A köztársasági elnök felelőssége

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntés megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.

A köztársasági elnök legfontosabb alkotmányos kötelezettsége, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése fölött. A demokrácia nem egyenlő a többség uralmával. A demokrácia attól demokrácia, hogy garantálja és intézményekkel védi a politikai közösség valamennyi tagjának jogait, melyek az egyenlő emberi méltóságból következnek. Az államfőnek mással nem helyettesíthető, fékező és ellensúlyozó szerepe van az alkotmányos demokrácia védelmében. E kötelességével összeegyeztethetetlen a tegnap elfogadott negyedik alaptörvény-módosítás aláírása. Az Alaptörvény tegnap elfogadott negyedik módosítása ugyanis frontális támadás a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere és a mindenkit megillető emberi jogok ellen.

A TASZ, a Helsinki Bizottság és az EKINT szerint a javaslat elfogadása után az elnöknek két elfogadható választása maradt. Az egyik az, hogy a nyilvánosság előtt felszólal az Alaptörvény módosítása ellen, és normakontrollra küldi azt az Alkotmánybíróságnak. Ez a választása alátámasztható az Alaptörvény és nemzetközi jogi normák értelmezésével, valamint az Alkotmánybíróság legutóbbi fajsúlyos döntéseivel. A másik lehetősége pedig az, hogy ha úgy ítéli meg, hogy nincs jogosítványa a vétóra, akkor lemond a tisztségéről, mert aláírásával nem járulhat hozzá egy autoriter rezsim kiépítéséhez.

A köztársasági elnöknek szóló levelet itt olvashatja. A három szervezet arra kér minden magyar honpolgárt, hogy ezt a levelet a saját nevében is küldje el annak érdekében, hogy az államfő álljon ki az emberek alapvető jogaiért, és vétózza meg az Alaptörvény negyedik módosítását. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

Elég volt a titkolózó államokból!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága november 8-án dönthet az információszabadság európai szintű védelmének kiterjesztéséről - vagy megfutamodik, és enged a magyar és a brit kormány nyomásának.

Nem garázdaság a szoborfej-foci

2013. október 23-án Pityinger László rapper, ismertebb nevén Dopeman, a Szolidaritás politikai demonstrációjának műsorvezetője volt. Az eseményen a tömeg jelképesen ledöntötte a miniszterelnök hungarocellből készült szobrát, aminek levágott fejébe Dopeman belerúgott. A rendőrség garázdaság miatt nyomoz a rapper ellen, akit az eljárásban a TASZ képvisel.