A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

Az 1940-es évek óta nem történt Magyarországon hasonló súlyú bűncselekmény-sorozat, mint a hat roma ember életét követelő, rasszista indítékkal elkövetett sorozatgyilkosság 2008-2009-ben. Holnap az áldozatokra emlékezünk, de kifejezzük együttérzésünket és támogatásunkat a támadások túlélő sebesültjei és valamennyi áldozat hozzátartozói és valamennyi cigány ember felé is.

Emlékeznünk kell arra is, hogy a sorozatgyilkosságok nyomozása során a hatóságok számos hibát vétettek. Az elkövetőket minden bizonnyal hamarabb el lehetett volna fogni, több emberéletet meg lehetett volna menteni, ha a hatóságok professzionális munkát végeznek, ha hamarabb felismerik a gyilkosságok rasszista indítékát és sorozat jellegét, ha a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal megfelelően együttműködik. A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság ebből a szempontból is rendkívül emlékezetes: jogvédő szervezetek - a TASZ, a NEKI, az Amnesty és az ERRC - helyszíni vizsgálatot tartottak és árnyékjelentést készítettek. A civil szervezetek ajánlásaikban a rasszista bűncselekmények nyomozása kapcsán kialakult jó európai gyakorlatokra hívták fel a figyelmet.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ekkor már több ügyben is elmarasztalta az érintett államokat amiatt, hogy nem megfelelően nyomoztak rasszista bűncselekmények kapcsán. (Nachova and Others v Bulgaria no. 43577/98 és 43579/98., Secic v. Croatia no. 40116/02; Cobzaru v. Romania no. 48254/99). A bíróság kimondta, hogy az erőszakos bűncselekmények felderítésénél a hatóságoknak kötelességük megtenni minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy az esetleges rasszista motivációt feltárják, illetve megállapítsák, hogy az elkövetésben szerepet játszott-e rasszista alapú gyűlölet vagy előítélet. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a rasszista alapon előidézett erőszakot és brutalitást súlyosabban kell megítélni azoktól az esetektől, amelyeknek nincs rasszista töltete. Ha azonosan kezelnénk ezeket, az azt jelentené, hogy szemet hunyunk azoknak a cselekedeteknek a különleges természete fölött, amelyek az alapvető jogok szempontjából különösen romboló hatásúak. A bíróság azóta számos további hasonló esetben - Magyarországgal szembeni ügyekben is - járt el és tovább fejlesztette a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos emberi jogi sztenderdeket.

A gyilkosokat 2009. augusztus 20-án fogták el, és nagyon alapos bírósági eljárásban végül 2016-ban ítélték jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre. Az elsőfokú ítélet megállapította, hogy az elkövetők célja a cigány etnikumhoz tartozók megrendszabályozása, megfélemlítése volt. Emellett hangsúlyozta, hogy erkölcsileg megengedhetetlen, és emiatt súlyosabbnak minősül, ha valakiket akár cigány, akár más nemzetiséghez tartozásuk miatt ér erőszak. A másodfokú bíróság is hangsúlyozta, hogy a sértettek személye az elkövetők számára teljesen közömbös volt, kizárólag a származásuk miatt választották ki őket, és támadtak az életükre. A bíróság szerint a vádlottak azért érdemlik a legsúlyosabb büntetést, mert azzal a céllal szerveződtek, hogy a roma kisebbség ellen brutális, élet elleni bűncselekményeket hajtsanak végre. Bár végül a kúriai ítélethirdetésen nem hangsúlyozták eléggé a rasszista indítékot, úgy gondoljuk, a bíróság összességében megtette a dolgát ebben az ügyben a rasszista gyűlölettel szemben, és amennyire lehetséges, korrigálta a nyomozati szakban elkövetett hibákat.

Szerencsére az utóbbi tíz évben hasonló súlyú bűncselekmény-sorozat nem történt, és az elmúlt néhány évben már a gyöngyöspatai és devecseri megfélemlítéshez hasonló traumák sem érték a magyarországi roma közösséget. A rendőrség is komolyabb erőfeszítéseket tett azóta a gyűlölet-bűncselekmények hatékony nyomozása érdekében. 2012-ben létrehozták a rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény szakvonalat, és 2016 óta alkalmazzák a civilek által kidolgozott indikátorlistát, amely segíti az előítéletes indítékú bűncselekmények nyomozását. Sőt, 2018-ban megkezdték a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó nyomozati protokoll megalkotását is. Bár a protokoll megszövegezésébe már minket civileket nem vontak be, bízunk benne, hogy magas színvonalú anyag születik, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben megelőzhetőek, illetve hatékonyan feltárhatók legyenek a gyűlölet-bűncselekmények.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megnyertük Magyarország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc önkormányzata ellen

Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

Alkotmányellenes kirívóan közösségellenes magatartásért bírságolni

Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében az önkormányzatok már nem bírságolhatnak olyan cselekményekért, amelyeket rendeletben ’kirívóan közösségellenes’ magatartásnak nyilvánítottak. A TASZ levélben kéri a minisztert és a kormányhivatalokat, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat ezeknek a rendeleteknek a hatályon kívül helyezésére. A TASZ továbbá szabadon felhasználható iratmintával segíti azokat az állampolgárokat, akiket az önkormányzatok a fentiek ellenére megbírságolnak.

Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.