A médiatörvény felülvizsgálata is cél az elhallgatásra ítélt Civil Rádió perében

Nem nyugszik bele a Civil Rádió a Médiatanács döntésébe, amellyel a testület megszüntetné a csaknem 25 éve működő budapesti közösségi rádió sugárzási jogát. A Társaság a Szabadságjogokért és a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai támogatást nyújt a rádió által indított perben.

A Civil Rádió soha nem tartozott a vezető médiumok közé, az adja fontosságát és jelentőségét, hogy azoknak az embereknek szól, azokról az emberekről és azokkal készíti műsorait, akik máshol nem kapnak teret. A rádió december 21-ig sugározhat a budapesti 98 MHz-es frekvencián, de azután sem akar elnémulni: interneten közvetíti tovább műsorait, és nem mond le a sugárzás lehetőségéről sem.

A Médiatanács döntését, amellyel a rádió műsorszolgáltatási engedélyét nem hosszabbították meg, a Civil Rádió bíróságon támadja meg. A perrel arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenlegi médiaszabályozás a sokoldalú megszólalás lehetőségét veszi el. „Bizonyítani fogjuk, hogy egy kiegyensúlyozottabb és igazságosabb médiatörvény szabadabb országot, igazabb tájékoztatást hozhat” – közölték.

„A Médiatanács határozatának megtámadásával egyidejűleg azt kérjük a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a médiatörvény alkotmányossági felülvizsgálatát. Álláspontunk szerint a jelenlegi szabályozás rendkívül szigorú, önkényes és kiszolgáltatott helyzetet teremt nemcsak a Civil Rádió, hanem bármely közösségi rádió frekvenciahasználati jogosultságának elbírálásakor” – jelentette ki Bodrogi Bea, a TASZ ügyvédje.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ilyen az, amikor a rendőrség a szólásszabadságot védi


Nem olyan régen számoltunk be arról, hogy a jászberényi ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyfelünkkel szemben, aki a nyilvánosság előtt korrupt állatnak nevezte a falujának polgármesterét. Most ismét jó hírünk van, a kisvárdai rendőrségről már nem is került az ügyészséghez az az ügy, amelyben az ügyfelünk a záhonyi vámosok gazdagodását firtatja.

A plakáttépések régen és ma

A plakátok letépése ma komoly politikai állásfoglalás: legyen szó a Kormány  bevándorlás-ellenes, gyűlöletkeltő vagy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt plakátjairól. Amikor a plakátok letépése a hírekben megjelenik, úgy tűnhet, mintha mindenki a politikai szimpátiája alapján ítélné meg a tépkedők felelősségét: a politikai ellenfél plakátját letépni hőstett, a számunkra szimpatikusak letépése viszont gazság. Mi is nyújtottunk jogi segítséget azoknak, akik kijavították vagy letépték a kék menekültellenes plakátokat. A Kétfarkú Kutyapárt plakátjainak önkormányzati szervezésben történő letépése kapcsán mégis azt állítjuk, hogy nem maradhatna jogkövetkezmények nélkül. Most akkor hogy is van ez? Ha egyetértünk a plakáttépőkkel, akkor felmentés jár, ha nem, akkor el kell őket ítélni?

A TASZ segítségével fordult az ombudsmanhoz a Lánglovagok Egyesület

Az Alapvető jogok biztosához fordult a Lánglovagok Egyesület a rendvédelmi szervek dolgozóinak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény rendelkezései miatt. Arra kérték az ombudsmant, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a törvény alapjogokat korlátozó rendelkezéseinek megsemmisítését. A beadvány elkészítésében a TASZ is közreműködött.