A hatóságok nem terrorizálhatnak büntetlenül

A TASZ három önkéntes ügyvédje osztozik az Év Pro Bono Ügyvédje díjon, amit először idén osztottak ki az alapítók, a Magyar Ügyvédi Kamara és a PILnet (Global Network for Public Interest Law) Magyar Pro Bono Központja.

Győző Gábor, Pető Márk és Gerő Tamás ügyvédek a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ keretében nyújtottak ingyenes jogsegélyt az ország számos településén, elsősorban mélyszegénységben élők számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvédet fogadjanak. „Alapvetően nem az elismerésért tesszük, a társadalmi munka nem erről szól, a díj lényege talán az, hogy a tevékenységünket a szakma elismeri” – fejtette ki Gerő Tamás.


A három díjazott a TASZPONT-ok tevékenységében vesz részt. A program lényege, hogy az ügyvédek Borsod megye 19 településén, a Heves megyei Gyöngyöspatán, Nógrádban Bátonyterenyén és a szabolcsi Érpatakon élőknek ingyenes jogi tanácsot nyújtanak a településeken elhelyezett jogsegélyállomáson keresztül. A hét négy napján Skype-on lehet elérni a szakembereket.

További részletek a TASZPONT-okról >>>

„A díjra bárki jelölhet olyan ügyvédet vagy ügyvédi irodát, aki az elmúlt évben kiemelkedő pro bono tevékenységével a közjót szolgálta. Már idén az ország egész területéről érkeztek jelölések, a cél, hogy bátorítsuk a magyar ügyvédeket, kapcsolódjanak be minél többen, és tegyenek a közjóért, képviseljék a közérdeket, támogassák a civil szervezeteket, a civil társadalmat” – mondta kérdésünkre Barabás Tamás, a PILnet Pro Bono Programjának koordinátora.

Pető Márk szerint a díj elnyerése ugyan dicsőség, de ha valakiben nincs meg a segítségnyújtás szándéka, akkor a szakmai elismerés érdemi változást nem feltétlenül jelent. Ugyanakkor egy ilyen díj jelenthet reklámot az ügynek, aki esetleg nem ismerte a lehetőséget, most hall róla, és szívesen vállal maga is ügyeket, részt vesz a jogsegélyben. A tapasztalatairól elmondta, hogy jellemzően nem jogi, hanem szociális problémákkal találkozik, utóbbiakban nem is igazán tud segíteni, mégis fontosnak tartja a jelenlétét: az érintettek tudják, hogy számíthatnak rá, a TASZ tudja, mi történik a távolabbi településeken, illetve preventív hatása is lehet, a hatóságok érzik, hogy nem terrorizálhatják büntetlenül a lakókat.

Győző Gábor szerint a díj legfontosabb üzenete, bár ezt a díjátadón külön nem említették, a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ létjogosultsága és fontossága, illetve a program szakmai elismerése. A díj egyben arra is felhívja az ügyvédeket, hogy végezzenek pro bono tevékenységet, csatlakozzanak, a befektetett energia mértéke vállalható, és valódi segítséget jelent. A TASZPONT-okon keresztül nyújtott jogi tanácsadás rendkívül hatékonyan működik, ezt korábban az ingyenes jogsegélyekkel nem lehetett megvalósítani.

Mindhárom díjazott ügyvéd megjegyezte, hogy az angolszász országokban a komoly ügyvédi irodákban elvárás a pro bono tevékenyég, de nálunk ennek, ahogy az adományozásnak is, még fejlődnie kell.

A jelöltek közül szakmai bizottság választotta ki a legjobbakat: Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Dr. Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa, Dr. Gyurkó Szilvia, ELTE Gyakorlati Képzési Központ és F. Tóth András, Önkéntes Központ Alapítvány.

A díjátadót szombaton, az ügyvédnap részeként tartották a Legfelsőbb Bíróság Dísztermében, a nyerteseknek az elismerést Dr. Bánáti János nyújtotta át. Az Év Pro Bono Ügyvédi Irodája díjat az Oppenheim Ügyvédi Iroda vehette át az ELTE Antidiszkriminációs Jogklinikájának nyújtott segítségért együttműködésben a Magyar Helsinki Bizottsággal.

A napokban a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ egy nemzetközi fórumon is aratott. A Berlinben rendezett Európai Pro Bono Fórum 2011 bíráló bizottsága az online jogsegélyszolgálatot külön elismerésben részesítette, kiemelve azt az innovatív megoldást, amit a Skype használata jelent.

Zsolt Melinda, TASZ

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Nincs olyan anya, aki be tudná pótolni ezeket az elvesztett éveket

Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.”

Mit érdemel?

Mit érdemel az a szülő páros, aki a jelzőrendszer szerint nem megfelelően neveli a gyerekeit? A gyerekvédelmi törvény tökéletesen rendelkezik erről. Családba fogadás, helyettesítő szülői szolgálat, ideiglenes hatályú elhelyezés. Ha az utóbbi mellett döntenek, a szülőknek a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre, hogy az okokat, amik a kiemeléshez vezettek megszüntessék, a gyakorlatban azonban ez többször harminc nap szokott lenni. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatakor még mindig fenn állnak a kiemelést indikáló okok, akkor a gyerekeket nevelésbe veszik. Ezt évente vizsgálják felül.