A Számozott utcákkal kapcsolatos intézkedési terv elfogadhatatlan!

A miskolci Számozott utcák lakóinak emberhez méltó elhelyezését szolgáló intézkedési terv teljes átdolgozására szólítja fel a városvezetést a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, több jogvédő civil szervezet és független szakember.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Számozott utcák felszámolása ügyében megállapította, hogy Miskolc város önkormányzata az ott lakó mintegy 900 emberrel szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg, mert a kérdéses telepfelszámolást anélkül kezdte meg és folytatta, hogy azt megfelelően előkészítette volna, illetve forrást sem rendelt az intézkedéshez. Az ott élőket ezáltal a hajléktalanság vagy más szegregátumba való költözés veszélyének tették ki. A Hatóság döntésében a várost bírság megfizetésére, és olyan intézkedési tervek elkészítésére kötelezte, amelyek a lakók jogszabályoknak megfelelő elhelyezésére vonatkoznak.

A város a döntést bíróságon támadta meg, a felülvizsgálat során a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatot jogerősen helyben hagyta és a tervek mielőbbi kidolgozására kötelezte Miskolcot. Az önkormányzat által a múlt héten a hatósághoz benyújtott Helyi Esélyegyenlőségi Programja(HEP) álláspontunk szerint intézkedési tervként elfogadhatatlan, mert az a legelemibb elvárásoknak sem felel meg. Véleményünk szerint a jogerősen megállapított diszkriminációs gyakorlat felszámolása és megfelelő kompenzálása érdekében az önkormányzat részéről jóval komolyabb felelősség- és kötelezettségvállalásra lenne szükség e programnál, mert ennekvégrehajtását a jelenlegi szabályozás szerint semmilyen fórum nem ellenőrzi.

Az önkormányzat sem a terv elkészítéséhez, sem annak végrehajtásához nem rendelt tényfeltárást, illetve forrást sem különített el rá. A program lakhatással kapcsolatos egyetlen eleme a Máltai Szeretszolgálat közreműködésével létrejövő Szociális Lakásügynökség, mely„a lakhatás nélkül maradt családok befogadásáról” fog dönteni. Aterv 30 lakást különít el erre a célra, mely nyilvánvalóan a töredéke annak, amelyre szükség lenne az eljárás korábbi adatai alapján. Jelenleg a Számozott utcákban még mintegy 100 család él. A már kiköltöztetett és önként szétszéledő családok kompenzálása is teljesen hiányzik a programból.

A tervből nem derül ki az sem, hogy mit kíván tenni az önkormányzat a területtel. Az tudható csak, hogy a stadion felújítása kizárólag pár utcát érint. Az ott élők a két éve megkezdett telepfelszámolás során a mai napig nem kaptak korrekt tájékoztatást arról, hogy mi a terve az önkormányzatnak azzal a területtel, amely a lakóhelyük.

Álláspontunk szerint amennyiben az Egyenlő Bánásmód Hatóság elfogadja az önkormányzat által benyújtott programot, akkor végképp eltűnik a lehetőség a megállapított jogsértés érdemi és méltányos rendezésére.

Aláírók:

Amnesty International Magyarország Jeney Orsolya igazgató

ERRC (European Roma Rights Centre)DordeJovanovic Elnök

Havas Gábor szociológus

Lengyel Gabriella szociológus

Magyarországi Roma Parlament Horváth Aladár elnök

Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat Váradi Gábor elnök

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) Muhi Erika igazgató

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Kapronczay Stefánia ügyvezető igazgató

Roma Polgárjogi Mozgalom BAZ Megyei Szervezete Dancs Mihály elnök

RomaversitasAlapítvány Daróczi Gábor

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Csaknem száz ember válhat hajléktalanná Hajdúhadházon a szociális bérlakások felújítása nyomán

Közel száz hátrányos helyzetű, szegregáltan élő ember válhat hajléktalanná Hajdúhadházon, noha az önkormányzat épp az ő életkörülményeik javítására nyert 500 millió forint EU-s támogatást. Az érintett családoknak attól is tartaniuk kell, hogy elveszik tőlük gyermekeiket.

A Kúria szerint is diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A Kúria 2019. április 10-i ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a TASZ és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges közszereplők közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket.

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.