A médiatörvény felülvizsgálata is cél az elhallgatásra ítélt Civil Rádió perében

Nem nyugszik bele a Civil Rádió a Médiatanács döntésébe, amellyel a testület megszüntetné a csaknem 25 éve működő budapesti közösségi rádió sugárzási jogát. A Társaság a Szabadságjogokért és a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai támogatást nyújt a rádió által indított perben.

A Civil Rádió soha nem tartozott a vezető médiumok közé, az adja fontosságát és jelentőségét, hogy azoknak az embereknek szól, azokról az emberekről és azokkal készíti műsorait, akik máshol nem kapnak teret. A rádió december 21-ig sugározhat a budapesti 98 MHz-es frekvencián, de azután sem akar elnémulni: interneten közvetíti tovább műsorait, és nem mond le a sugárzás lehetőségéről sem.

A Médiatanács döntését, amellyel a rádió műsorszolgáltatási engedélyét nem hosszabbították meg, a Civil Rádió bíróságon támadja meg. A perrel arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenlegi médiaszabályozás a sokoldalú megszólalás lehetőségét veszi el. „Bizonyítani fogjuk, hogy egy kiegyensúlyozottabb és igazságosabb médiatörvény szabadabb országot, igazabb tájékoztatást hozhat” – közölték.

„A Médiatanács határozatának megtámadásával egyidejűleg azt kérjük a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a médiatörvény alkotmányossági felülvizsgálatát. Álláspontunk szerint a jelenlegi szabályozás rendkívül szigorú, önkényes és kiszolgáltatott helyzetet teremt nemcsak a Civil Rádió, hanem bármely közösségi rádió frekvenciahasználati jogosultságának elbírálásakor” – jelentette ki Bodrogi Bea, a TASZ ügyvédje.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A polgármester nem tehet meg bármit a helyi médiával – a TASZ jogi állásfoglalása

Az új önkormányzatok megalakulása után is fennáll annak veszélye, hogy a polgármesterek megpróbálnak jogszerűtlenül beleszólni a helyi média irányításába. Bár a tulajdonosi jogok gyakorlójaként sok dolgot megtehetnek, de korántsem mindent.

Egy rövid írás miatt évekig a bíróságon feleslegesen

Egy helyi ügyekkel foglalkozó online újságban megjelent írása miatt indított Balatonszemes polgármestere két eljárást ügyfelünk ellen: egyet rágalmazás miatt büntetőbíróság előtt, egyet pedig jóhírnév megsértése miatt polgári bíróság előtt. A polgári pert már megnyertük, de nem lélegezhet fel az ügyfelünk, a büntetőeljárás továbbra is zajlik.

Kemény Gábor Budapesten él, de nyaralótulajdonosként régóta kötődik Balatonszemeshez, szívén viseli a település sorsát. Ezért is háborodott fel azon 2014-ben, hogy a polgármester egy olyan férfit javasolt alpolgármesternek, akit korábbi tevékenysége alapján erre nem tűnt alkalmasnak. Ügyfelünk véleményét a település ügyeivel foglalkozó internetes újságban tette közzé. Nem sokkal később a polgármester félmillió forint sérelemdíjat és nyilvános bocsánatkérést követelt tőle.

Az első fokon eljáró bíróság még úgy ítélte meg, hogy ügyfelünk azzal a mondatával, miszerint a polgármester az “alkontárnak” nevezett alpolgármester-jelöltet “évek óta favorizálja, fizeti”, megsértette a polgármester jóhírnévhez való jogát. Szerencsére a másodfokú bíróság már figyelembe vette a szólásszabadság védelmében felhozott érveinket. Döntésében rögzítette, hogy közügyekről szólt a cikk. Bár az alkontár erős jelző a bíróság szerint, az értékítélet, amit akkor is véd a szólásszabadság, ha az adott esetben túlzó vagy bántó.

csendesforradalmar_gomb.png


Nem lélegezhet fel azonban ügyfelünk, hiszen a büntetőeljárásban, bár első fokon neki adott igazat a bíróság, a másodfok eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a döntést. Az eljárás tehát újraindul. Bár gyakorlatilag kizárt, hogy miután a polgári jogi eljárásban nem minősült jogsértőnek a cikk, a büntetőeljárás más eredménnyel végződjön, a sértett polgármester még akár évekig terhelheti a magyar igazságszolgáltatást azzal, hogy végigviszi ezt a pert is. Itt az ideje, hogy végre megváltozzanak a jogszabályok, és ilyen ügyekben a politikusok ne indíthassanak büntetőeljárást a polgárok ellen.

Dojcsák Dalma