A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

0. A TASZ választási monitoring tevékenységeinek célja

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp — többek között — választási monitoring tevékenységet végez. A TASZ választási monitoring tevékenysége kizárólag a következő célokat szolgálja:

1. A demokrácia, jogállamiság helyzetének, a választások szabad és tisztességes mivoltának szakmailag igényes, adatokkal alátámasztott értékelése;

2. A választási szervek, a döntéseiket felülvizsgáló bíróságok, valamint a választási eljárásban vagy a választási eljárással összefüggő ügyekben eljáró Alkotmánybíróság pártatlanságának, függetlenségének, döntésük szakmaiságának értékelése;

3. A választási szabályozás és a választási szervek, valamint az utóbbiak döntését felülvizsgálató bíróságok döntései, joggyakorlata hatásának értékelése a hazai társadalmi-gazdasági-politikai kontextus ismeretében;

4. A fentiek tükrében a választási rendszer és eljárás szabályozásának, valamint a választási jogviták eldöntésében közreműködő választási szervek és bíróságok joggyakorlatának megreformálására vonatkozó, szakmailag megalapozott javaslatok, ajánlások készítése.

5. A jogtudomány számára, a magyarországi választási szabályozáshoz kapcsolódó ill. a választási eljárásban kialakuló joggyakorlat tudományos igényű feldolgozását lehetővé tevő források létrehozásával.

A TASZ e célok előmozdítására az alapító okiratában lefektetett célokkal összhangban, kizárólag közérdekből törekszik, a hazai demokrácia állapotának javítása érdekében.

1. A választási monitoring keretében megfigyelt döntések

Megfigyelési időszak: 2018. február 1. – 2018. július 31.

A TASZ választási monitoring tevékenysége a megfigyelési időszakban elsőlegesen az alábbi szervek döntéseinek megfigyelésére és értékelésére fókuszál az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása során:

a) a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) összes határozata, iránymutatása;

b) a Kúria mint felülvizsgálati bíróság összes, az NVB döntéseinek bírósági felülvizsgálati eljárásában hozott döntése;

c) az Alkotmánybíróság
(ca) összes, a választási eljárás szerinti alkotmányjogi panaszeljárásban meghozott végzése és határozata, továbbá
(cb) az összes választójoggal, vagy más alapjogoknak, alkotmányos elveknek (különösen a véleménynyilvánítás szabadságának, a személyes adatok védelméhez való jognak, a népszuverenitásnak és a demokratikus jogállamiságnak, jogbiztonságnak) a választási eljárásban való érvényesülésével kapcsolatos, bármilyen eljárásban (idértve a normakontroll eljárásokat is) hozott végzése és határozata;

d) A Fővárosi Törvényszék összes, a Nemzeti Választási Iroda elnöke által felterjesztett, központi névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban meghozott döntése.

Az NVB, Kúria és az Alkotmánybíróság megfigyelt döntéseiről (amennyiben relevánsnak bizonyulnak) tartalmi elemzések is készülnek. A Fővárosi Törvényszék esetében a monitorozás kvantitatív jellegű: azt vizsgáljuk, hány esetben vizsgálta felül bíróság a központi névjegyzékkel kapcsolatos döntéseket (pl. törlés a központi névjegyzékből választójog elvesztése okán), és a bírósági felülvizsgálat hány esetben bizonyult sikeres jogorvoslatnak az érintett választópolgár számára. Összességében erre alapozzuk következtetéseinket arról, hogy a központi névjegyzékkel kapcsolatos döntések elleni jogorvoslatok összességében hatékonynak tekinthetők-e a hatékony jogorovoslathoz való jog strasbourgi (EJEB által kialakított) mércéje szerint).

Ezentúl a megfigyelési időszakban megrendezett minden további, időközi választási eljárás során megfigyelés, értékelés tárgyát képezi:

e) a táblabíróságok összes, a területi választási bizottságok (TVB) döntéseinek bírósági felülvizsgálati eljárásában hozott döntése.

Nem vizsgáljuk azonban a járásbíróságok mint felülvizsgálati bíróságok választási eljárásban hozott döntéseit, a következő okokból. E bíróságok hatásköre a választási eljárásban a szavazóköri névjegyzékekkel kapcsolatos (helyi választási iroda vezetője által másodfokon meghozott) döntések felülvizsgálatára terjed ki. Egyrészt e döntések jellemzően nem igényelnek érdemi jogértelmezést. Másrészt e döntések elsősorban szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmekre indulnak. E kérelmek elutasítására jellegzetesen nem törvénysértő döntésben kerül sor, amint azt a TASZ 2014-es választójogi jelentése közérdekű adatok alapján feltárta, így a választópolgár hatékony joggyakorlását nem a jogorvoslati eljárás hanem az ismételt kérelmezés segíti elő. Vagyis a járásbíróságok által biztosított jogorvoslat hatékonysága vagy annak hiánya kevéssé befolyásolja a szabad, hatékony választójog-gyakorlást. Harmadrészt, az előbbi tények figyelembe vételével, a 174 járásbíróság döntéseinek monitorozása olyan kapacitásokat igényelne, amelyek nem arányosak az elérhető célok, megfigyelési eredmények elméleti értékével és gyakorlati hasznával.

