A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.

0. A TASZ választási monitoring tevékenységeinek célja

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp -- többek között -- választási monitoring tevékenységet végez. A TASZ választási monitoring tevékenysége kizárólag a következő célokat szolgálja:

  1. A demokrácia, jogállamiság helyzetének, a választások szabad és tisztességes mivoltának szakmailag igényes, adatokkal alátámasztott értékelése;

  2. A választási szervek, a döntéseiket felülvizsgáló bíróságok, valamint a választási eljárásban vagy a választási eljárással összefüggő ügyekben eljáró Alkotmánybíróság pártatlanságának, függetlenségének, döntésük szakmaiságának értékelése;

  3. A választási szabályozás és a választási szervek, valamint az utóbbiak döntését felülvizsgálató bíróságok döntései, joggyakorlata hatásának értékelése a hazai társadalmi-gazdasági-politikai kontextus ismeretében;

  4. A fentiek tükrében a választási rendszer és eljárás szabályozásának, valamint a választási jogviták eldöntésében közreműködő választási szervek és bíróságok joggyakorlatának megreformálására vonatkozó, szakmailag megalapozott javaslatok, ajánlások készítése.

  5. A jogtudomány számára, a magyarországi választási szabályozáshoz kapcsolódó ill. a választási eljárásban kialakuló joggyakorlat tudományos igényű feldolgozását lehetővé tevő források létrehozásával.

A TASZ e célok előmozdítására az alapító okiratában lefektetett célokkal összhangban, kizárólag közérdekből törekszik, a hazai demokrácia állapotának javítása érdekében.

1. A választási monitoring keretében megfigyelt döntések

Megfigyelési időszak: 2018. február 1. - 2018. július 31.

A TASZ választási monitoring tevékenysége a megfigyelési időszakban elsőlegesen az alábbi szervek döntéseinek megfigyelésére és értékelésére fókuszál az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása során:

a) a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) összes határozata, iránymutatása;

b) a Kúria mint felülvizsgálati bíróság összes, az NVB döntéseinek bírósági felülvizsgálati eljárásában hozott döntése;

c) az Alkotmánybíróság
(ca) összes, a választási eljárás szerinti alkotmányjogi panaszeljárásban meghozott végzése és határozata, továbbá
(cb) az összes választójoggal, vagy más alapjogoknak, alkotmányos elveknek (különösen a véleménynyilvánítás szabadságának, a személyes adatok védelméhez való jognak, a népszuverenitásnak és a demokratikus jogállamiságnak, jogbiztonságnak) a választási eljárásban való érvényesülésével kapcsolatos, bármilyen eljárásban (idértve a normakontroll eljárásokat is) hozott végzése és határozata;

d) A Fővárosi Törvényszék összes, a Nemzeti Választási Iroda elnöke által felterjesztett, központi névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban meghozott döntése.

Az NVB, Kúria és az Alkotmánybíróság megfigyelt döntéseiről (amennyiben relevánsnak bizonyulnak) tartalmi elemzések is készülnek. A Fővárosi Törvényszék esetében a monitorozás kvantitatív jellegű: azt vizsgáljuk, hány esetben vizsgálta felül bíróság a központi névjegyzékkel kapcsolatos döntéseket (pl. törlés a központi névjegyzékből választójog elvesztése okán), és a bírósági felülvizsgálat hány esetben bizonyult sikeres jogorvoslatnak az érintett választópolgár számára. Összességében erre alapozzuk következtetéseinket arról, hogy a központi névjegyzékkel kapcsolatos döntések elleni jogorvoslatok összességében hatékonynak tekinthetők-e a hatékony jogorovoslathoz való jog strasbourgi (EJEB által kialakított) mércéje szerint).

Ezentúl a megfigyelési időszakban megrendezett minden további, időközi választási eljárás során megfigyelés, értékelés tárgyát képezi:

e) a táblabíróságok összes, a területi választási bizottságok (TVB) döntéseinek bírósági felülvizsgálati eljárásában hozott döntése.

Nem vizsgáljuk azonban a járásbíróságok mint felülvizsgálati bíróságok választási eljárásban hozott döntéseit, a következő okokból. E bíróságok hatásköre a választási eljárásban a szavazóköri névjegyzékekkel kapcsolatos (helyi választási iroda vezetője által másodfokon meghozott) döntések felülvizsgálatára terjed ki. Egyrészt e döntések jellemzően nem igényelnek érdemi jogértelmezést. Másrészt e döntések elsősorban szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmekre indulnak. E kérelmek elutasítására jellegzetesen nem törvénysértő döntésben kerül sor, amint azt a TASZ 2014-es választójogi jelentése közérdekű adatok alapján feltárta, így a választópolgár hatékony joggyakorlását nem a jogorvoslati eljárás hanem az ismételt kérelmezés segíti elő. Vagyis a járásbíróságok által biztosított jogorvoslat hatékonysága vagy annak hiánya kevéssé befolyásolja a szabad, hatékony választójog-gyakorlást. Harmadrészt, az előbbi tények figyelembe vételével, a 174 járásbíróság döntéseinek monitorozása olyan kapacitásokat igényelne, amelyek nem arányosak az elérhető célok, megfigyelési eredmények elméleti értékével és gyakorlati hasznával.

