A bírói függetlenségért!

Az elmúlt hetekben a korábbiakat követő újabb támadás érte a bírói függetlenséget Magyarországon. A köztársaság elnöke, a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a bírói szervezet vezetői nyíltan tagadják a törvények szellemét, az alkotmányosság minimumát.

Miután kiderült, hogy a Velencei Bizottság kritikáját követően az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisíti a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló rendelkezést, a bírói vezetők zokszó nélkül adták át a köztársasági elnökkel aláíratott és a bírák felmentéséről szóló értesítést azoknak a bíráknak is, akik csak hónapokkal ezután érik el az alkotmányellenesen meghatározott életkori határt.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért felszólítja a bírákat és a bírói szervezeteket, mindenekelőtt a bírói egyesületeket, hogy amit eddig elmulasztottak most tegyék meg: nyilvánítsák ki szolidaritásukat hivatásukból elüldözött társaikkal. Emlékeztetünk arra, hogy a bírói szervezetek vezetőit is komoly felelősség terheli, és tudniuk kell, ha nem lépnek fel kollégáik jogainak védelmében, őértük sem emel majd senki szót, ha sorra kerülnek.

A nyilatkozat aláírói petíciót is hirdetnek: nemcsak a bírák, hanem a független igazságszolgáltatás védelmében is követelik, hogy az alkotmányellenesen eltávolított bírákat helyezzék vissza hivatalukba, és a magyar állam a bírói függetlenség szervezeti garanciáit maradéktalanul állítsa helyre.

Tekintettel arra, hogy a bírói függetlenség nem a bírók és az igazságügy belső vitakérdése, felkérjük a demokratikus meggyőződésű polgárokat, hogy támogassák aláírásukkal a bírói függetlenség ügyét. A demokratikus szervezetek támogatását megköszönjük, de azt kérjük, hogy a petíciót magánszemélyek írják alá.

A petíciót itt lehet aláírni>>

Eötvös Károly Intézet

Magyar Helsinki Bizottság

Társaság a Szabadságjogokért

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Semmi köze az önkormányzatnak ahhoz, hogy takarítja-e valaki a WC-jét

2018 végén 5 megye valamennyi közösségi együttélési rendeletét megvizsgáltuk, és 125 helyi önkormányzati rendeletben találtunk a magánszférát sértő, jogellenes rendelkezéseket. Ezért Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatalaihoz fordultunk és kértük, hogy bocsássanak ki törvényességi felhívást az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére a támadott rendelkezések hatályon kívül helyezése iránt. Akciónk sikeresen zárult, a kormányhivatalok sok érvünkkel egyetértettek, és felhívásuk folytán a képviselő-testületek a támadott rendelkezések jó részét hatályon kívül helyezik.

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Vallásszabadság nélkül a NER-ben

 (a kép forrása: Magyar Szekuláris Egyesület)

  • Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magyar állam jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította.
  • A TASZ kilenc érintett egyház képviseletét látta el.
  • Az EJEB hat hónapot adott a kormánynak arra, hogy az egyházakkal megegyezzen a jogorvoslatról. Az idő lejárt.
  • A tárgyalások nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit.
  • A kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia – a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam.
  • A magyar állam úgy kényszerül várhatóan több száz millió forintos kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti. A kártérítés kifizetésével a teljes jogsértést nem orvosolja – ahhoz az egyháztörvényt és az Alaptörvényt is meg kellene változtatni.