2. A jogi monitoring mércéi, a döntések értékelése

a) A megfigyelt döntések körén belül minden egyes döntés előzetes értékelés esik át, amely annak megállapítására irányul, hogy a megfigyelt döntés a monitorozás szempontjából releváns-e. A relevanciáról a következő kérdések alapján döntünk:

(i) Van-e alapjogi, alkotmányos elvi vonatkozása a döntésnek?

(ii) Alapjogi, alkotmányos elvi, demokratikus alapelvi alapon vitatható-e a döntés?

Igenlő válasz, válaszok esetén a megfigyelt döntést további elemzésnek és értékelésnek vetjük alá.

b) Részletes értékelésünk a következő mércéket veszi alapul:

Amennyiben rendelkezésre áll a kiértékeléshez releváns pozitív jogi szabályozás illetve korábbi joggyakorlat, az értékelés során kiemelten figyelembe vesszük, hogy a döntés összhangban áll-e

(i) a vonatkozó nemzetközi emberi jogi sztenderdekkel (különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának esetjogára);

(ii) a vonatkozó belső jogi, alkotmányjogi mércével;

(iii) és ha igen, a vonatkozó belső jogi, alkotmányjogi mérce megfelelő-e egyrészt a nemzetközi standardek, másrészt pedig a joggyakorlaton keresztül szabályozott alapjog, alkotmányos elv, jogintézmény demokratikus rendeltetése tükrében?

Értékelésünk során a következő kérdésekre keressük a választ a megfigyelt döntés vonatkozásában:

(i) Segíti vagy inkább akadályozza az alapjog-gyakorlást?

(ii) Ha alapjogot korlátoz, megfelel-e a szükségesség-arányosság hazai és európai alkotmányossági mércéjének?

(iii) Segíti vagy inkább akadályozza a népakarat kifejeződését szabad és tisztességes választások útján?

(iv) Segíti vagy inkább akadályozza a jogérvényesítést a választási eljárásban?

(Különös tekintettel a  hatásköri vagy befogadhatósági kérdésekben — vagy azokban is — állást foglaló döntésekre.)

(v) A döntést megalapozó jogértelmezés a hazai kontextus fényében:

a korábbi joggyakorlatot — a fenti mércék tükrében — javítja, rontja, vagy követi? (korábbi jogértelmezéssel összevetve, diakrón mérce)

3. A jogi monitorozási tevékenység során előállítandó, nyilvános anyagok:

1. Időközi megállapítások: A TASZ választási megfigyelési tevékenysége során a megfigyelési célok szempontjából kiemelkedő jelentőségű egyedi döntésekről, ügyekről, vagy a meghatározó döntések alapján az adott időben megalapozottan felvázolható tendenciákról a megfigyelt választási eljárás, eljárások lezárulta előtt is beszámol a nyilvánosságnak, például honlaphírek, blogposztok, sajtóközlemények, nyilatkozatok stb. formájában. A TASZ választási monitoring tevékenységének időközi megállapításait az adott időpontban hozzáférhető, elvárható gondossággal feltárt tényekre alapozza. E megállapítások célja a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása, valamint az e tájékoztatás és a választási szervekkel való nyilvános kommunikáció útján a választások tisztaságának megőrzéséhez, az alapjog- és demokrácia-barát joggyakorlat fejlesztéséhez való hozzájárulás. Az időközi megállapítások értékelő kijelentéseket tartalmaznak, amely értékelések kiegészítésére, finomítására kerülhet sor a megállapítás nyilvánosságra hozatala után megismerhetővé vált tények ismeretében készülő, a megfigyelési tevékenységet záró jelentésben (ld. alább).

2. Jelentés: A választási megfigyelési tevékenység legfontosabb megállapításait összegzi, tematikus illetve tendenciák szerinti csoportosításban, továbbá összefoglalja a megfigyelésre alapozó szakmai ajánlásokat, javaslatokat. Nyilvánosságra hozatalára a megfigyelési időszak után, a megfigyelési időszak alatti megfigyelések részletes feldolgozása után kerül sor.

3. Adatbázis: A megfigyelés során relevánsnak ítélt, részletes elemzésnek alávetett döntéseket röviden  összegző, azok értékelését tömören összefoglaló, a döntések bárki általi további elemzését és a kapcsolódó jogtudományi munkát megkönnyítő adatbázis, amely — a forrás megjelölésével — szabad felhasználásra készül. Nyilvánosságra hozatalára a megfigyelési időszak után, a megfigyelési időszak alatti megfigyelések részletes feldolgozása után kerül sor.

A TASZ választási monitorozási tevékenységét Dr. Mráz Attila (PhD) vezeti, Dr. Dojcsák Dalma (JD) és Dr. Szabó Máté Dániel (PhD) szakmai felügyelete mellett. Eddigi tudományos kutatási tevékenységük kifejezetten a politikai szabadságjogok, a választójog, illetve a demokráciaelmélet területeire fókuszált.