A TASZ álláspontja az abortuszmentes kórházak támogatásával összefüggésben

2017. február 9-én jelent meg a hír, amely szerint nagy összegű állami támogatásban részesül két kórház, amely vállalta, hogy nem végez terhesség-megszakítást. A támogatás részletei egyelőre nem ismertek, ezért a TASZ lépéseket tett annak érdekében, hogy ezekről pontos képet kapjon. A feltételrendszer alapos ismeret hiányában is tehető azonban néhány elvi megállapítás a kérdésről.

A terhesség-megszakítás a magzati élet védelméről szóló törvény[1] szerint – bizonyos keretek között – megengedett beavatkozás Magyarországon. A jogalkotó azzal, hogy ezt a döntést meghozta, az állam által biztosítandó egészségügyi szolgáltatások közé sorolta az abortuszt. Ez pedig azt jelenti, hogy a beavatkozás hozzáférhetőségét az államnak biztosítania kell az egészségügyi rendszer keretei között. Ez az elv kérdőjeleződik meg, ha az állam azt a feltételt szabja a kórházak támogatásához, hogy szüntessék be a terhesség-megszakításokat. Az ilyen feltétel ugyanis arra ösztönözheti a kórházakat, hogy a támogatás érdekében egyre többen mondjanak le az abortusz elvégzéséről, aminek hosszabb távon két következménye lehet.

  • Az egyik, hogy egyes területeken – ahol az abortuszt jövőben nem végző kórházakat más kórház nem tudja pótolni – megszűnik az ellátás. A mostani ügyben érintett két kórház eddig sem végzett terhesség-megszakítást, ezért az ő vállalásukkal nem esik ki egészségügyi szolgáltatás. Hosszabb távon azonban olyan kórházak is jelentkezhetnek támogatásért, amelyek korábban biztosították az abortuszt, de a támogatás miatt nem fogják.
  • A másik, hogy az a kórház, amelyik végez terhesség-megszakítást nem kap majd állami támogatást, tehát feltehetően gyengébben felszereltek maradnak. Ez a betegek biztonságát és a színvonalas egészségügyi szolgáltatást kérdőjelezheti meg.

Az abortuszmentes kórházak támogatása ezért igen csúszós lejtő.

Magyarországon az egészségügyről szóló törvény[2] lehetőséget biztosít az orvos számára, hogy megtagadja a beteg ellátását, ha az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. Ennek racionális indoka az, hogy az orvosi beavatkozásokkal járó felelősség rendkívül nagy, ezért elvárt, hogy az orvos lelkiismeretesen és teljes szakmai erőfeszítéssel végezze feladatát. Ha egy kezelés meggyőződése ellen való, akkor ezek a feltételek nem biztos, hogy teljesülnek. Ugyanez a lehetőség azonban nem áll fenn az intézmények tekintetében. A kórház mint intézmény nem hivatkozhat erkölcsi felfogására vagy meggyőződésére annak érdekében, hogy egyes beavatkozásokat ne kelljen elvégeznie.

A TASZ végül ismét hangsúlyozni szeretné azt, amit korábban már számos esetben kifejezésre juttatott. Legitim cél az állam részéről, hogy csökkenteni kívánja az abortuszok számát. Minden felmérés és statisztika azt mutatja azonban, hogy a tiltás vagy a hozzáférhetőség akadályozása még soha nem érte el ezt a célt. A korlátozás nyomán kizárólag biztonságos abortuszból lesz kevesebb. Több lesz azonban az illegálisan, titokban, rossz körülmények között, kockázatos módon elvégzett terhesség-megszakítás. Ez nyilván nem lehet egyetlen állam célja sem. Az abortuszok száma a megfelelő szexuális oktatással és neveléssel, valamint a fogamzásgátló készítmények könnyű hozzáférhetőségével csökkenthető. A terhesség-megszakítás pedig olyan szabályozást igényel, amely tiszteletben tartja a nők alkotmányos önrendelkezési jogát. 

 

[1] 1992. évi LXXIX. törvény

[2] 1997. évi CLIV törvény 131. § (5) bekezdés a) pont

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Milyen "rejtett kockázatokkal" jár az abortusztabletta?

A TASZ és a Patent Egyesület az EMMI Egészségügyért Felelős Szakállamtitkárságához fordult, hogy megtudja, mik az abortusztabletta "rejtett kockázatai."

Az abortusztabletta felkerült a WHO listájára

Az Egészségügyi Világszervezet Létfontosságú Gyógyszerek Listáján immár szerepel az abortusztabletta néven ismert RU 486 tabletta is, amely műtéti beavatkozás helyett gyógyszeres terhesség-megszakítást tesz lehetővé.

Drawing the Line

Freedom of religion and equality are fundamental rights, enshrined in human rights laws and constitutions around the world. This report, Drawing the Line: Tackling Tensions Between Religious Freedom and Equality, examines three interrelated aspects of these rights: religious freedom and equality for LGBT individuals, religious freedom and reproductive rights, and religious freedom as expressed through attire, hair, or other forms of religious appearance.