A köztársasági elnök felelőssége

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntés megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.

A köztársasági elnök legfontosabb alkotmányos kötelezettsége, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése fölött. A demokrácia nem egyenlő a többség uralmával. A demokrácia attól demokrácia, hogy garantálja és intézményekkel védi a politikai közösség valamennyi tagjának jogait, melyek az egyenlő emberi méltóságból következnek. Az államfőnek mással nem helyettesíthető, fékező és ellensúlyozó szerepe van az alkotmányos demokrácia védelmében. E kötelességével összeegyeztethetetlen a tegnap elfogadott negyedik alaptörvény-módosítás aláírása. Az Alaptörvény tegnap elfogadott negyedik módosítása ugyanis frontális támadás a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere és a mindenkit megillető emberi jogok ellen.

A TASZ, a Helsinki Bizottság és az EKINT szerint a javaslat elfogadása után az elnöknek két elfogadható választása maradt. Az egyik az, hogy a nyilvánosság előtt felszólal az Alaptörvény módosítása ellen, és normakontrollra küldi azt az Alkotmánybíróságnak. Ez a választása alátámasztható az Alaptörvény és nemzetközi jogi normák értelmezésével, valamint az Alkotmánybíróság legutóbbi fajsúlyos döntéseivel. A másik lehetősége pedig az, hogy ha úgy ítéli meg, hogy nincs jogosítványa a vétóra, akkor lemond a tisztségéről, mert aláírásával nem járulhat hozzá egy autoriter rezsim kiépítéséhez.

A köztársasági elnöknek szóló levelet itt olvashatja. A három szervezet arra kér minden magyar honpolgárt, hogy ezt a levelet a saját nevében is küldje el annak érdekében, hogy az államfő álljon ki az emberek alapvető jogaiért, és vétózza meg az Alaptörvény negyedik módosítását. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Varga Zs. cinikus határozatai - A Kúria leendő elnöke alkotmánybíróként

Öt éve alkotmánybíró Varga Zs. András, akit a köztársasági elnök a Kúria elnökének jelölt. Nézetei, az alkotmányosságról és általában a jogról alkotott felfogása rajta hagyta a nyomát az Alkotmánybíróságon. A Kúria elnökévé választása előtt fontosnak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet alkotmánybírói ténykedésének néhány elemére.

Állásfoglalásunk a bírósági szervezettől elkülönült közigazgatási bíróságok felállításáról

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló két törvényt, amellyel megvalósul a közigazgatási bírósági ügyeket tárgyaló szervezet teljes elválasztása a rendes bírósági szervezettől. Az indokolás szerint a törvény célja a jog uralmának biztosítása a közigazgatás minden területe felett, valamint a közigazgatási jogviták elbírálásához szükséges szakismeret megteremtése.

Strasbourgi bírójelölés: a civilszervezetek nyilvánosságot követelnek

Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt levélben tájékoztatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és arra kérik a pályázókat: az átláthatóság és a közvélemény tájékoztatása érdekében járuljanak hozzá pályázataik nyilvánossá tételéhez a civilek által működtetett http://emberijogibiro.hu/ honlapon.