A kannabiszhasználók eltérő egészségügyi ellátást igényelnek

Egy új vizsgálat kimutatta, hogy a kannabiszt rendszeresen használók ellátásához nagyobb mennyiségű altatóra, érzéstelenítőre és nyugtatóra van szükség. Ez újabb indokot nyújt arra, hogy az ellátottak bátran számot adhassanak az orvosnak a szerhasználatukról.

Coloradói kutatók 250 alany esetében vizsgálták meg a kisebb invazív – például sebészeti – beavatkozások esetén felhasználandó altató és érzéstelenítő mennyiségét. Az alanyok közül 25-en vallották magukat rendszeres kannabiszhasználónak. A kutatók azt találták, hogy esetükben több mint kétszer annyi altatóra, valamint 10-20%-kal több érzéstelenítőre és nyugtatóra volt szükség, mint más ellátott betegeknél. Az eredmények alapján a vezető kutató kiemelte, hogy az ellátottaknak kiemelten fontos tájékoztatni orvosukat a kannabiszhasználatukról és felvetette, hogy a kutatást más gyógyszerek területére is ki kellene terjeszteni.

Ezzel Magyarországon a legfőbb probléma az, hogy a betegek a szigorú törvények miatt nem mernek számot adni a szerhasználatukról attól tartva, hogy az orvos értesíti a rendőrséget. A félelem sajnos még ma is jogosnak bizonyul: a 2017-es évre irányult, országos felmérésünk alapján a kábítószer-túladagolás miatt ellátottak háromnegyedére indokolatlanul hívták rá a rendőrséget és többségük ellen büntetőeljárás indult! Egy ügyfelünk elmesélte, hogy már az életmentő ellátását követően, a kórházban hívta ki rá orvosa a rendőrséget, akik ugyan meglepődve, de kötelességüknek eleget téve elindították ellene a büntetőeljárást.

Továbbra is arra kérjük a szerhasználókat ellátó orvosokat, hogy titoktartási kötelezettségüknek eleget téve csak abban az esetben értesítsék a rendőrséget, ha az ellátott valaki életét közvetlenül fenyegeti, vagy ha nyolc napon túl gyógyuló, bűncselekményre utaló sérülést szenvedett.

Ha pedig az orvosod indokolatlanul hívta rád a rendőrséget, fordulj bizalommal hozzánk és ingyenes jogi segítséget nyújtunk!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem bünteti, „csak” anyagilag lehetetleníti el az állam azt, akit drogfogyasztáson érnek

Értelmét veszíti az elterelés, ha bűnügyi költség címén nagyobb összegeket fizettetnek ki, mint a csekély mennyiségű kábítószer tartása vagy fogyasztása miatti pénzbüntetés. Az ügyészségek mégis egyre inkább rákaptak a lehetőségre.

Magyarországnak kártérítést kell fizetnie ügyfelünknek, akit katéterezésre kényszerítettek

Fontos döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága eheti ítéletében, amikor kimondta: a kényszerkatéterezés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét, vagyis a kínzás tilalmát. Eszerint „senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni” – márpedig a kényszerített katéterezés éppen ezt teszi.

Bizonytalan mennyiség teszi a drogdílert

Ha egy ismerősöd kannabiszt vagy amfetamint vásárol, nagyjából tudhatja, hogy mekkora mennyiségig minősül fogyasztónak, és mennyi felett számíthat terjesztőnek. A dizájnerdrogok esetében sokkal nagyobb a bizonytalanság: egyik nap szabálysértőként, a következőn viszont kereskedőként is kezelhet a törvény. Az Alkotmánybíróság szerint ez így teljesen rendben van.