A korrupció elleni kétes értékű lépésekkel még nem áll helyre a jogállam

A súlyos jogállamiság-deficittel küzdő magyar állam ezekben a hetekben a korrupció visszaszorításával kapcsolatos intézkedésekkel próbálja az Európai Unió költségvetéséből származó források reményében meggyőzni az Unió intézményeit arról, hogy Magyarországnak odaadható ennyi pénz. A Magyarországgal szemben az EU intézményeiben zajló feltételességi eljárás a jogállamiság elvének érvényesülését hivatott vizsgálni, azonban fontos figyelmeztetni arra, hogy az eljárás esetleges eredményessége nem jelenti azt, hogy Magyarországon minden tekintetben helyreállt a jogállam.

A feltételességi eljárás magában rejt egy csapdahelyzetet, ami abból fakad, hogy az EU úgyneveztett Feltételességi rendelete a jogállamiság elvének megsértését eleve nagyon szűken írja körül (3. cikk), a Bizottság pedig ezen keretek között is nagyon szűk területre koncentrál (alapvetően a korrupció visszaszorítására, és egy kis mértékben az igazságszolgáltatásra). A Bizottság szűk fókuszára az Európai Parlament számára előkészítés alatt álló határozattervezet reflektál a 3. pontjában ("3. Calls on the Commission to take immediate action under the regulation as regards other breaches of the rule of law, particularly those relating to the independence of the judiciary and other grounds addressed in the letter sent by the Commission to Hungary on 19 November 2021;"), de arra nem, hogy a rendelet által érintett jogállamiságsértések megoldása esetén sem mondhatjuk, hogy Magyarországon helyreállt a jogállam. (A rendelet 3. cikke például nem fedi le a jogállami normáknak a jogalkotás útján történő kiüresítését, ha például a megkülönböztetés tilalmának elvével össze nem egyeztethető jogszabályokat alkot az állam. Magyarországon a jogállam leépítése nem egyedi, hanem jogalkotási döntések sorozatával történt meg, aminek eredményeképpen szinte a teljes közjog lecserélődött. A jogrendszer maga is sok olyan jogállamisági aggályt felvet, ami nem fér bele a rendelet által meghatározott jogállamiság-sértések fogalma alá, különösen, ha azokat -- még akár védhető módon is -- a Bizottság eleve megszorítóan értelmezi.)

A csapdahelyzet abban áll, hogy a Bizottság most mindenképpen -- de ha megfogadja a határozattervezet 3. pontját, és a rendelet hatálya alá tartozó összes problémás területre kiterjeszti az eljárást, és a tapasztalatokon alapuló előzetes várakozásaink ellenére ez eredményes is lesz --, tehát ha a magyar állam ezeket elfogadható módon megoldja, a kormány kap egy megerősítést arról, hogy a magyar állam jogállam. A magyar kormánnyal szemben így a jövőben teljes képtelenség lesz a rendelet által nem érintett jogállamisági kérdésekben vitázni, mert a kormány azt fogja válaszolni, hogy neki már papírja van arról, hogy minden problémát megoldott, tökéletes a jogállam. (Az EU e rendelet alapján az e rendelet szerinti jogállamiság-sértésekre kell, hogy fókuszáljon, de ez nem jelenti azt, hogy más aktor, más jogi alapon a jogállamiság-sértések szélesebb körével tud vagy akar foglalkozni. Az ő vitáikban adna akaratlanul az EU a magyar kormánynak egy ütőkártyát, amit az EU-nak el kellene kerülnie.) Ez a veszély egyébként reális: ha egyszer a Bizottság a jogállamisági feltételek fennállását megállapítja, és kifizethetőnek tartja a visszatartott forrásokat, a kormány minden jogállamisági kritikát erre hivatkozva fog alaptalannak minősíteni.

Nyilvánvalóan nem kell a rendeleten -- és a Bizottság hatáskörén -- túlterjeszkedő megállapításokat tennie a Bizottságnak. Viszont mostantól fontos minden alkalommal hangsúlyozni (ceterum censeo), hogy a feltételességi eljárásban kiharcolt jogállamiság csak a feltételességi eljárás keretei között értelmezett jogállamiság, és semmit nem mond arról, hogy az EU eljárásában nem érinthető szempontokból jogállam-e Magyarország.

Ezért az eredetileg javasolt szövegbe egy új új pont beszúrását tartottuk szükségesnek, ami nem más, mint az erre vonatkozó figyelmeztetés. Ez volt a javaslatunk:

"Emlékeztet arra, hogy a jogállamiság elvének megsértésére a rendelet által meghatározottaknál sokkal többféle módon sor kerülhet, amelyeket az Unió hatáskörére tekintettel a Rendelet nem érinthet, ám amelyek kiküszöbölése nélkül nem állítható, hogy egy állam a jogállamiság elvének megfelelően működik; ezért hangsúlyozza, hogy a jelen eljárás esetleges eredményessége esetén is maradhatnak Magyarországon megoldandó, ám a rendelet alapján a jelen eljárásban nem vizsgált jogállamiság-sértések."

Megosztás