A járvány idején különösen súlyos jogsértés, ha az önkormányzatok nem biztosítják a közkutak működését a szegénytelepeken

Az elmúlt hetekben a koronavírus okozta krízis kapcsán ismét napvilágra került az a súlyos, rendszerszintű probléma, hogy a vidéki falvakban, nagy szegénységben élő emberek sokszor el vannak zárva még az ivóvíztől is.

A TASZ-hoz is érkezett panasz a vízelzárásról borsodi falvakból, de partnerszervezetünk, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete is beszámolt a hozzá érkező jelzésekről [1] Szabolcs megyében. Visszatérő problémáról van szó, ezért fontos jelezni, hogy az önkormányzatoknak felelősségük van lakosaik vízzel való ellátásában. Nem zárathatják el a közkutakat, még akkor sem, ha a szegénységben élő családok lakásaiban kikötötték a szolgáltatást tartozás miatt.

Az egészséges ivóvízhez való jog alapjog. Az ivóvíz biztosítása azt jelenti, hogy a vízkészletet, mint véges természeti erőforrást az állampolgárokhoz – megfelelő minőségben és mennyiségben – el kell juttatni. Az eljuttatás formája lehet a víziközmű szolgáltatás, aminek egyik formája a közkifolyók működtetése, de ahol erre nincs mód, a települési önkormányzat köteles más módon (palackos ivóvíz, lajtos kocsi) biztosítani. Az ellátás biztonságának elve az ivóvíz minőségét és a folyamatos, fenntartható módon üzemeltetett rendszerek működtetését követeli meg.

Az önkormányzatokról szóló törvény (Mötv.) és a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény (Vkszt.) összeolvasásával megállapítható, hogy az ellátási felelősség a települési önkormányzatra hárul a település közigazgatási területén (bel- és külterületén) lévő felhasználási helyeken és az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerekben, amennyiben az állam a közművagyon legalább 50 %-os tulajdonrészével nem rendelkezik. Vagyis az önkormányzat akkor köteles a szolgáltatást nyújtani, ha nem az állam az ellátásért felelős, és rendelkezésre áll a víziközműrendszer. Azaz a közkút üzemeltetésének költségeit a települési önkormányzat fizeti meg a víziközmű-szolgáltató részére, hiszen az önkormányzat minősül fogyasztónak, illetve kizárólag az önkormányzat és a szolgáltató áll e téren közüzemi jogviszonyban, nem az egyes lakosokkal kell szerződést kötnie a szolgáltatónak.

A végrehajtási rendelet (58/2013. Kormányrendelet) szerint pedig a lakosok létfenntartási és közegészségügyi vízigényeit még akkor is biztosítani kell a közkutakon, ha a magánháztartásokban elzárják a szolgáltatást. A törvény pontos kereteket is meghatároz: a polgárok lakóhelyétől számított 150 méteren belül kell lennie egy működő kútnak, amelyből legalább 20 l/fő/nap mennyiségben kell mindenkinek vizet kapnia.

Az ivóvízhez való hozzájutás természetesen alapvető fontosságú, az emberi élethez szükséges alapfeltétel. Nem véletlenül hangsúlyozza az Európai Parlament állásfoglalása és az ENSZ közgyűlési határozata [2] is azt, hogy a tagállamoknak aktívan kell szerepet vállalnia az ivóvízhez és az alapvető higiéniai feltételekhez való hozzáférésben, mint alapvető emberi jog biztosításában. Hazánk ombudsmanja hasonlóan megerősítette azt, hogy "az ivóvízhez való jog, mint az emberi élet egyik alapfeltétele csak úgy biztosítható, ha az állam intézményes garanciát vállal arra, hogy mindenki minimum a létfenntartási és közegészségügyi követelményeknek megfelelő mennyiségben, minőségben, akadálymentesen, mindenféle megkülönböztetés nélkül, a lehető legtöbb információ birtokában férhessen hozzá.” Kiemelte azt is, hogy „biztosítani kell az egyenlő mértékű hozzájutást a vízhez, mind mennyiségben, mind minőségben a népesség minden egyes tagja számára, de különösen azok számára, akik hátrányos helyzetben vannak vagy társadalmilag kirekesztettek.” (AJB-5527/2013. sz. jelentés) A jelenlegi járványhelyzetben pedig a vízhez való hozzájutásnak különösen fontos szerepe van a betegség terjedésének megakadályozásában.

[1] https://168ora.hu/itthon/koronavirus-szegenyseg-szabolcs-megye-184399

[2] ld: Resolution adopted by General Assembly 64/292., illetve az. „Az Európai Parlament 2012. július 3-i állásfoglalása a vízgazdálkodással kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásáról az európai vízgazdálkodással kapcsolatos kihívások szükséges átfogó megközelítésének kidolgozását megelőzően” című dokumentum 54. pontja (http://www.europarl.europa.eu/... HU& ring=A7-2012-0192)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

„Tiszta udvar, rendes ház”: megint alapjogellenes szabályhoz kötik a közmunkát

Kevesen örülnének, ha a hatalom bele akarna szólni abba, hogy a lakásukban hogyan élik az életüket, és időről időre vadidegen hatósági emberek vizsgálnák a wc-jüket, vagy nyitogatnák a hűtőszekrényt. A leghátrányosabb társadalmi helyzetben lévő csoportokra mégis újra hasonló szabályokat kényszerítenének.

Dilettáns és embertelen a gyermekvédelmi törvény szigorítása!

Jövő héten szavaz a parlament arról, hogy azok a szülők, akik nem elég "együttműködőek a tanárokkal, óvónőkkel, gyermekorvossal vagy védőnővel, súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket. Jobb esetben csak védelembe veszik a gyerekeket, rosszabb esetben akár el is szakíthatják őket szüleiktől.

"Jóléti razziák" Miskolcon

Tíz hónap alatt 45 alkalommal tartott hatósági ellenőrzést a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) társhatóságokkal, közszolgáltatókkal közösen, rendőri biztosítás mellett Miskolc főként romák lakta, elgettósodott településrészeiben. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért a hatósági gyakorlat, ezért közös beadvánnyal fordultak az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja ki a megfélemlítő módon végrehajtott, kifejezetten a mélyszegénységben élőket érintő ellenőrzéseket.