csak az érintett pedagógus részvételével valósul meg a tövrény által előírt gyerekfelügyelet és tanítás, akkor az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkolót is. Fontos tudni azonban, hogy ilyenkor a munkavégzés idejére természetesen jár a megfelelő díjazás is! Vagyis, ha valaki kifejezte sztrájkolási szándékát, de végül mégis munkát végzett, akkor fizetésre is jogosult.

Megvonható-e egész napra a munkabér, illetmény és más juttatás a sztrájkolóktól?

A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a díjazás és más juttatás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre vonható meg a dolgozótól. Ha a pedagógus nem az egész munkanapján, hanem annak csak egy részében sztrájkol, akkor a munkával töltött időszakra jár a díjazás.

Ahhoz, hogy a díjazást ki tudják számítani, nagyon fontos vezetni a munkahelyi jelenléti ívet, mert ebből derül ki, hogy ki mikor dolgozott. Azt is javasoljuk, hogy a sztrájkoló dolgozók kérjenek másolatot a rájuk vonatkozó jelenléti ívről, hogy egy esetleges vita során ők is tudják igazolni, mikor dolgoztak.

Érheti-e a díjazás megvonásán kívül más retorzió a sztrájkolókat?

Nem! A sztrájktörvény egyértelmű abban, hogy semmiféle más retorzió (felmondás, azonnali hatályú felmondás, „fegyelmi”, vezetői megbízatás visszavonása, megalázás, diszkrimináció stb.) nem érheti azt, aki sztrájkol. A sztrájk, ha a sztrájktörvényt betartva zajlik, jogszerű tevékenység, még ha a munkáltatónak nem is tetszik és még ha a munkáltató mindent meg is tesz annak érdekében, hogy a dolgozó úgy érezze, nem jár el jogszerűen.

Szünetel-e a társadalombiztosítás (TB) a sztrájk idejére?

Ha adott napon van bármilyen mértékű munkavégzés, akkor azon a napon a pedagógus biztosítottnak minősül! Tehát néhány órás sztrájk még nem jelenti a TB felfüggesztését. Ez praktikus megoldása lehet a TB-kérdésnek.

Abban azonban nem egyértelmű a jogszabály, hogy mi történik, ha a pedagógus egész nap sztrájkol, vagyis adott napon egyáltalán nem végez munkát. Egy 2002-ben hozott legfelsőbb bírósági határozat azt mondja, hogy a sztrájk mentesülést jelent a munkavégzési kötelezettség alól, ezért a sztrájk idejére szünetel a TB-jogviszony. Ez azonban álláspontunk szerint támadható következtetés. A TASZ célja, hogy a bírósági gyakorlat megváltozzon ebben a kérdésben, ezért várjuk azoknak a pedagógusoknak a jelentkezését, akiknek a TB-jogviszonya tekintetében az egész napos sztrájk miatt adódtak problémák.

Szolgálati időnek minősül-e a sztrájkban töltött idő?

A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a sztrájkkal töltött idő is beleszámít a szolgálati időbe.

Megtiltható-e, hogy a tanulókkal kapcsolatot tartsanak, kommunikálhassanak a sztrájkoló pedagógusok?

Nem, ez természetesen nem tiltható meg. A sztrájkoló pedagógusok az általános szabályok szerint léphetnek kapcsolatba a tanulókkal.

Minden nap meg kell-e tartani a jogszabályban előírt arányban a foglalkozásokat?

Nem, a jogszabály ugyanis azt nem határozta meg, hogy milyen időszakra kell számítani a foglalkozások 50%-át. Nincs tehát előírva, hogy az 50%-nak egy nap viszonylatában kell teljesülnie. A sztrájk ütemezéséhez érdemes a szakszervezetek iránymutatását, javaslatait figyelembe venni.

II. Tiltakozás szülőként

A pedagógusok engedetlenségét és egy jogszerű sztrájk alatti elégséges szolgáltatás megszervezését segítheti, és önálló tiltakozásként is felfogható, ha a szülő az engedetlenség vagy a sztrájk idejére nem küldi iskolába a gyerekét. A szülők emellett maguk is szervezhetnek tiltakozó akciókat vagy akár szolidaritási sztrájkot, de ezeket érdemes összehangolni a pedagógusok által tervezett tiltakozásokkal.

Otthon tarthatom-e a gyerekemet, hogy tiltakozzak az oktatás helyzete miatt vagy így támogassam a sztrájkoló pedagógusokat?

