A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

Az 1940-es évek óta nem történt Magyarországon hasonló súlyú bűncselekmény-sorozat, mint a hat roma ember életét követelő, rasszista indítékkal elkövetett sorozatgyilkosság 2008-2009-ben. Holnap az áldozatokra emlékezünk, de kifejezzük együttérzésünket és támogatásunkat a támadások túlélő sebesültjei és valamennyi áldozat hozzátartozói és valamennyi cigány ember felé is.

Emlékeznünk kell arra is, hogy a sorozatgyilkosságok nyomozása során a hatóságok számos hibát vétettek. Az elkövetőket minden bizonnyal hamarabb el lehetett volna fogni, több emberéletet meg lehetett volna menteni, ha a hatóságok professzionális munkát végeznek, ha hamarabb felismerik a gyilkosságok rasszista indítékát és sorozat jellegét, ha a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal megfelelően együttműködik. A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság ebből a szempontból is rendkívül emlékezetes: jogvédő szervezetek - a TASZ, a NEKI, az Amnesty és az ERRC - helyszíni vizsgálatot tartottak és árnyékjelentést készítettek. A civil szervezetek ajánlásaikban a rasszista bűncselekmények nyomozása kapcsán kialakult jó európai gyakorlatokra hívták fel a figyelmet.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ekkor már több ügyben is elmarasztalta az érintett államokat amiatt, hogy nem megfelelően nyomoztak rasszista bűncselekmények kapcsán. (Nachova and Others v Bulgaria no. 43577/98 és 43579/98., Secic v. Croatia no. 40116/02; Cobzaru v. Romania no. 48254/99). A bíróság kimondta, hogy az erőszakos bűncselekmények felderítésénél a hatóságoknak kötelességük megtenni minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy az esetleges rasszista motivációt feltárják, illetve megállapítsák, hogy az elkövetésben szerepet játszott-e rasszista alapú gyűlölet vagy előítélet. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a rasszista alapon előidézett erőszakot és brutalitást súlyosabban kell megítélni azoktól az esetektől, amelyeknek nincs rasszista töltete. Ha azonosan kezelnénk ezeket, az azt jelentené, hogy szemet hunyunk azoknak a cselekedeteknek a különleges természete fölött, amelyek az alapvető jogok szempontjából különösen romboló hatásúak. A bíróság azóta számos további hasonló esetben - Magyarországgal szembeni ügyekben is - járt el és tovább fejlesztette a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos emberi jogi sztenderdeket.

A gyilkosokat 2009. augusztus 20-án fogták el, és nagyon alapos bírósági eljárásban végül 2016-ban ítélték jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre. Az elsőfokú ítélet megállapította, hogy az elkövetők célja a cigány etnikumhoz tartozók megrendszabályozása, megfélemlítése volt. Emellett hangsúlyozta, hogy erkölcsileg megengedhetetlen, és emiatt súlyosabbnak minősül, ha valakiket akár cigány, akár más nemzetiséghez tartozásuk miatt ér erőszak. A másodfokú bíróság is hangsúlyozta, hogy a sértettek személye az elkövetők számára teljesen közömbös volt, kizárólag a származásuk miatt választották ki őket, és támadtak az életükre. A bíróság szerint a vádlottak azért érdemlik a legsúlyosabb büntetést, mert azzal a céllal szerveződtek, hogy a roma kisebbség ellen brutális, élet elleni bűncselekményeket hajtsanak végre. Bár végül a kúriai ítélethirdetésen nem hangsúlyozták eléggé a rasszista indítékot, úgy gondoljuk, a bíróság összességében megtette a dolgát ebben az ügyben a rasszista gyűlölettel szemben, és amennyire lehetséges, korrigálta a nyomozati szakban elkövetett hibákat.

Szerencsére az utóbbi tíz évben hasonló súlyú bűncselekmény-sorozat nem történt, és az elmúlt néhány évben már a gyöngyöspatai és devecseri megfélemlítéshez hasonló traumák sem érték a magyarországi roma közösséget. A rendőrség is komolyabb erőfeszítéseket tett azóta a gyűlölet-bűncselekmények hatékony nyomozása érdekében. 2012-ben létrehozták a rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény szakvonalat, és 2016 óta alkalmazzák a civilek által kidolgozott indikátorlistát, amely segíti az előítéletes indítékú bűncselekmények nyomozását. Sőt, 2018-ban megkezdték a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó nyomozati protokoll megalkotását is. Bár a protokoll megszövegezésébe már minket civileket nem vontak be, bízunk benne, hogy magas színvonalú anyag születik, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben megelőzhetőek, illetve hatékonyan feltárhatók legyenek a gyűlölet-bűncselekmények.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Gyöngyöspata: a kormány saját felelősségét hárítja

Itt lett volna az alkalom, hogy a kormány – legalább részben jóvátéve sorozatos mulasztásait a gyöngyöspatai események kezelésében – határozottan elítéljen minden, a kollektív bűnösség elvén alapuló politizálást és akciózást, valamint rámutasson a Jobbik felelősségére a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség elleni gyűlölet szításában.

Ehelyett a kormány egyrészt a szélsőjobb érvelését veszi át, másrészt saját nemzetközi jóhíréért aggódik, miközben nyilvánvaló, hogy egy kormányt csak saját tettei és mulasztásai minősíthetnek.

Másodfokon is megnyertük az ország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc Önkormányzatával szemben

Jogerősen megnyertük a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) azt a pert, amit a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

Nem sértette meg a Hír TV jóhírnevét a TASZ

A Fővárosi Törvényszék május 23-án elutasította a Hír TV keresetét, amelyet a csatorna a Társaság a Szabadságjogokért és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje, Farkas Lilla ellen indított. A bíróság I. fokú, nem jogerős ítélete szerint az alperesek szólásszabadságukkal éltek, amikor a Hír TV Gyöngyöspatáról szóló, az iskolai szegregációt tagadó műsorát bírálták.