Magyarországhoz hasonlóan Csehországban – illetve akkor még Csehszlovákiában – a vasfüggöny lehullását követően jelentek meg a kábítószerek nagyobb mennyiségben és változatosságban. A csehek a demokratikus fordulat időszakában a nagyobb személyes szabadság megteremtését tartották szem előtt, ezért az igazságszolgáltatás hatókörének korlátozásában gondolkodtak. Azzal, hogy már az 1990-es évektől előtérbe helyezték az emberi jogokat, a közegészségügyi szempontokat és a megfelelő egészségügyi ellátás elérhetőségét, nem is merülhetett fel reálisan, hogy börtönnel fenyegessék a kábítószerek fogyasztóit. A drogkereskedelem megerősödése és a drogfogyasztási trendek alakulása azonban megkérdőjelezte ezt a hozzáállást – legalábbis időlegesen.

A szigorítás nem fogta vissza a droghasználatot

Ez volt az az évtized is, amikor a heroin nagyobb mennyiségben kezdett megjelenni Csehországban. A Törökországból Nyugat-Európába vezető balkáni útvonal a délszláv háború miatt módosulni kényszerült és Csehországon át vezetett. Az ennek nyomán kibontakozó nyílt drogszcéna morális pánik kialakulásához vezetett, ami felerősítette a drogtilalmat követelő hangokat. A helyi rendőrség eközben arra panaszkodott, hogy a kereskedők letartóztatását nehezíti, hogy egyszerű fogyasztóknak adhatják ki magukat.

Mindez az addigi drogpolitika újragondolásához vezetett, aminek következményeként 1998-tól bűncselekménynek nyilvánították a csekély mennyiséget meghaladó kábítószer birtoklását, de továbbra is megkülönböztetve kezelték a kereskedelemtől. Ekkor a csekély mennyiség meghatározásához csupán belső iránymutatások szolgáltak, így az igazságszolgáltatás nem tudott törvényben előírt mennyiségekhez igazodni, ami azonos mennyiségek esetén eltérő ítéletekhez vezethetett. A drogkoordináció azt is nehezményezte, hogy az egyes kábítószerek nincsenek a törvény által megkülönböztetve, így a kannabisz- és a heroinkereskedők hasonló büntetésekre számíthattak.

A szigorítás felülvizsgálata 2001-ben történt meg. Az ezt tartalmazó jelentés lesújtó eredményekkel szolgált

A kábítószer-birtoklás kriminalizálása

• nem lassította a kábítószerhasználat arányának növekvő tendenciáját
• nem gyakorolt hatást a kábítószerek elérhetőségére
• nem csökkentette az új kipróbálások arányát
• növelte a társadalmi költségeket

Csehország elkötelezi magát a dekriminalizáció mellett

Bár három év nagyon rövid időszak egy drogpolitikai változás eredményeinek felülvizsgálatához, az eredmények világos tendenciákat rajzoltak ki. A jelentést követően a cseh kormány szakértői csoportot hozott létre, amely új szabályozást javasolt. Ebből született meg a 2009-ben hatályba állt cseh dekriminalizációs modell ma is ismert formája, amely szerint a személyes használatra szánt kábítószer csekély mennyiségű birtoklása nem bűncselekmény, hanem pénzbírsággal sújtható szabálysértés.

A dekriminalizáció melletti elköteleződés egyik elsődleges indoka a közegészségügy előtérbe helyezése volt, melynek részeként a problémás szerhasználat kezelésében az ártalomcsökkentésre, a kezelésre és a reintegrációra helyezték a hangsúlyt. Ezzel párhuzamosan csökkenteni próbálták a droghasználók megbélyegzését, hogy a büntetéstől való félelem nélkül vehessenek igénybe segítséget és kezelést.

A törvény további célja, hogy megkülönböztesse a kannabiszt más, magasabb kockázatú kábítószerektől, ezért a kannabisz termesztéséért és saját célra történő birtoklásáért még nagyobb mennyiségek esetén is enyhébb büntetéseket helyez kilátásba, mint más kábítószerek esetén. Ez a törvény már meghatározza az egyes kábítószerek csekély mennyiségi határértékeit, így a fogyasztók és az igazságszolgáltatás számára is egyértelmű iránymutatással bír.

A metamfetamin probléma kezelése

Bár Csehország Európa legnagyobb kannabiszfogyasztói közé tartozik, az ország az igazi drogproblémát az ott pervitin néven ismert metamfetamin használatában azonosítja, ami évtizedek óta Csehországra és Szlovákiára jellemző a leginkább egész Európában. A 2019-es adatok kb. 35000 főre becsülték a metamfetaminhasználók számát, akik a kezelésbe lépők felét adták. A másik két nagy csoport a kannabisz és a heroinhasználóké.

