A TAJ-szám, mint személyazonosításra alkalmatlan adat – Hibás gyakorlat az OEK-nél

Közérdekű adatigénylésünkre – hogyan történik a HIV-fertőzöttek epidemiológiai jelentése – megdöbbentő választ kaptunk az Országos Epidemiológia Központtól.

A magyarországi és európai HIV/AIDS surveillance céljából, Magyarországon az OEK gyűjt adatokat HIV-fertőzöttekről. Az adatgyűjtést a 18/2002. (XII.28.) ESZCSM rendelet alapján személyazonosításra alkalmatlan módon, epidemiológiai adatokat tartalmazva kell végre hajtani. Az OEK által kiadott kérdőív azonban tartalmazza a TAJ-számot is, ami a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint személyazonosító adatnak minősül. A jelenlegi magyarországi gyakorlatban tehát visszásság van és jogszabály ellenes a TAJ-szám kérdőíven való szerepeltetése. Beadvánnyal fordultunk Dr. Jóri András Adatvédelmi Biztoshoz, amiben arra kértük, hogy folytasson le vizsgálatot, annak alapján állapítsa meg a visszásságot és adjon ki ajánlást az OEK számára.

OEK levél

Beadvány az adatvédelmi biztoshoz

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább a dublini úton? – avagy hol tart Magyarország a HIV/AIDS-elleni küzdelemben

A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat.

Az ártalomcsökkentés helyzete Európában

A TASZ filmes csapata részt vett az Európai Ártalomcsökkentő Hálózat (EuroHRN) első találkozóján Marseilleben, ahol szakértőket és aktivistákat kérdezett az ártalomcsökkentés helyzetéről