„A forrás megvan, csak kifizetni nem tudjuk” – beszámoló a Kábítószerügyi Tanács októberi üléséről

A kifizetési nehézségek évek óta megkeserítik a drogterületen dolgozók életét. Nem ritka, hogy a nyertes pályázatok összegét csak a projekt megvalósításának végén sikerül az államnak kifizetnie. A Kábítószerügyi Tanács október 18-i ülésén ismét hasonló problémák merültek fel. A „pénzügytechnikai problémát” az okozza, hogy idén a kábítószerügy átkerült az egészségügy alá, ezért több szerződést újra kell kötni, ami tovább tolja az eddig elmaradt fizetéseket.

Az elterelés területén ez például annyit jelent, hogy a 2018-as kifizetések egy része, valamint a 2019-es tételek ugyan rendelkezésre állnak, de a megállapodások frissítéséig még nem tudják kifizetni őket. A drogkoordináció elkötelezett a helyzet mielőbbi megoldásában, ezért megkezdte a megállapodások előkészítését és idén pályázatok helyett egyedi kérelmeken keresztül támogatják a prevenciós programokat, hogy a pályáztatás ne vigyen el még több időt. Az érintett szervezeteknek két héten belül ígértek tájékoztatást arról, hogyan juthatnak ebben a formában támogatáshoz. Ennek ellenére egy héttel az ülés után mégis megjelentek a kábítószerügyi, úgynevezett KAB-os pályázatok, amire rövid határidővel lehet jelentkezni. A feltételek alapján úgy tűnik, hogy több nagymúltú szervezet sem fog tudni pályázni, ami a fennmaradásukat veszélyezteti.

Mindemellett pozitív hír, hogy a kábítószer-terület éves költségvetése végre emelkedést mutat. A tavalyi 500 millió forint után 2019-ben 830 millió forintra emelkedett a hazai támogatás, 2020-ban pedig 740 millió forint áll majd rendelkezésre. Ez még ugyan mindig távol van a 15 évvel ezelőtti 2 milliárd forintos éves költségvetéstől, de az irány üdvözlendő. Az Európai Unió jóval bőkezűbb és három pályázaton keresztül (EFOP 3.2.9, EFOP 1.8.7, EFOP 2.2.0) 17,5 milliárd forint forrást biztosít – részben a drogterületre.

A dizájnerdrog-használat visszaszorítása a szegregátumokban

Szécsi Judit kutató – akivel korábban interjút készítettünk a témában – beszámolt az állam által finanszírozott szegregátum-kutatásokról. 2015 és 2018 között hét kutatás született, ebből öt minisztériumi támogatással. Ezek konklúziója, hogy a dizájnerdrogok használata sokszor egyfajta túlélési stratégia és olyan összetett társadalmi problémát jelez, ami proaktív, több szakterületet érintő segítségnyújtást tesz szükségessé.

Ennek érdekében két éve megszületett az ún. Szegregátum Munkacsoport, amely 30 érintett településen mérte fel a helyzetet. A tervek szerint a Máltai Szeretetszolgálat 31 településre küld ki szűrőbuszokat az érintettek felkutatására, valamint településenként két-két szakembert szeretnének kiképezni, hogy a szerhasználóknak segítséget tudjanak nyújtani. A kezdeményezés biztató, ám a jelenlévők emlékeztettek, hogy több mint 1300 szegregátum létezik Magyarországon, ezért a segítségnek rájuk is ki kellene terjednie.

A magyar gyógyászati kannabisz program előkészületei

Év elején beszámoltunk arról, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatot tett a kannabisz átsorolására, hogy gyógyászati célú alkalmazásuk engedélyezetté válhasson. Az ülésen megtudtuk, hogy a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) napirendre vette a témát és kérdéseket fogalmazott meg a WHO számára. A KKB emellett a CBD (kannabidiol) itthoni szabályozásának kérdésével is foglalkozott, ám ezzel kapcsolatos konkrét javaslat még nem született.

Felülvizsgálják az elterelést

A KT ülésen beszámoltak az ún. Elterelés Munkacsoport munkájáról, amelyben számos olyan problémát érintettek, melyekre mi is felhívtuk a figyelmet. Az egyik fejlesztési irány – melyet mi is támogatunk – az elterelés kiterjesztése a dizájnerdrogok használóira. Az ülésen egyetértés volt abban, hogy ezt úgy kellene megvalósítani, hogy a dizájnerdrog-használat továbbra is csak szabálysértésnek minősüljön, de az érintetteknek lehetősége legyen egészségügyi kezelőprogramba kerülni.

Felmerült egy általunk többször javasolt fejlesztési irány is, hogy az itthon csekély mennyiséggel elkapott külföldieknek ne a féléves elterelést ajánlják fel, hiszen többségük ezt úgysem tudja elvégezni. Ehelyett lehetne tömbösíteni az elterelés foglalkozásait, majd pár hónappal később egy kontrollon megvizsgálni annak sikerességét. A 2017-es Elterelés Konferencián követően a csekély mennyiségű kábítószer tartásának dekriminalizációját is javasoltuk, amivel a problémamentes szerhasználók elkerülhetnék az elterelést, ám erre a drogkoordináció nem látott esélyt. Végezetül pedig jó hír, hogy a finanszírozáson szeretnének javítani, hiszen ez az elterelés 2003-as születése óta nem változott. Megtudtuk, hogy kezdőlépésként az elterelés már idén 200 millió forint többletforráshoz fog jutni. Csak sikerüljön végre kifizetni!

Megosztás