Összehasonlításképpen Magyarországon a kezelésbe került szerhasználók háromnegyedét olyan kannabiszfogyasztók teszik ki, akik a saját használatukat nem ítélik problémásnak. Túlnyomó többségük nem önkéntesen, hanem az ellenük folytatott büntetőeljárás alternatívájaként, az elterelés formájában kerül kezelésbe. Eközben a valóban problémás magyarországi szerhasználók nagy többsége kiszorul a kezelésből, minimális kapcsolatot ápol az egészségügyi ellátórendszerrel és segítségkérés helyett az igazságszolgáltatással vív harcot.

A dekriminalizáció egyik jelentős előnye érhető itt tetten, jelesül, hogy a magasabb kockázatú szerek használóinak nem kell tartania a segítségkéréstől és az ellátórendszer elsődlegesen az ő kezelésükre koncentrál. Ennek komoly szerepe van abban, hogy Csehországban a kábítószerek relatíve magas arányú használata mellett az egy főre jutó halálozások száma jóval alacsonyabb az európai átlagnál, ahogy ezt a későbbiekben láthatjuk.

A fogyasztás enyhébb szabályozása segíti a rendőrség munkáját

A cseh modell továbbá nagy hangsúlyt fordít a kábítószerek elérhetőségének korlátozására a kínálatcsökkentés megerősítésén keresztül. A dekriminalizációt követő években jelentősen megnövekedett a lefoglalt kábítószerek aránya: 2009-es arány nyolc év leforgása alatt közel a tízszeresére növekedett, miközben ugyanebben az időszakban a legtöbb kábítószer használatának aránya csökkent! Mindez azt mutatja, hogy a rendőrség hatékonyan tudja forrásait a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre fordítani a fogyasztók üldözése helyett.

forrás: EMCDDA: Czechia Country Drug Report 2019

Miközben jelenleg a lefoglalások a legelterjedtebben használt kannabiszt érintik a leginkább, jelentős emelkedés látszik a metamfetamin lefoglalásában is. A 2022-es évben kilenc uniós tagállam jelentett metamfetamin-labor felszámolásáról: az összes 242 laboratóriumból 202 volt Csehországban, ami jól mutatja Csehország kivételes érintettségét a területen.

Mindehhez hozzátehetjük, hogy Csehország jelenleg a kannabisz teljes legalizálását készíti elő, amivel hosszabb távon letörheti a jelenleg legtöbb erőforrást követelő illegális kannabiszpiacot és további rendészeti forrást rendelhet a kockázatosabb szerek kereskedőinek felkutatására.

Az ártalomcsökkentés és a felkészült egészségügyi ellátórendszer életeket ment

Azzal együtt, hogy a statisztikák szerint Csehországban a kábítószerfogyasztás aránya, a kannabisz és a metamfetamin kivételével az EU középmezőnyébe tartozik, a lakosságarányosan egy főre vetített, szerhasználathoz köthető halálozások aránya az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy a problémás szerhasználók nagy arányban kerülhetnek kezelésbe és vesznek részt ártalomcsökkentő programokban. Az éves halálozási arány a dekriminalizáció bevezetését követően még enyhén csökkent is.

A cseh dekriminalizáció tanulságai

Csehországban a demokratikus fordulat részeként már az 1990-es évektől enyhébben szankcionálják a kábítószerek személyes célra történő tartását, így a portugál példával ellentétben nem lehet előtte-utána tanulságokat felmutatni. Az egyetlen támpont az a hároméves időszak, amikor szigorították a személyes célra történő birtoklás szabályozását, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A cseh gyakorlat a portugálhoz hasonlóan az ártalomcsökkentésen és az egészségügyi ellátórendszer megerősítésén nyugszik, ezért nagy figyelmet szentelnek arra, hogy a problémás szerhasználóknak is lehetősége legyen segítséget kérni és ezt követően megfelelő kezelésbe jussanak. Ennek megfelelően a kezelések nagy részét problémás metamfetamin- és opioidhasználók töltik meg, akik számára ezek életmentő szolgáltatást jelentenek.

Miközben Csehországban az uniós átlaghoz mérten kiemelkedő a magas kockázatú metamfetamin fogyasztása, a szerhasználathoz köthető halálozási mutatókon ez nem látszik. Csehország évről évre az egyik legalacsonyabb kábítószer-használathoz köthető halálozási mutatóval rendelkezik az egész EU-ban.

A szerhasználat enyhébb szankcionálása többletforrást biztosít a kereskedők elleni rendészeti fellépés számára. A dekriminalizációt követő években ugrásszerűen megnőtt a kábítószer-kereskedelem elleni sikeres akciók száma. Mivel ezek többsége a jelenleg is toleráltabb, széles körben használt kannabisz miatt indul, ezért az ország vizsgálja a kannabisz legalizációjának lehetőségét, ami az illegális kínálat jelentős csökkenéséhez vezethet.

A sorozat következő részében a magyar drogpolitika viszonyulását fogjuk megvizsgálni a kábítószerek fogyasztóihoz, összehasonlítva a dekriminalizációkból ismert gyakorlatokkal. Végigvesszük, hogy milyen következményekkel jár, ha Magyarországon csekély mennyiségű kábítószerrel kapnak el valakit.