A demokrácia alapjait forgatja ki a kormány az új civilellenes törvénnyel

A hatalom azokat a szervezeteket vonja szoros állami ellenőrzés alá, amelyeket a polgárok a hatalomgyakorlás kontrolljára hoztak létre, és gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt.

Az Országgyűlés kedden olyan új civilellenes törvényt fogadott el, ami a demokrácia természetének alapvető félreértésén alapul.

Az új törvény elfogadásával a parlament hatályon kívül helyezte az Európai Unió jogát több szempontból sértő, „a külföldről támogatott szervek átláthatóságáról” szóló orosz és izraeli mintájú törvényt. Valójában nem tehetett mást az Európai Unió Bíróságának tavalyi ítéletét követően – és nem is kellett volna ennél többet tennie. A kormány mégis szükségesnek tartotta, hogy újabb szabályokat hozzon a civil szervezetek megbélyegzésére.

A leváltott civilellenes törvény külföldi érdekek szolgálatának gyanúját vetítette azokra a szervezetekre, amelyek a kormány tevékenységével kapcsolatban kritikát fogalmaznak meg. Az új jogszabály viszont úgy tesz, mintha bármilyen, a közélet befolyásolására alkalmas tevékenység gyanús, ellenőrzésre szoruló volna. Kormányzati politikusok már évek óta próbálják azt a látszatot kelteni, hogy a közéleti tevékenység a magukat választáson megmérettetők (sőt, azon győztesek) előjoga, holott az egyik legfontosabb állampolgári erénynek számít, ha valaki a közügyek alakításában részt vállal, a közösség érdekében cselekszik. Egy polgári demokráciában a közhatalom legitimitásához elengedhetetlen, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen a közügyek alakítására, és a nép ellenőrizhesse a közhatalom gyakorlóit. Ezt a viszonyt állítja feje tetejére az új szabályozás, amikor a közhatalmat kontroll alatt tartó polgárok szerveződéseit vonja szoros állami ellenőrzés alá.

A törvény az Állami Számvevőszékre bízza, hogy ellenőrizze az érintett – a tárgyévben húszmillió forintnál nagyobb mérlegfőösszegű – alapítványokat és egyesületeket. Az ÁSZ alkotmányos feladata azok ellenőrzése, akik közpénzekkel gazdálkodnak, a nemzeti vagyon felett rendelkeznek – nem az egyesülési jog alapján létrejött, az állami költségvetéshez adott esetben semmilyen módon nem kapcsolódó szervezetek tevékenységének vizsgálata. A számvevőszék maga állítja össze az ellenőrzési tervét, így önkényesen döntheti el, hogy mely civil szervezeteket ellenőrzi és melyeket kíméli meg a vizsgálattól. Ráadásul a törvény nem határozza meg, hogy mire kell kiterjednie az ÁSZ ellenőrzéseinek, vagyis korlátlan felhatalmazást ad a gazdálkodási szempontokon túl minden szempontra kiterjedő vizsgálódásra.

Az új civilellenes törvény nemcsak ezért alkotmányellenes, hanem alapjogok sérelmével is jár: az állam szükségtelenül avatkozik be az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek egyesülési autonómiájába, a közügyekért kiálló polgárok magánszférájába. A jogszabály ártalmas a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésére és a demokratikus nyilvánosság egészére nézve. Ezért a következő időszakban más szervezetekkel már hosszú ideje fennálló együttműködésünket folytatva dolgozunk azért, hogy a törvény jogellenességének megállapítására irányuló eljárásokat indítsunk.

Teljes állásfoglalásunk itt érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.

Nem sérti a gúnyos vélemény a polgármester személyiségi jogait

Erzsébetváros polgármestere nyilvánvalóan nem westernfilmből kilépett körözött bűnöző – a Fővárosi Bíróság mai ítéletében elutasította Vattamány Zsolt, Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata polgármesterének egy magánszemély ellen benyújtott keresetét. Az alperes védelmét a TASZ ügyvédje látta el.

Lehet azt mondani, hogy "szar" a tokaji bor!

A szólásszabadság erősebb a tokaji bor becsületénél. A strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága a TASZ által képviselt újságírónak, Uj Péternek adott igazat.