A másodfokú bíróság szerint nem diszkriminálta a rendőrség a romákat Gyöngyöspatán

Az Egri Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított közérdekű perben a 2015. szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán hátrányos megkülönböztetésben részesítette a helyi roma közösséget. A másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, így keresetünket elutasította. A TASZ szerint az ítélet felháborító, ezért felperesként felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be a Kúriához az ítélet ellen.

A Társaság a Szabadságjogokért saját nevében, a gyöngyöspatai romák jogainak érvényesítése céljából perelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján. A per célja annak bírósági kimondatása volt, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán egyrészt elmulasztott jogszerűen fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, másrészt zaklató módon igazoltatta és bírságolta a helyi romákat, mindezzel pedig megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Időközben a magyar bíróságok – egy másik perben - a Magyar Gárda után a Gyöngyöspatán illegális járőrözést folytató Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet is jogerősen feloszlatták, elismerve a gyöngyöspatai eseményeket kiváltó szervezet cigányellenességét, jogsértő működését. A TASZ által indított közérdekű perben az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék megállapította, hogy a rendőrség diszkriminálta a romákat: egyrészt azzal, hogy elmulasztotta őket megvédeni a szélsőséges, cigányellenes „járőrözéstől”, másrészt azzal, hogy aránytalanul nagy számban bírságolta a romákat szabálysértések miatt, a helyi nem romákhoz képest.

Az elsőfokú ítéletet itt olvashatja, és arról részletesebben itt írtunk.

Ehhez képest meglepő és sajnálatos, hogy a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és nem állapította meg a rendőrség felelősségét a történtekben. A bíróság szerint a rendőrségnek nem volt jogszabályi lehetősége abban az időben a szélsőségesekkel szemben fellépni. Többek között azért sem, mert az Ítélőtábla szerint a szélsőséges egyenruhások nem voltak összetéveszthetők a Gárdistákkal. Meg kell jegyeznünk, hogy az első fokú tárgyaláson tanúvallomásában a Megyei Rendőrfőkapitány maga is Magyar Gárdának nevezte a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület.

A másodfokú ítéletet itt olvashatja.

Az első-és másodfokú ítéletek részletes összehasonlítását "Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig" c. blogsorozatunkban az ataszjelenti.blog.hu-n olvashatja. 

Nagyon elszomorító a bíróság elutasító ítélete. Ha sokára is, de némi elégtételt jelentett volna a súlyosan traumatizált gyöngyöspatai roma közösség számára egy pozitív ítélet. De nem adjuk fel, természetesen kérjük az ítélet felülvizsgálatát, és bízunk benne, hogy az ügy a Kúrián az emberi jogok javára fog eldőlni. 

A perben ügyvédként a TASZ részéről dr. Erdey Péter járt el.

A perről készített filmünket itt tekintheti meg, részletesebben itt és itt írtunk róla.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

“Azt gondoltam, örökké így lehet. Míg élek, galambászkodom.”

Nagy István évek óta Miskolc egyik számozott utcájában él. Otthonát fiával és sógorával építették még közösen és most 80 tenyész- és versenygalambjával osztozik rajta. Mivel 2014-ben az önkormányzat mindenféle szakmai tervezés, előkészítés és hatástanulmány nélkül nekikezdett a telep felszámolásának és az ottélők kitelepítésének, István otthona is veszélybe került.

Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig III.

Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasoníltása. Az első részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A második részben azt mutattuk be, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a másodfokú bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről. A sorozat jelenlegi, utolsó részében a rendőrség romákkal szemben kirívóan aránytalan bírságolási gyakorlatával kapcsolatos két egymásnak ellentmondó bírósági álláspontot mutatjuk be. 

Csuklyában, viperákkal

Tavaly nyár vége felé a Heves megyei Balaton község külterületén, az erdőben dolgozó négy cigány közmunkásra rátámadt nyolc-kilenc nagydarab, kigyúrt férfi csuklyában, baseball ütőkkel, viperákkal, pajszerekkel és könnygáz sprayvel felfegyverkezve. A támadók egységes, terepszínű öltözetet viseltek, pólójukon kör alakú logót láttak a sértettek. A támadásban az egyik elkövető felszólítására és utasítása alapján vettek részt a többiek, akik „Megdöglötök büdös cigányok!” felkiáltások közepette durván bántalmazták a sértetteket. Volt, akire gázriasztó pisztollyal közvetlen közelről rálőttek, majd baseball ütővel ütlegelték. Volt, akinek a hátára térdeltek és úgy ütötték ököllel és baseball ütővel a fejét, volt akinek a földön rugdosás és ütlegelés közepetette le akarták vágni a fülét, és volt, akit a gázspray-vel lefújás után pajszerrel ütlegeltek. A sértettek közül ketten végtagtörést is szenvedtek. A fizikai sérülések mellett az áldozatok súlyos lelki traumát éltek át.