A másodfokú bíróság szerint nem diszkriminálta a rendőrség a romákat Gyöngyöspatán

Az Egri Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított közérdekű perben a 2015. szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán hátrányos megkülönböztetésben részesítette a helyi roma közösséget. A másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, így keresetünket elutasította. A TASZ szerint az ítélet felháborító, ezért felperesként felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be a Kúriához az ítélet ellen.

A Társaság a Szabadságjogokért saját nevében, a gyöngyöspatai romák jogainak érvényesítése céljából perelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján. A per célja annak bírósági kimondatása volt, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán egyrészt elmulasztott jogszerűen fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, másrészt zaklató módon igazoltatta és bírságolta a helyi romákat, mindezzel pedig megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Időközben a magyar bíróságok – egy másik perben - a Magyar Gárda után a Gyöngyöspatán illegális járőrözést folytató Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet is jogerősen feloszlatták, elismerve a gyöngyöspatai eseményeket kiváltó szervezet cigányellenességét, jogsértő működését. A TASZ által indított közérdekű perben az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék megállapította, hogy a rendőrség diszkriminálta a romákat: egyrészt azzal, hogy elmulasztotta őket megvédeni a szélsőséges, cigányellenes „járőrözéstől”, másrészt azzal, hogy aránytalanul nagy számban bírságolta a romákat szabálysértések miatt, a helyi nem romákhoz képest.

Az elsőfokú ítéletet itt olvashatja, és arról részletesebben itt írtunk.

Ehhez képest meglepő és sajnálatos, hogy a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és nem állapította meg a rendőrség felelősségét a történtekben. A bíróság szerint a rendőrségnek nem volt jogszabályi lehetősége abban az időben a szélsőségesekkel szemben fellépni. Többek között azért sem, mert az Ítélőtábla szerint a szélsőséges egyenruhások nem voltak összetéveszthetők a Gárdistákkal. Meg kell jegyeznünk, hogy az első fokú tárgyaláson tanúvallomásában a Megyei Rendőrfőkapitány maga is Magyar Gárdának nevezte a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület.

A másodfokú ítéletet itt olvashatja.

Az első-és másodfokú ítéletek részletes összehasonlítását "Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig" c. blogsorozatunkban az ataszjelenti.blog.hu-n olvashatja. 

Nagyon elszomorító a bíróság elutasító ítélete. Ha sokára is, de némi elégtételt jelentett volna a súlyosan traumatizált gyöngyöspatai roma közösség számára egy pozitív ítélet. De nem adjuk fel, természetesen kérjük az ítélet felülvizsgálatát, és bízunk benne, hogy az ügy a Kúrián az emberi jogok javára fog eldőlni. 

A perben ügyvédként a TASZ részéről dr. Erdey Péter járt el.

A perről készített filmünket itt tekintheti meg, részletesebben itt és itt írtunk róla.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb gyöngyöspatai ügyben várható strasbourgi döntés

2013 végén fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) amiatt, hogy Gyöngyöspatán 2011 őszén a polgármesteri hivatal emberei rendőri biztosítás mellett, jogalap nélkül hatósági ellenőrzéseket hajtottak végre a romák házaiban. Idén júliusban kommunikálta az ügyet az EJEB a kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.

A vádlottak padján voltam, de büszke voltam rá

Fizikai és mentális bántalmazás után került a vádlottak padjára állami gondozott ügyfelünk, Norbert. Az állami gondoskodás ahelyett, hogy biztonságot nyújtott volna számára, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekbe hozta őt. Norbert nem hagyta annyiban a vele szemben elkövetett visszaéléseket, de szókimondása miatt végül a bíróságon találta magát.

Portré a megélhetési úttestengyaloglókról

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.