A MALÉV-csőd hátterét megismerhetjük, a milliárdos Századvég-tanulmányokat nem

Jogerősen pert nyert a TASZ a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, így nyilvánossá válik a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum. A kétéves jogi procedúra lezárulása részsiker, a 2012 nyarán indult ügyben a minisztériumot többféle közérdekű adat megismerése érdekében pereltük.

A legnagyobb érdeklődésre számot tartó tárgya a pernek a Századvég-csoporttal kötött, milliárdos közpénz kifizetésével járó szerződések alapján készített tanulmányok voltak. Sajnos ezeket továbbra sem ismerhetjük meg, és folytatódik a titkolózás a magyar-kínai és a magyar-orosz kormánybiztosi feladatok hátterével kapcsolatban is. A TASZ győzelmének köszönhetően megismerhetővé válik az a dokumentum, melyet a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) között létrejött jogi tanácsadásra vonatkozó szerződés alapján készítettek el a „nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséről”. A titkolózás abszurditását jelzi, hogy a minisztérium a perben azzal érvelt, hogy „nemzeti légitársaság” alatt az ügyvédi iroda nem is biztos, hogy a MALÉV-ra gondolt, hanem talán egy másik, még nem is létező társaságra – ennek azonban miért és hogyan kellene a „pénzügyi helyzetét rendezni”?

A Századvég-tanulmányokat viszont továbbra sem ismerheti meg a nyilvánosság, dacára a többmilliárdos közpénz kifizetésének. A bíróság ugyanis úgy döntött, hogy bár a Századvég-csoporttal az NFM kötött szerződést, de mégsem ez a tárca, hanem a Miniszterelnökség minősül adatkezelőnek. A TASZ új adatigénylést fogalmazott meg, és újra perel – immár a Miniszterelnökséggel szemben.  Szintén az adatkezelő személyében beállt változás akadályozta meg a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper és az NFM  közti szerződés alapján elkészült, a magyar-kínai és a magyar-orosz kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos dokumentumok megismerését. 

Fontos megjegyezni, hogy tapasztalatunk szerint nem csupán a kormányzati szervek, de az igazságszolgáltatás egyes szereplői is hátráltatják az állam átláthatóságát. Míg a minisztérium azzal keres kibúvót, hogy a kért anyag megismerhetőségét azok „döntést megalapozó”  jellegére hivatkozva korlátozza, addig a bíróságok gyakran és alaposan elmagyarázzák a jogi képviselővel eljáró, az adófizetők pénzén pereskedő és az információk birtokában amúgy is jó pozícióban lévő állami szerveknek, hogy lehet az ilyen ügyek alól kibújni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Paks 2: A kormány saját szabályait sem tartja be?

Az új paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Ez derült ki annak a pernek a pénteki tárgyalásán, amelyet az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért.

Bíróság előtt a közérdek súlya

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) közérdekűség tesztet vezetett be, melynek az a lényege, hogy egyes esetekben csak akkor lehet a közérdekű adat kiadását megtagadni, ha ahhoz nagyobb súlyú közérdek fűződik, mint az igény teljesítéséhez. A TASZ egyik kiemelt célja, hogy az Információszabadság Program keretében olyan stratégiai pereket folytasson vagy nyújtson hozzájuk segítséget, melyek középpontjában ez a kérdéskör áll.