A gyermek, tanuló hiányzása az iskolából igazolt, ha „a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra”1. Vagyis a szülő az iskola házirendjében megszabott esetekben és eljárásban kérhet engedélyt arra, hogy – betegségtől független okból – gyermeke igazoltan hiányozzon az iskolából. Ezt az engedélyt írásban, a hiányzás előtt kell kérnie (sok iskolában például erre szolgáló formanyomtatványon).

A iskolából távolmaradás rendjét szabályozó rendelet nem határozza meg tételesen – s így nem is korlátozza – azokat az okokat, amelyek esetén a távolmaradás igazolható. Éppen ezért nem csak a temetés, esküvő, síelés stb. (a köznyelvben „családi okként„ emlegetett események) miatti hiányzás lehet jogszerű. A szülőnek ugyan a köznevelési törvény szerint is kötelessége biztosítani gyermeke tankötelezettségének teljesítését2, de például egy egyszeri, egynapos, tetszőleges indokú hiányzás önmagában semmiképpen nem veszélyezteti a tanuló tankötelezettségének teljesítését. A tanuló 16. életévének betöltéséig tanköteles3.

Fontos, hogy nagykorú (azaz 18. életévét betöltött) gyermekét nem tarthatja távol az iskolától, és nem is kérhet engedélyt az iskolától nagykorú gyermeke igazolt hiányzására. A nagykorú tanulók maguk kell kérjenek engedélyt a távolmaradásra, ha támogatni kívánják a köznevelés elleni tiltakozást. Azt pedig kizárólag saját maguk dönthetik el, hogy a köznevelés elleni tiltakozást kívánják-e távolmaradással (vagy más eszközökkel) támogatni vagy sem.

  1. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 51. § (2) bekezdés a) pont
  2. Nkt. 72. § (1) b) pont
  3. Nkt. 45. § (3) bekezdés

Milyen egyéb eszközeim vannak arra, hogy kiálljak a pedagógusok mellett?

A pedagógusok engedetlenségét és egy jogszerű sztrájk alatti elégséges szolgáltatás megszervezését segítheti, de emellett önálló tiltakozásként is felfogható, ha a szülő az engedetlenség vagy a sztrájk idejére nem küldi iskolába a gyerekét.

A gyerek hiányzása ilyenkor több módon is igazolható. Az iskola házirendje határozza meg, hogy a gyerek mulasztását hogyan kell igazolni. A házirend általában lehetőséget biztosít arra, hogy a szülő meghatározott számú nap távollétet „automatikusan” – vagyis külön kérelem nélkül – igazoljon a gyereknek. Ez évtizedek óta hagyományosan három nap, újabban néhány intézményben öt nap – holott nincs arra vonatkozó jogszabályi előírás, hogy pontosan hány nap lehet. Azokban az iskolákban, ahol a napok száma kevesebb, lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület módosítsa a házirendet és több nap automatikus igazolását tegye lehetővé a szülő számára.

Ha nincs már a szülő által automatikusan igazolható nap, akkor a szülő – ismét csak az iskola házirendjében megszabott módon – kérhet engedélyt a további távolmaradásra. Az engedélyt írásban, a hiányzás előtt kell kérnie (sok iskolában például erre szolgáló formanyomtatványon). A kérelemről általában az intézményvezető dönt. Az iskolából távolmaradás rendjét szabályozó rendelet nem határozza meg tételesen, hogy milyen okok esetén igazolható a távolmaradás, ezt a házirend szabályozza. Nem csak a családi okok miatti hiányzás lehet jogszerű, hanem bármely, házirend által elfogadott indok alapján is.

Az igazolható napok száma természetesen nem veszélyeztetheti a gyerek oktatáshoz való jogának érvényesülését és a tankötelezettség teljesítését, ám néhány nap hiányzás még nem jelent ilyen mértékű mulasztást.

A nagykorú (azaz 18. életévét betöltött) gyermek a mulasztásról – iskolától való távolmaradásról – és az igazolási kérelemről is saját maga dönthet. Magának kell engedélyt kérnie a távolmaradásra, ha ezen a módon támogatni kívánja a köznevelés elleni tiltakozást.

Hogyan támogathatják más dolgozók a pedagógusok esetleges sztrájkját?

Amennyiben a jövőben a pedagógusok sztrájkra lépnek, más dolgozóknak is van lehetőségük arra, hogy kifejezzék irántuk támogatásukat: szolidaritási sztrájkot szervezhetnek.

A szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga a szakszervezeteket illeti meg, meghirdetése tehát mindenképpen szakszervezeti feladat. Míg a saját célok érdekében meghirdetett sztrájkot szakszervezeti közreműködés nélkül is kezdeményezhetnek a dolgozók, addig szolidaritási sztrájk esetében erre nincs lehetőség, a szakszervezetbe nem tömörülő dolgozók nem hirdethetnek ilyet. Ez azt jelenti, hogy adott munkahelyen dolgozók akkor léphetnek szolidaritási sztrájkra, ha a munkahelyen működik olyan szakszervezet, amely ilyen sztrájkot szervez.

Szolidaritási sztrájk esetén nincs szükség a sztrájkot megelőző – legalább hét napos – egyeztetésre, annál kevésbé, mivel itt nem a saját követeléseik mellett állnak ki a dolgozók, hanem más munkavállalók követelései mellett. Ha azonban olyan munkáltató dolgozói gyakorolják a szolidaritási sztrájkot, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, akkor a szolidaritási sztrájk esetén is kell elégséges szolgáltatást nyújtani. Vagyis

  1. olyan munkáltatónál, ahol nincs szükség elégséges szolgáltatásra, bármely, a munkahelyen működő szakszervezet meghirdetheti a szolidaritási sztrájkot;

  2. olyan munkáltatónál, ahol szükség van elégséges szolgáltatásra, erről egyeztetni kell a munkáltatóval (amely akár bírósági eljárásba is torkollhat).

A szolidaritási sztrájknak időbeli korlátja nincs.

Érhet-e hátrány minket, ha a sztrájkkal érintett napokon nem viszem iskolába a gyerekemet?

Ha nincs óra, nincs mulasztás sem, ezért ezeket nem kell igazolnia a szülőnek. Ha viszont a diákok tanítás alatt tüntetnek, a szülőnek kell igazolnia a hiányzást, különben az igazolatlan órának minősül. A szülőnek az igazolási lehetőségei is ugyanúgy alakulnak.

  • A szülő felhasználhatja a házirend szerinti igazolási lehetőségét (a házirend határozza meg, hány napnyi mulasztást igazolhat a szülő) a sztrájkkal érintett napokra is. Nem szabályos, ha a vezető úgy dönt, hogy a szülői igazolási lehetőséget a sztrájk napjaira „nem lehet felhasználni”.

  • Ha már elfogytak a szülő által igazolható napok, akkor a házirend az irányadó, a szülőnek kérelmezni kell, hogy az iskola igazolja a mulasztást. A házirendek általában az osztályfőnök vagy az iskola vezetője hatáskörébe helyezik a kérelemről való döntést. A házirendek sokszor azt is megjelölik, hogy milyen indokok esetén adható hely a kérelemnek. Ezek az indokok a sztrájk napjain ugyanúgy irányadók, mint máskor. Nem lehet arra hivatkozni, hogy ezeket most „nem lehet figyelembe venni”. Arra sem lehet hivatkozni, hogy igazolási kérelmet a sztrájk idején nem lehet benyújtani.

  • Ha az igazolatlan hiányzás eléri egy tanévben a tíz órát, akkor az iskolának a gyámhatóságot, illetve a gyermekjóléti szolgálatot is értesítenie kell. A hatóság ilyenkor intézkedési tervet készít arról, hogy hogyan lesz biztosítva a gyermek iskolalátogatása a továbbiakban. Ha pedig a 30, vagy az 50 órát is eléri az igazolatlanok száma, további jogi lépésekre is sor kerül, például megvonhatják a családi pótlékot.

Miről beszéljek szülőként a gyermekemmel a tiltakozás előtt?

A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről, tiltakozásról és a békés gyülekezésről. A legjobb, ha közösen átnézik ezt az összefoglalót és a szülő segít értelmezni a benne szereplő információkat. A gyermek legyen tisztában a jogaival, a lehetséges kockázatokkal, és a tüntetésen tanúsítandó magatartással is. Emellett javasolt, hogy a szülő beszélgessen el a gyermekével a tüntetés céljáról, hátteréről, kontextusáról.

Fontos, hogy a gyermek csak akkor vegyen részt a tiltakozáson, ha annak célját képes az életkorának megfelelő mélységben megérteni, és minden külső kényszertől mentesen, szabad akaratából szeretné kifejezni egyetértését a többi résztvevővel.

Érdemes azt is mérlegelni, hogy egy tüntetésen való részvételnek esetleg milyen negatív következményei lehetnek. Meg lehet beszélni, hogy néhány igazolatlan óra, vagy akár egy jogellenesen beírt elégtelen, osztályfőnöki intő még belefér-e a tiltakozás kifejezéséért cserébe.

