A másodfokú bíróság szerint nem diszkriminálta a rendőrség a romákat Gyöngyöspatán

Az Egri Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított közérdekű perben a 2015. szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán hátrányos megkülönböztetésben részesítette a helyi roma közösséget. A másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, így keresetünket elutasította. A TASZ szerint az ítélet felháborító, ezért felperesként felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be a Kúriához az ítélet ellen.

A Társaság a Szabadságjogokért saját nevében, a gyöngyöspatai romák jogainak érvényesítése céljából perelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján. A per célja annak bírósági kimondatása volt, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán egyrészt elmulasztott jogszerűen fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, másrészt zaklató módon igazoltatta és bírságolta a helyi romákat, mindezzel pedig megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Időközben a magyar bíróságok – egy másik perben - a Magyar Gárda után a Gyöngyöspatán illegális járőrözést folytató Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet is jogerősen feloszlatták, elismerve a gyöngyöspatai eseményeket kiváltó szervezet cigányellenességét, jogsértő működését. A TASZ által indított közérdekű perben az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék megállapította, hogy a rendőrség diszkriminálta a romákat: egyrészt azzal, hogy elmulasztotta őket megvédeni a szélsőséges, cigányellenes „járőrözéstől”, másrészt azzal, hogy aránytalanul nagy számban bírságolta a romákat szabálysértések miatt, a helyi nem romákhoz képest.

Az elsőfokú ítéletet itt olvashatja, és arról részletesebben itt írtunk.

Ehhez képest meglepő és sajnálatos, hogy a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és nem állapította meg a rendőrség felelősségét a történtekben. A bíróság szerint a rendőrségnek nem volt jogszabályi lehetősége abban az időben a szélsőségesekkel szemben fellépni. Többek között azért sem, mert az Ítélőtábla szerint a szélsőséges egyenruhások nem voltak összetéveszthetők a Gárdistákkal. Meg kell jegyeznünk, hogy az első fokú tárgyaláson tanúvallomásában a Megyei Rendőrfőkapitány maga is Magyar Gárdának nevezte a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület.

A másodfokú ítéletet itt olvashatja.

Az első-és másodfokú ítéletek részletes összehasonlítását "Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig" c. blogsorozatunkban az ataszjelenti.blog.hu-n olvashatja. 

Nagyon elszomorító a bíróság elutasító ítélete. Ha sokára is, de némi elégtételt jelentett volna a súlyosan traumatizált gyöngyöspatai roma közösség számára egy pozitív ítélet. De nem adjuk fel, természetesen kérjük az ítélet felülvizsgálatát, és bízunk benne, hogy az ügy a Kúrián az emberi jogok javára fog eldőlni. 

A perben ügyvédként a TASZ részéről dr. Erdey Péter járt el.

A perről készített filmünket itt tekintheti meg, részletesebben itt és itt írtunk róla.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Nincs olyan anya, aki be tudná pótolni ezeket az elvesztett éveket

Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.”

A szegregációra feljogosító rendelettervezet az állam világnézeti semlegességét is sérti

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) véleményezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) készülő rendelettervezetét, amely a szegregáció lehetőségét teremti meg. A Minisztériumnak megküldött álláspontunk szerint a világnézeti meggyőződésen alapuló szegregáció három okból is jogellenes: sérti az állam világnézeti semlegességét; alapjogok gyakorlása illetve alkotmányos értékek érvényre juttatása érdekében szükségtelen, valamint nem biztosítható az önkéntessége.