A Számozott utcákkal kapcsolatos intézkedési terv elfogadhatatlan!

A miskolci Számozott utcák lakóinak emberhez méltó elhelyezését szolgáló intézkedési terv teljes átdolgozására szólítja fel a városvezetést a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, több jogvédő civil szervezet és független szakember.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Számozott utcák felszámolása ügyében megállapította, hogy Miskolc város önkormányzata az ott lakó mintegy 900 emberrel szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg, mert a kérdéses telepfelszámolást anélkül kezdte meg és folytatta, hogy azt megfelelően előkészítette volna, illetve forrást sem rendelt az intézkedéshez. Az ott élőket ezáltal a hajléktalanság vagy más szegregátumba való költözés veszélyének tették ki. A Hatóság döntésében a várost bírság megfizetésére, és olyan intézkedési tervek elkészítésére kötelezte, amelyek a lakók jogszabályoknak megfelelő elhelyezésére vonatkoznak.

A város a döntést bíróságon támadta meg, a felülvizsgálat során a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatot jogerősen helyben hagyta és a tervek mielőbbi kidolgozására kötelezte Miskolcot. Az önkormányzat által a múlt héten a hatósághoz benyújtott Helyi Esélyegyenlőségi Programja(HEP) álláspontunk szerint intézkedési tervként elfogadhatatlan, mert az a legelemibb elvárásoknak sem felel meg. Véleményünk szerint a jogerősen megállapított diszkriminációs gyakorlat felszámolása és megfelelő kompenzálása érdekében az önkormányzat részéről jóval komolyabb felelősség- és kötelezettségvállalásra lenne szükség e programnál, mert ennekvégrehajtását a jelenlegi szabályozás szerint semmilyen fórum nem ellenőrzi.

Az önkormányzat sem a terv elkészítéséhez, sem annak végrehajtásához nem rendelt tényfeltárást, illetve forrást sem különített el rá. A program lakhatással kapcsolatos egyetlen eleme a Máltai Szeretszolgálat közreműködésével létrejövő Szociális Lakásügynökség, mely„a lakhatás nélkül maradt családok befogadásáról” fog dönteni. Aterv 30 lakást különít el erre a célra, mely nyilvánvalóan a töredéke annak, amelyre szükség lenne az eljárás korábbi adatai alapján. Jelenleg a Számozott utcákban még mintegy 100 család él. A már kiköltöztetett és önként szétszéledő családok kompenzálása is teljesen hiányzik a programból.

A tervből nem derül ki az sem, hogy mit kíván tenni az önkormányzat a területtel. Az tudható csak, hogy a stadion felújítása kizárólag pár utcát érint. Az ott élők a két éve megkezdett telepfelszámolás során a mai napig nem kaptak korrekt tájékoztatást arról, hogy mi a terve az önkormányzatnak azzal a területtel, amely a lakóhelyük.

Álláspontunk szerint amennyiben az Egyenlő Bánásmód Hatóság elfogadja az önkormányzat által benyújtott programot, akkor végképp eltűnik a lehetőség a megállapított jogsértés érdemi és méltányos rendezésére.

Aláírók:

Amnesty International Magyarország Jeney Orsolya igazgató

ERRC (European Roma Rights Centre)DordeJovanovic Elnök

Havas Gábor szociológus

Lengyel Gabriella szociológus

Magyarországi Roma Parlament Horváth Aladár elnök

Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat Váradi Gábor elnök

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) Muhi Erika igazgató

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Kapronczay Stefánia ügyvezető igazgató

Roma Polgárjogi Mozgalom BAZ Megyei Szervezete Dancs Mihály elnök

RomaversitasAlapítvány Daróczi Gábor

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Családok mennek tönkre az állami szervek tehetetlensége miatt

Míg egy-egy gyerek szüleitől való elszakítására elég pár óra és egy kétsoros hatósági döntés, addig az – akár indokolatlanul - kiemelt gyermek visszakapására hónapokat, de inkább éveket kell várni. A szülőknek be kell tartani a játékszabályokat, határidőket, de a hatóság úgy tűnik, nem köteles ugyanerre.

Hiányzó emlékek: kampány a családok újraegyesítéséért

Ma Magyarországon a nagy szegénységben élő családok tömegei veszítik el a gyermekeiket rossz anyagi körülményeik, illetve a diszkriminatív gyermekkiemelési gyakorlat miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) új kampányában országjárással, szakmai eseményekkel, a nyilvánosság különböző fórumait használva keresi a magyar polgárok figyelmét, illetve petíció indításával gyakorol nyomást a döntéshozókra, hogy egy gyermeket se szakíthassanak el a családjától a szegénység miatt.

A jog sikere: másfél év után újra együtt a család

Bírói felülvizsgálat útján elértük, hogy a gyámhatóság családjába visszahelyezze a két gyermeket, akik másfél évig nevelkedtek szüleiktől elszakítva a gyámhatóság megalapozatlan határozata folytán. Az eset alátámasztja azt a tapasztalatunkat, hogy nagyon szegény, különösen roma családok esetében gyakran fordulnak elő jogellenes gyermekkiemelések, a rendszer néhol diszkriminatívan működik.