A szülő biztathatja gyermekét a részvételre, de nem kötelezheti, hogy menjen el.

III. Tiltakozás diákként

A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet, így a diákokat is, függetlenül az életkortól. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”. Ez azt jelenti, hogy a diákoknak is számos lehetősége van arra, hogy tiltakozzanak a közoktatás helyzete ellen vagy támogassák a pedagógusok akcióit.

Sztrájkolhatok-e a diákként?

Míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, azért, hogy ilyen módon fejezzék ki véleményüket egy közügyben.

Sok múlik azon, hogy az iskola hogyan viszonyul egy ilyen akcióhoz: ha támogatóan, akkor elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek (vagy enélkül tekintik igazoltnak a sztrájkoló diákok hiányzását), amivel lehetővé teszi a tanulóknak, hogy tiltakozzanak, sztrájkoljanak. Ilyenkor az iskola gondoskodik a tanulók felügyeletéről, de a tanórák elmaradnak. Lehetőség van arra, hogy akár a diákok, akár a tanárok programokat szervezzenek, de ez nem kötelező.

Ha a diákok az iskolában úgy sztrájkolnak, hogy nem mennek be az órákra, akkor azért igazolatlan óra járhat. Az viszont jogellenes, ha az iskolában jelen lévő, de az órákon meg nem jelenő tanulóknak egyest ad a tanár, vagy váratlanul röpdolgozatot írat, hogy a sztrájkolókat megbüntesse. Ha szülőként biztosra szeretnénk menni, írhatunk igazolást a gyerekünknek a sztrájk idejére, így nem kell bemennie az órákra, még ha ott is van az iskolában.

Tüntethetek-e iskolaidőben?

A tüntetésen való részvétel önmagában nem ment fel az iskolalátogatási kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy a mulasztásodat, hiányzásodat ilyenkor is igazolni kell. Erről részletesen ezen az oldalon írunk.

Megtilthatja-e az iskolaigazgató vagy egy tanár a tüntetésen való részvételt?

Ehhez nincs joga sem a tanárnak, sem az igazgatónak! Alkotmányos jog egy tüntetésen szabadon kifejezni véleményünket. Ezt a jogot kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden más típusú tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet negatív következménye annak, ha egy diák mégis elmegy egy tüntetésre. Akinek az oktatási jogai sérültek, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához fordulhat, a rendőrség által elkövetett jogsértés esetén panaszeljárást lehet kezdeményezni és az Alapvető Jogok Biztosához is lehet fordulni. Szükség esetén segítséget nyújt a jogsegélyszolgálatunk!

Részt vehetnek-e a tiltakozó akciókban a kiskorú diákok?

A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”. A tiltakozásnak, számos olyan formája van, amely egyáltalán nem nagykorúsághoz kötött. Részt vehet tüntetésen, kifejezésre juttathatja véleményét. Ennek nyilván feltétele, hogy érdemben megértse a tiltakozás célját és mibenlétét. A diákok tiltakozásáról és ennek részleteiről ezen a linken olvashatsz.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogtudatosító tájékoztató prezi fogyatékos emberek segítőinek

A lenti prezit azért készítettük, hogy átlátható tájékoztatást nyújtsunk azokról a döntési helyzetekről, amelyekkel egy fogyatékos személy segítője (szülő, testvér, tanár, más professzionális segítők) szembesülhet egy fogyatékos ember élete során. Az életútba ágyazottan összegyűjtöttük a főbb döntési helyzetekkel kapcsolatos legfontosabb jogi információkat. A tájékoztató kitér az egyes témáknál a jogorvoslati lehetőségekre, amelyek befolyásolhatják az adott meghozandó döntést.

A TASZ jogi álláspontja az iskolanyitásról - 2021.04.18.

A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében. Ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is, amely gyors és hatékony jogalkotást tesz lehetővé. A védelmi intézkedésekkel bevezetett jelenlegi jogkorlátozások alapja és középpontja tehát az emberi élet mint legfőbb érték védelme. Az iskolák nyitásáról szóló döntés meghozatalakor azonban az életvédelem mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek nem azonnal vagy rövidtávon, hanem közép- vagy hosszútávon jelentkeznek és eredményeznek esetleg jelentős hátrányt egyes társadalmi csoportok helyzete vagy a gazdaság működése szempontjából. Ebben az állásfoglalásunkban összefoglaljuk, hogy az iskolák felelős újranyitásához mely szempontokat kellene figyelembe venni, és ezek alapján milyen feltételek mentén hozható meg felelősen az iskolanyitásról szóló döntés.