A terhesség-megszakítás hazai szabályozása

A terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény szabályozza.

A terhesség csak veszélyeztetettség, illetve az állapotos súlyos válság helyzete estén szakítható meg – a törvényben meghatározott feltételek szerint. A súlyos válság helyzet definíció szerint testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.

A terhesség megszakítás feltételei a következők:

A 12. hetéig szakítható meg a terhesség, ha

  • azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
  • a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved
  • a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
  • az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén

A terhesség a 18. hétig szakítható meg, ha egyrészt fennáll az előző négy feltétel valamelyike, és emellett teljesül a következők közül még egy feltétel:

  • az állapotos nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
  • vagy terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az 12 hetes időtartamot.

A terhesség kivételes esetben, ha elhúzódnak a diagnosztikai eljárások, akár a 24. hétig is megszakítható, ha nagyon súlyos fejlődési rendellenesség veszélye áll fent a magzatnál.

Időtartamra tekintet nélkül megszakítható a terhesség, a várandós nő életét veszélyeztető egészségügyi ok miatt vagy ha a magzatnál az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség állna fent.

Külön, írásbeli kérelemre csak akkor van szükség, ha nem egészségi indoka van a terhesség megszakításának.

A kérelmet a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt kell elmondani – először még anoniman, tehát a személyes adatok megadása nélkül lehet beszélni a szolgálat munkatársával.

Aki korlátozottan cselekvőképes, tehát korlátozó gondnokság alatt áll vagy 14 és 18 év közötti, annak a törvényes képviselőjének (gondnok vagy szülő) a tudomásul vevő nyilatkozata is szükséges.

A cselekvőképtelen emberek helyett törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Cselekvőképtelen, aki cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy nem töltötte be a 14 életévét.

A kérelemhez szükség van a szülész-nőgyógyász szakorvos terhességet megállapító igazolására.

A kérelem előterjesztése után lehetőleg az apa jelenlétében a munkatárs tájékoztatja az állapotos nőt többek között arról, hogy a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről; az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére; az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről.

Ha ezek után is fenntartja a kérelmet a várandós, akkor a munkatárs tájékoztatja a következőkről:a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről; a terhességmegszakítás körülményeiről, módjáról; a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről, valamint a családvédelmi szolgálat segítségnyújtásának lehetőségéről a terhességmegszakítást követően, és egyidejűleg felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében, a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereinek ismertetésével; a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről. Ezután írásban rögzíti a kérelmet, amelyben meg kell nevezni a választott kórházat, ahol a beavatkozást végrehajtják. A munkatárs megküldi a kérelmet a kórháznak, s ezt követően 8 napon belül kell jelentkeznie a várandósnak az egészségügyi intézményben.

Ha a terhesség bűncselekmény eredménye, akkor nem kerül sor tájékoztatásra, kivéve az örökbefogadás lehetőségeiről.

A rendszerváltozás után más szakmai viták mellett, alkotmányossági szempontból is vizsgálták az abortusz kérdéseit. Az Alkotmánybíróság kétszer is foglakozott az mesterséges terhesség megszakítás szabályainak alkotmányosságával. Először a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban járta körül a bíróság az abortusz akkori szabályait. Kimondta, hogy az Alkotmányból nem vezethető le egyértelmű szabály a magzat jogalanyiságára vonatkozóan – tehát a jogalkotó feladata annak eldöntése. Ugyanakkor kimondta azt is az Alkotmánybíróság, hogy a szabályozás tárgyának súlyára tekintettel törvényi szabályozás szükséges. A bíróság ebben a döntésében leszögezte azt is, hogy a magzat jogalanyiságáról szóló döntés azonban alapvetően meghatározza a szabályozás többi elemét.

Az Országgyűlés ezt követően fogadta el a magzati élet védelméről szóló törvényt, amellyel kapcsolatosan több beadvány is született. Ezekről a 48/1998. (XI. 23.) határozatban döntött az Alkotmánybíróság – kifejtette, hogy bár kifejezett rendelkezés nincs a törvényben a jogalanyiságra vonatkozóan, ebből az következik, hogy a magzat nem jogalany. Ebben a határozatban az állam életvédelmi kötelességéről mondott ki fontos, gyakran idézett elveket a bíróság. A súlyos válsághelyzet akkori definícióját alkotmányellenesnek tartotta a bíróság – ennek nyomán született meg a mai szabáylozás.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elszakítják tőlem a gyerekemet, ha karanténba kerülök?

A karanténról készített tájékoztatónk rengeteg embert érdekelt, és noha igyekeztünk annyira részletesek lenni, amennyire csak tudtunk, valósággal záporoztak a kérdések. Ezeket válaszoljuk most meg.

A szegény lány és a kórházi fertőzés

 
Mesedélután! A szegény ember világszép leánya is kaphat kórházi fertőzést. Ebből a népmeséből kiderül, hogy a kórházi fertőzések áldozatainak milyen jogi lehetőségei vannak. Vajon győzedelmeskedik az igazság? Mit tehet a szegény ember, hova forduljon? Mit tett a tűzokádó sárkány az egészségügy állami szerveivel? A meséből kiderül!

Kedvük lenne, csak esélyük nincs- Spermakrízis Magyarországon

Anna egy hároméves kislány édesanyja. Tavaly úgy döntött: szeretne még egy gyereket, kislányának egy testvért, tervei szerint édestestvért. Anna kislánya három éve külföldi spermadonor segítségével született. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal viszont most azt mondja, hogy tilos Magyarországon külföldi spermát felhasználni.