2. A jogi monitoring mércéi, a döntések értékelése

a) A megfigyelt döntések körén belül minden egyes döntés előzetes értékelés esik át, amely annak megállapítására irányul, hogy a megfigyelt döntés a monitorozás szempontjából releváns-e. A relevanciáról a következő kérdések alapján döntünk:

(i) Van-e alapjogi, alkotmányos elvi vonatkozása a döntésnek?

(ii) Alapjogi, alkotmányos elvi, demokratikus alapelvi alapon vitatható-e a döntés?

Igenlő válasz, válaszok esetén a megfigyelt döntést további elemzésnek és értékelésnek vetjük alá.

b) Részletes értékelésünk a következő mércéket veszi alapul:

Amennyiben rendelkezésre áll a kiértékeléshez releváns pozitív jogi szabályozás illetve korábbi joggyakorlat, az értékelés során kiemelten figyelembe vesszük, hogy a döntés összhangban áll-e

(i) a vonatkozó nemzetközi emberi jogi sztenderdekkel (különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának esetjogára);

(ii) a vonatkozó belső jogi, alkotmányjogi mércével;

(iii) és ha igen, a vonatkozó belső jogi, alkotmányjogi mérce megfelelő-e egyrészt a nemzetközi standardek, másrészt pedig a joggyakorlaton keresztül szabályozott alapjog, alkotmányos elv, jogintézmény demokratikus rendeltetése tükrében?

Értékelésünk során a következő kérdésekre keressük a választ a megfigyelt döntés vonatkozásában:

(i) Segíti vagy inkább akadályozza az alapjog-gyakorlást?

(ii) Ha alapjogot korlátoz, megfelel-e a szükségesség-arányosság hazai és európai alkotmányossági mércéjének?

(iii) Segíti vagy inkább akadályozza a népakarat kifejeződését szabad és tisztességes választások útján?

(iv) Segíti vagy inkább akadályozza a jogérvényesítést a választási eljárásban?

(Különös tekintettel a  hatásköri vagy befogadhatósági kérdésekben -- vagy azokban is -- állást foglaló döntésekre.)

(v) A döntést megalapozó jogértelmezés a hazai kontextus fényében:

a korábbi joggyakorlatot -- a fenti mércék tükrében -- javítja, rontja, vagy követi? (korábbi jogértelmezéssel összevetve, diakrón mérce)

3. A jogi monitorozási tevékenység során előállítandó, nyilvános anyagok:

1. Időközi megállapítások: A TASZ választási megfigyelési tevékenysége során a megfigyelési célok szempontjából kiemelkedő jelentőségű egyedi döntésekről, ügyekről, vagy a meghatározó döntések alapján az adott időben megalapozottan felvázolható tendenciákról a megfigyelt választási eljárás, eljárások lezárulta előtt is beszámol a nyilvánosságnak, például honlaphírek, blogposztok, sajtóközlemények, nyilatkozatok stb. formájában. A TASZ választási monitoring tevékenységének időközi megállapításait az adott időpontban hozzáférhető, elvárható gondossággal feltárt tényekre alapozza. E megállapítások célja a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása, valamint az e tájékoztatás és a választási szervekkel való nyilvános kommunikáció útján a választások tisztaságának megőrzéséhez, az alapjog- és demokrácia-barát joggyakorlat fejlesztéséhez való hozzájárulás. Az időközi megállapítások értékelő kijelentéseket tartalmaznak, amely értékelések kiegészítésére, finomítására kerülhet sor a megállapítás nyilvánosságra hozatala után megismerhetővé vált tények ismeretében készülő, a megfigyelési tevékenységet záró jelentésben (ld. alább).

2. Jelentés: A választási megfigyelési tevékenység legfontosabb megállapításait összegzi, tematikus illetve tendenciák szerinti csoportosításban, továbbá összefoglalja a megfigyelésre alapozó szakmai ajánlásokat, javaslatokat. Nyilvánosságra hozatalára a megfigyelési időszak után, a megfigyelési időszak alatti megfigyelések részletes feldolgozása után kerül sor.

3. Adatbázis: A megfigyelés során relevánsnak ítélt, részletes elemzésnek alávetett döntéseket röviden  összegző, azok értékelését tömören összefoglaló, a döntések bárki általi további elemzését és a kapcsolódó jogtudományi munkát megkönnyítő adatbázis, amely -- a forrás megjelölésével -- szabad felhasználásra készül. Nyilvánosságra hozatalára a megfigyelési időszak után, a megfigyelési időszak alatti megfigyelések részletes feldolgozása után kerül sor.

A TASZ választási monitorozási tevékenységét Dr. Mráz Attila (PhD) vezeti, Dr. Dojcsák Dalma (JD) és Dr. Szabó Máté Dániel (PhD) szakmai felügyelete mellett. Eddigi tudományos kutatási tevékenységük kifejezetten a politikai szabadságjogok, a választójog, illetve a demokráciaelmélet területeire fókuszált.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Kezdő jogász munkatársakat keres a TASZ

Két olyan emberi jogi érdeklődésű, jogász végzettségű, céljaink iránt elkötelezett munkatársat keresünk, akik jogi diplomájukat 2016-ban, 2017-ben vagy 2018-ban szerezték. Az egyik munkatárs feladata Magánszféraprojektünk, a másik a Politikai Szabadságjogi Projektünk munkájában való részvétel lesz. A két munkatárs Bertha Justice Fellow-ként csatlakozik, ami egy kiváló lehetőség arra, hogy egy nemzetközi hálózat, a Bertha Justice Network részévé váljanak.