A hatóságok nem terrorizálhatnak büntetlenül

A TASZ három önkéntes ügyvédje osztozik az Év Pro Bono Ügyvédje díjon, amit először idén osztottak ki az alapítók, a Magyar Ügyvédi Kamara és a PILnet (Global Network for Public Interest Law) Magyar Pro Bono Központja.

Győző Gábor, Pető Márk és Gerő Tamás ügyvédek a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ keretében nyújtottak ingyenes jogsegélyt az ország számos településén, elsősorban mélyszegénységben élők számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvédet fogadjanak. „Alapvetően nem az elismerésért tesszük, a társadalmi munka nem erről szól, a díj lényege talán az, hogy a tevékenységünket a szakma elismeri” – fejtette ki Gerő Tamás.


A három díjazott a TASZPONT-ok tevékenységében vesz részt. A program lényege, hogy az ügyvédek Borsod megye 19 településén, a Heves megyei Gyöngyöspatán, Nógrádban Bátonyterenyén és a szabolcsi Érpatakon élőknek ingyenes jogi tanácsot nyújtanak a településeken elhelyezett jogsegélyállomáson keresztül. A hét négy napján Skype-on lehet elérni a szakembereket.

További részletek a TASZPONT-okról >>>

„A díjra bárki jelölhet olyan ügyvédet vagy ügyvédi irodát, aki az elmúlt évben kiemelkedő pro bono tevékenységével a közjót szolgálta. Már idén az ország egész területéről érkeztek jelölések, a cél, hogy bátorítsuk a magyar ügyvédeket, kapcsolódjanak be minél többen, és tegyenek a közjóért, képviseljék a közérdeket, támogassák a civil szervezeteket, a civil társadalmat” – mondta kérdésünkre Barabás Tamás, a PILnet Pro Bono Programjának koordinátora.

Pető Márk szerint a díj elnyerése ugyan dicsőség, de ha valakiben nincs meg a segítségnyújtás szándéka, akkor a szakmai elismerés érdemi változást nem feltétlenül jelent. Ugyanakkor egy ilyen díj jelenthet reklámot az ügynek, aki esetleg nem ismerte a lehetőséget, most hall róla, és szívesen vállal maga is ügyeket, részt vesz a jogsegélyben. A tapasztalatairól elmondta, hogy jellemzően nem jogi, hanem szociális problémákkal találkozik, utóbbiakban nem is igazán tud segíteni, mégis fontosnak tartja a jelenlétét: az érintettek tudják, hogy számíthatnak rá, a TASZ tudja, mi történik a távolabbi településeken, illetve preventív hatása is lehet, a hatóságok érzik, hogy nem terrorizálhatják büntetlenül a lakókat.

Győző Gábor szerint a díj legfontosabb üzenete, bár ezt a díjátadón külön nem említették, a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ létjogosultsága és fontossága, illetve a program szakmai elismerése. A díj egyben arra is felhívja az ügyvédeket, hogy végezzenek pro bono tevékenységet, csatlakozzanak, a befektetett energia mértéke vállalható, és valódi segítséget jelent. A TASZPONT-okon keresztül nyújtott jogi tanácsadás rendkívül hatékonyan működik, ezt korábban az ingyenes jogsegélyekkel nem lehetett megvalósítani.

Mindhárom díjazott ügyvéd megjegyezte, hogy az angolszász országokban a komoly ügyvédi irodákban elvárás a pro bono tevékenyég, de nálunk ennek, ahogy az adományozásnak is, még fejlődnie kell.

A jelöltek közül szakmai bizottság választotta ki a legjobbakat: Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Dr. Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa, Dr. Gyurkó Szilvia, ELTE Gyakorlati Képzési Központ és F. Tóth András, Önkéntes Központ Alapítvány.

A díjátadót szombaton, az ügyvédnap részeként tartották a Legfelsőbb Bíróság Dísztermében, a nyerteseknek az elismerést Dr. Bánáti János nyújtotta át. Az Év Pro Bono Ügyvédi Irodája díjat az Oppenheim Ügyvédi Iroda vehette át az ELTE Antidiszkriminációs Jogklinikájának nyújtott segítségért együttműködésben a Magyar Helsinki Bizottsággal.

A napokban a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ egy nemzetközi fórumon is aratott. A Berlinben rendezett Európai Pro Bono Fórum 2011 bíráló bizottsága az online jogsegélyszolgálatot külön elismerésben részesítette, kiemelve azt az innovatív megoldást, amit a Skype használata jelent.

Zsolt Melinda, TASZ

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Felajánljuk a segítségünket az EMMI-nek, tegyünk együtt a szegény családokért

Hiányzó Emlékek címen 2016 szeptemberében kampányt indítottunk a szegénységük miatt családjuktól elszakított gyermekekért és szüleikért. A kampány során számos hazai szervezettel és szakértővel együttműködve igyekeztük egyértelművé tenni a kormányzat számára: súlyos jogsérelem éri azokat a szülőket és gyermekeket, akiket rossz lakhatási, jövedelmi helyzetükre hivatkozva választanak el egymástól. Hiába tiltja a gyermekvédelmi törvény az anyagi okból történő gyermekkiemelést, az mégis általános gyakorlat.

Milliárdokat spórolhatnánk a szabálysértési eljárások ésszerűsítésével

Akár évi 6–10 milliárd is megtakarítható lenne a szabálysértési szankciórendszer részleges átalakításával. Ráadásul az új szisztéma igazságosabb lenne a szabálysértések elkövetőinek és a károsultaknak is, mint a mostani – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság koordinálta civil munkacsoport kutatásaiból.

Győzött a jog a kiszorítós rendeletek felett

A Kúria múlt heti döntése megerősítette, hogy jogellenesek és diszkriminatívak azok a helyi önkormányzati rendeletek, amelyek a 2014-es alapjogsértő miskolci lakásrendelet-módosításra reagálva próbálják távoltartani a megyeszékhelyről elüldözni kívánt szegényeket. Az utolsó ilyen rendeletet novemberben helyezik hatályon kívül.