A melegeket ért támadások miatt a BRFK-hoz fordultunk

A TASZ arra kéri a BRFK vezetőjét, hogy a rendőrség járjon el a gyűlöletbűncselekmények elkövetőivel szemben.
Az elmúlt hetekben Budapest belvárosában több alkalommal váltak  bűncselekmény áldozataivá olyan magyar és külföldi állampolgárok, akiket vélt szexuális orientációjuk miatt támadtak meg. Sajtóinformációk és sértetti beszámolók alapján az esetek egy részében a helyszínen intézkedő és a vizsgálati szakaszban eljáró rendőrök garázdaság és testi sértés különböző fokozatai miatt indítottak eljárást, és nem minősítik a cselekményeket közösség tagja elleni erőszaknak.

2008 nyarán a Meleg Méltóság Menetét ért támadásokat követően az országgyűlés módosította a büntető törvénykönyvet, így ma már nem csak a Btk.-ban konkrétan nevesített csoportokat, hanem további, a lakosság egyes csoportjaihoz tartozó embereket is fokozott védelem illet meg. A módosítás pontosan azért történt, hogy a korábbi védett kategóriák köre bővüljön például a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség tagjaival. A hatályos Btk. tényállás jelenleg a következő:

„174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.“

A meleg közösséget és egyéb, a tényállásban szereplő csoportok tagjait ért bántalmazások olyan gyűlöletbűncselekmények, melyek jogalkalmazói alulminősítése súlyos következményekkel jár. Ha a rendőrség nem jár el a hivatalból üldözendő bűncselekmények esetén, hanem kisebb súlyú bűncselekmények miatt magánindítványok előterjesztésére vár, ha a fenti, csoportos elkövetés esetén 2-8 évig terjedő büntetési tételű cselekmények helyett a jóval enyhébben büntetendő garázdaság vagy könnyű testi sértés miatt indít eljárást, maga is hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen bűncselekmények súlya ne tudatosuljon, és az erőszak tovább terjedjen. A hibás jogalkalmazói gyakorlat következtében a gyűlöletbűncselekmények elkövetői felbátorodnak, ezáltal pedig  a demokratikus alapokon álló bünetőjog alapvető céljai, a speciális és a generális prevenció megvalósulása kerülnek veszélybe.
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet az elmúlt egy évben több alkalommal hívta fel az ORFK, a BRFK és a Legfőbb Ügyésszég vezetőinek figyelmét, hogy a gyűlöletbűncselekményekre adott adekvát jogalkalmazói válaszokhoz hiányoznak a megfelelő nyomozási és eljárási protokollok. Amíg az eljárási segédletek elkészülnek, addig is kiemelt fontosságú azonban, hogy az erőszakos gyűlöletbűncselekmények ne maradjanak adekvát válaszok nélkül.

A TASZ – különös tekintettel a jelenleg is zajló kulturális és emberei jogi fesztiválra, és a  július 10-i Meleg Méltóság Menetére - felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a fenti tényállás alapján nem csak a tényleges fizikai bántalmazás, hanem az erőszakkal vagy fenyegetéssel együtt járó gyűlöletbeszéd  is büntetendő.

A Budapesti Rendőrfőkapitánynak írt levelünket itt olvashatja el!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén IV.

Örömmel osztjuk meg veletek az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél negyedik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.
 

KISOKOS: Gyűlöletbűncselekmények áldozatainak

Az alábbi kiadványunk gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára tartalmaz hasznos információkat. Mit jelent egyáltalán az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? Hogyan tegyünk feljelentést? Hogyan zajlik a nyomozás? Mi történik utána, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban? Mik a sértett jogai, kötelezettségei? Ejárhat-e ügyvéd a sértett képviseletében? Milyen pénzügyi támogatást nyújt az állam bűncselekmények áldozatainak, és milyen feltételekkel? Lehet-e kérni kártérítést? Ezekre, és hasonló kérdésekre talál választ informatív anyagunkban:

Civil szervezetek elégtelennek találják Sólyom László megszólalását a romákat ért támadásokkal kapcsolatban

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje fel szavát a rasszizmus és az előítélet ellen.