A másodfokú bíróság szerint nem diszkriminálta a rendőrség a romákat Gyöngyöspatán

Az Egri Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított közérdekű perben a 2015. szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán hátrányos megkülönböztetésben részesítette a helyi roma közösséget. A másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, így keresetünket elutasította. A TASZ szerint az ítélet felháborító, ezért felperesként felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be a Kúriához az ítélet ellen.

A Társaság a Szabadságjogokért saját nevében, a gyöngyöspatai romák jogainak érvényesítése céljából perelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján. A per célja annak bírósági kimondatása volt, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán egyrészt elmulasztott jogszerűen fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, másrészt zaklató módon igazoltatta és bírságolta a helyi romákat, mindezzel pedig megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Időközben a magyar bíróságok – egy másik perben - a Magyar Gárda után a Gyöngyöspatán illegális járőrözést folytató Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet is jogerősen feloszlatták, elismerve a gyöngyöspatai eseményeket kiváltó szervezet cigányellenességét, jogsértő működését. A TASZ által indított közérdekű perben az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék megállapította, hogy a rendőrség diszkriminálta a romákat: egyrészt azzal, hogy elmulasztotta őket megvédeni a szélsőséges, cigányellenes „járőrözéstől”, másrészt azzal, hogy aránytalanul nagy számban bírságolta a romákat szabálysértések miatt, a helyi nem romákhoz képest.

Az elsőfokú ítéletet itt olvashatja, és arról részletesebben itt írtunk.

Ehhez képest meglepő és sajnálatos, hogy a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és nem állapította meg a rendőrség felelősségét a történtekben. A bíróság szerint a rendőrségnek nem volt jogszabályi lehetősége abban az időben a szélsőségesekkel szemben fellépni. Többek között azért sem, mert az Ítélőtábla szerint a szélsőséges egyenruhások nem voltak összetéveszthetők a Gárdistákkal. Meg kell jegyeznünk, hogy az első fokú tárgyaláson tanúvallomásában a Megyei Rendőrfőkapitány maga is Magyar Gárdának nevezte a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület.

A másodfokú ítéletet itt olvashatja.

Az első-és másodfokú ítéletek részletes összehasonlítását "Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig" c. blogsorozatunkban az ataszjelenti.blog.hu-n olvashatja. 

Nagyon elszomorító a bíróság elutasító ítélete. Ha sokára is, de némi elégtételt jelentett volna a súlyosan traumatizált gyöngyöspatai roma közösség számára egy pozitív ítélet. De nem adjuk fel, természetesen kérjük az ítélet felülvizsgálatát, és bízunk benne, hogy az ügy a Kúrián az emberi jogok javára fog eldőlni. 

A perben ügyvédként a TASZ részéről dr. Erdey Péter járt el.

A perről készített filmünket itt tekintheti meg, részletesebben itt és itt írtunk róla.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.