A terhesség-megszakítás hazai szabályozása

A terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény szabályozza.

A terhesség csak veszélyeztetettség, illetve az állapotos súlyos válság helyzete estén szakítható meg – a törvényben meghatározott feltételek szerint. A súlyos válság helyzet definíció szerint testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.

A terhesség megszakítás feltételei a következők:

A 12. hetéig szakítható meg a terhesség, ha

  • azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
  • a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved
  • a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
  • az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén

A terhesség a 18. hétig szakítható meg, ha egyrészt fennáll az előző négy feltétel valamelyike, és emellett teljesül a következők közül még egy feltétel:

  • az állapotos nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
  • vagy terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri  fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az 12 hetes időtartamot.

A terhesség kivételes esetben, ha elhúzódnak a diagnosztikai eljárások, akár a 24. hétig is megszakítható, ha nagyon súlyos fejlődési rendellenesség veszélye áll fent a magzatnál.

Időtartamra tekintet nélkül megszakítható a terhesség, a várandós nő életét veszélyeztető egészségügyi ok miatt vagy ha a magzatnál az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség állna fent.

Külön, írásbeli kérelemre csak akkor van szükség, ha nem egészségi indoka van a terhesség megszakításának.

A kérelmet a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt kell elmondani – először még anoniman, tehát a személyes adatok megadása nélkül lehet beszélni a szolgálat munkatársával.

Aki korlátozottan cselekvőképes, tehát korlátozó gondnokság alatt áll vagy 14 és 18 év közötti, annak a törvényes képviselőjének (gondnok vagy szülő) a tudomásul vevő nyilatkozata is szükséges.

A cselekvőképtelen emberek helyett törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Cselekvőképtelen, aki cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy nem töltötte be a 14 életévét.

A kérelemhez szükség van a szülész-nőgyógyász szakorvos terhességet megállapító igazolására.

A kérelem előterjesztése után lehetőleg az apa jelenlétében a munkatárs tájékoztatja az állapotos nőt többek között arról, hogy a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről; az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére; az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről.

Ha ezek után is fenntartja a kérelmet a várandós, akkor a munkatárs tájékoztatja a következőkről:a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről; a terhességmegszakítás körülményeiről, módjáról; a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről, valamint a családvédelmi szolgálat segítségnyújtásának lehetőségéről a terhességmegszakítást követően, és egyidejűleg felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében, a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereinek ismertetésével; a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről. Ezután írásban rögzíti a kérelmet, amelyben meg kell nevezni a választott kórházat, ahol a beavatkozást végrehajtják. A munkatárs megküldi a kérelmet a kórháznak, s ezt követően 8 napon belül kell jelentkeznie a várandósnak az egészségügyi intézményben.

Ha a terhesség bűncselekmény eredménye, akkor nem kerül sor tájékoztatásra, kivéve az örökbefogadás lehetőségeiről.

A rendszerváltozás után más szakmai viták mellett, alkotmányossági szempontból is vizsgálták az abortusz kérdéseit. Az Alkotmánybíróság kétszer is foglakozott az mesterséges terhesség megszakítás szabályainak alkotmányosságával. Először a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban járta körül a bíróság az abortusz akkori szabályait. Kimondta, hogy az Alkotmányból nem vezethető le egyértelmű szabály a magzat jogalanyiságára vonatkozóan – tehát a jogalkotó feladata annak eldöntése. Ugyanakkor kimondta azt is az Alkotmánybíróság, hogy a szabályozás tárgyának súlyára tekintettel törvényi szabályozás szükséges. A bíróság ebben a döntésében leszögezte azt is, hogy a magzat jogalanyiságáról szóló döntés azonban alapvetően meghatározza a szabályozás többi elemét.

Az Országgyűlés ezt követően fogadta el a magzati élet védelméről szóló törvényt, amellyel kapcsolatosan több beadvány is született. Ezekről a 48/1998. (XI. 23.) határozatban döntött az Alkotmánybíróság – kifejtette, hogy bár kifejezett rendelkezés nincs a törvényben a jogalanyiságra vonatkozóan, ebből az következik, hogy a magzat nem jogalany. Ebben a határozatban az állam életvédelmi kötelességéről mondott ki fontos, gyakran idézett elveket a bíróság. A súlyos válsághelyzet akkori definícióját alkotmányellenesnek tartotta a bíróság – ennek nyomán született meg a mai szabáylozás.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Adatvédelem az egészségügyben

Annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás és finanszírozás hatékonyabb legyen, jelentősen megváltozott az egészségügyi adatainkhoz való hozzáférés szabályozása. Egészségügyi adataink, leleteink elektronikusan elérhetők minden kezelőorvos számára, aminek vannak előnyei, de hátrányai is.

Miért szállt rá az ombudsman a kormányra és a bíróságokra?

Képzeld el, hogy bevisznek a pszichiátriára, mert a szomszéd szerint öngyilkossággal fenyegetőzöl. Kopog a rendőr, te ajtót nyitsz, majd némi huzavona után bevisznek a János kórház pszichiátriájára a zárt osztályra. Érkezés után kapsz egy szurit, majd elsötétül a kép.

Hasogató fejfájásra ébredsz. Orvos sehol. A nővér kitartó könyörgésedre csak annyit felel, hogy nem mehetsz sehová, amíg az osztályvezető professzor úr haza nem enged. Ha pedig menni akarsz, azok a markos legények majd elveszik a kedved, és adnak még egy szurit.

Olvasd tovább...

Tanulságok az AIDS világnapján

December 1-je minden évben az AIDS világnapja, ezen a napon számotvetünk azzal, hogy az elmúlt egy év során mit értünk el a HIV vírussal kapcsolatban kitűzött célok közül. Sajnálatos, de az egyik legfontosabb tanulsága az eltelt időszaknak, hogy a politikai akart hiányosságai és a vírussal kapcsolatos stigma jelentősen megnehezíthetik a megelőzést és korlátozzák a HIV-vel élők joggyakorlását.