A hét elejétől itt a biometrikus útlevél
2006. augusztus 29-től Magyarországon is csak chippel ellátott biometrikus útleveleket bocsátanak ki. Az útlevélben egyelőre csak a biometrikus fényképünket tárolják.
Hogy miért kell biometrikus útlevél?
Az Egyesült Államok a terrorizmus elleni harc indokával megköveteli a biometrikus útlevelet azon országoktól, amelyek vízummentességet élveznek. (Magyar állampolgárok beutazása vízumköteles). A vízummentesség fenntartásához a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) előírásainak betartását szabták feltételként. Ez digitális fényképet tartalmazó mágneses chipkártyával ellátott útlevelet követel meg. Részben az amerikai nyomásra, részben az európai biztonság- és bevándorláspolitikai megfontolásoktól vezérelve az Európai Tanács kinyilvánította, hogy az Európai Unióban egységes megközelítésre van szükség a harmadik országok állampolgárainak okmányaihoz, az uniós polgárok útleveleihez és az információs rendszerekhez szükséges biometrikus azonosítók (személyek egyedülálló fizikai jellemzői) és biometrikus adatok vonatkozásában. Az elhatározás eredményeképp született a 2252/2004 ET rendelet, amely előírása szerint az útlevelekbe és úti okmányokba biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre.
Az Európai Bizottság tagállami szakértőkből felállított egy testületet, amelynek a technikai megoldások kidolgozása volt a feladata. Ez a testület 2005 februárjában tette közzé az előírásokat az útlevelekbe kerülő digitális fotókat illetően, amelyet a tagállamoknak 2006. augusztus 28-ig kellett kivitelezniük. Az ujjlenyomatokkal kapcsolatos részletszabályokat 2006. június 28-án hozták nyilvánosságra. Eszerint a tagállamok úti okmányainak két ujjlenyomatot kell tartalmazniuk. A tagállamoknak a kivitelezésre 2009. június 28. a határidő. Az ujjlenyomatok felvétele egyedülálló a világon, hiszen a nemzetközi elvárások (ICAO) csak a digitális arcképet írják elő kötelezettségként, míg az ujjlenyomat csak egy opció, amit az EU vezet be elsőként.
Az uniós biztonságpolitika vezetői álláspontjának a mozdíthatatlanságát jelzi, hogy a vita már régóta nem arról szól, hogy bevezessék-e az ujjlenyomatot tartalmazó útlevelet, hanem hogy milyen kortól vegyék le ezt az azonosítót. A terv beteljesüléséhez minden egyes légi, szárazföldi és tengeri határátkelőt fel kell szerelni speciális leolvasó gépekkel. Jelen állás szerint csak EU tagállamoknak lesz hozzáférése a biometrikus adatokhoz, a lista azonban bővülhet.
Az eredeti elképzelések szerint a vízumokba is biometrikus azonosítók kerültek volna, azonban ez megoldhatatlan technikai kérdések elé állította a szakértőket, hiszen elképzelhető, hogy a mágneses chipet tartalmazó útlevélbe beragasztott, szintén mágneses chipet tartalmazó vízum kölcsönösen működésképtelenséget idéz elő.
Az uniós jogszabályt a magyar jogalkotó a még tavasszal elfogadott és augusztus 29-től hatályos törvénymódosítással ülteti át a nemzeti jogba. Ennek megfelelően több ponton is módosul a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény. A 12 hónapnál rövidebb időtartamra kiállított magánútlevelek kivételével az útlevelek biometrikus azonosítót tartalmazó tárolóelemet fognak tartalmazni.
Az adatokat az útlevélhatóság kizárólag az okmány kiadásáig jogosult kezelni, azokat az útlevél kiadása után haladéktalanul törölni kell, tehát nem lesz központi nyilvántartás a biometrikus adatainkról. (A határőrség is csak a tárolóelemből történő olvasással kezelheti.) A már meglévő útlevelek érvényességét a biometrikus adatok hiánya nem érinti, azonban nem kell aggódniuk azoknak, akik nem tudnak meglenni nélküle: az állam illetékmentesen végrehajtja az úti okmányok cseréjét.
A TASZ megkereste a szabályozást kidolgozó néhai Belügyminisztériumot, hogy tájékoztassanak az átállás költségeiről (ma már az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hatáskörébe tartozik az ügy.) Kérdéseinket a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29. § (1) alapján elutasították, mivel ez a jogszabályi hely lehetővé teszi a közbeszerzési eljárások általános alkalmazásának mellőzését, amennyiben az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő különleges biztonsági beszerzésről van szó.
A feltételezhetően nem olcsó technikai kivitelezés értelme már a jogszabály hatályba lépése előtt megkérdőjeleződött, mivel egy augusztus elején tartott konferencián Lukas Grunwald, számítástechnikai rendszerek szakértője bejelentette, hogy sikerült feltörnie az új német biometrikus útlevelet, amely a magyarral azonos technikai standardok szerint készül. Előadásában elmondta, hogy ezt a világon létező összes biometrikus útlevéllel meg lehet tenni, mivel mindegyik a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet szabványai alapján készül.
