A járvány nem lehet ürügy az időhúzásra az Alkotmánybíróság szerint sem
Meg kell jelölniük az állami szerveknek, hogy pontosan milyen feladatuk maradna ellátatlanul, ha időben válaszolnának az adatigénylésekre.
Frissítés: A Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság 2023. januárban kelt (NAIH-1754-2/2023.
ügyszámú) tájékoztatása szerint az adatigénylés válaszadási
határidejének 45 napos hosszabbítását eddig lehetővé tévő
kormányrendelet 2022. december 31-től hatálytalan, így nem lehet a
továbbiakban 45 napos hosszabbítást alkalmazni. Ez fontos előrelépés az
információszabadság érvényesülésében, az akadályok felszámolásában.
2022.
december 31-től tehát nem lehet 45 nappal meghosszabbítani a
válaszadások határidejét, minden esetben 15 napon belül kell a
közérdekűadat-igényésekre válaszolniuk azoknak a szerveknek és
személyeknek, akik közérdekű adatokat kezelnek. (Egyszer 15
nappal továbbra is meg lehet hosszabbítani a 15 napos határidőt – az
eredeti törvényi szöveggel összhangban – „ha az adatigénylés jelentős
terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés
teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához
szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”
(információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 29. § (2) bekezdés).
Rendeletben adott lehetőséget a kormány az állami szerveknek arra, hogy akár három hónapig halogassák a közérdekű adatok kiadását – elég volt arra hivatkozniuk, hogy az ezzel járó munka veszélyeztetné a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását. Az Alkotmánybíróság viszont úgy határozott nemrég, hogy a válaszadás határidejét nem lehet bemondásra meghosszabbítani: a közérdekű adatot kezelő intézménynek számot kell adnia arról, hogy az általános (legfeljebb 30 napos) határidőn belüli válaszadás miért is hátráltatja járványkezeléssel kapcsolatos feladataiban. De vajon elég-e ez ahhoz, hogy ne halogassák többé mondvacsinált indokokkal az adatok kiadását?
A veszélyhelyzet előtt érvényes szabályozás 15 napos válaszadási határidőt írt elő az intézmények számára, ha valaki közérdekű adatot kért tőlük. Ezt egyetlen alkalommal, újabb 15 napra meghosszabbíthatták arra hivatkozva, hogy az adatigénylés teljesítése aránytalan mértékű igénybevételt ró az alaptevékenységük ellátásán fáradozó munkaerőre. Egy tavaly novemberi kormányrendeletnek köszönhetően a közfeladatot ellátó szerveknek 15 nap helyett elég 45 napon belül válaszolniuk a közérdekű adatigénylésekre, és ezt még újabb 45 nappal megfejelhetik, ha az adatok kiadása „továbbra is veszélyeztetné” a járvánnyal kapcsolatos feladataikat. Mindebből könnyen következhet az, hogy a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű adatokhoz csak három hónappal később fér hozzá a nyilvánosság, amikor már rég elveszítették aktualitásukat.
A járványügyi védekezésben a nyilvánosság tájékoztatása különösen fontos lenne, annál is inkább, mert ez biztosítja a hatalom ellenőrzését a kormány rendkívüli felhatalmazásának idején. Ahogy arról korábban is írtunk, épp akkor hosszabbították meg drámai mértékben a határidőt, amikor mindenkinek a legelemibb érdeke lenne, hogy gyors és hiteles információhoz jusson. Ehhez képest a hivatalos szervek nem adnak érdemi információt, a kormányzati tájékoztatást teljesen központosították, az újságírói kérdések közt pedig önkényesen válogatnak.
A védekezésben résztvevő intézmények tehermentesítése elfogadható cél lehet, ha az a járvány leküzdésére, egészségügyi és gazdasági hatásainak csökkentésére irányul. A válaszadás határidejét meghosszabbító szabály azonban nincs tekintettel arra, hogy bizonyos adatok közzététele épp a járvány leküzdéséhez járulna hozzá. A háromhónapos válaszadási határidő teljesen kiüresíti az információszabadsághoz való alapvető jogot, az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy az állami szervek gyakran automatikusan, bármilyen indoklás nélkül próbálnak szabadulni a hozzájuk érkező újságírói vagy állampolgári megkeresésektől. Elég Müller Cecília országos tisztifőorvost idéznünk: „Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”
Az Alkotmánybíróság döntése ebből a szempontból fontos garanciákat fektet le, hiszen mostantól az adatkezelő nem hivatkozhat általánosan a járványra: ténylegesen meg kell neveznie azt a közfeladatot, ami valószínűsíthetően ellátatlanul maradna a válaszadási kötelezettség mielőbbi teljesítése esetén.
Azzal azonban nem értünk egyet, hogy az Alkotmánybíróság szerint a fenti feltételek betartásával a válaszadási határidő meghosszabbítása ne sértené a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A határozat szerint ugyanis a koronavírus elleni védekezésben való közreműködés, mint alkotmányos cél, arányban van azzal a hátránnyal, hogy az adatigénylő csak 45, illetve 90 napon belül jut a kért információhoz. MI azonban úgy gondoljuk, hogy a kivételesen hosszú, több hónapos határidő az információszabadság aránytalan korlátozását jelenti.
A kormányrendeletből nem derül ki, hogy miért nem volt elég a veszélyhelyzet előtti szabályozás, miért volt szükség az új szabályokra a vírus elleni védekezés érdekében. Még ha indokolt is lenne bizonyos esetekben a hosszabb határidő, az adatkezelőnek akkor is kötelessége lenne mérlegelni, és figyelemmel lenni a kért adat típusára. A veszélyhelyzettel nem összefüggő adatigényléseket hátrébb lehetne sorolni, a járványügyi adatokat viszont haladéktalanul ki kellene adni. Alapvető fontosságú ugyanis, hogy mindenki lássa, mi zajlik az egészségügyben, mert erre van szükség ahhoz, hogy fel tudjuk mérni a veszély mértékét és meghozzuk a szükséges döntéseket. A napról napra változó járványhelyzetben épp a minél gyorsabb válaszadáshoz fűződik jelentős közérdek. Ha a polgárok ismerik az aktuális intézkedések célját és meggyőződhetnek azok szükségességéről, úgy maguk is nagyobb hajlandósággal tartják be azokat, a gyors és hatékony tájékoztatás így a járvány kezeléséhez is hozzájárulhatna.
