A TASZ és a Political Capital elérte: az idei lesz az első választás, amikor pontosan tudni fogjuk, melyik országból hány levélszavazat érkezett
Több mint tíz évig nem tudhattuk pontosan, mely országokban élnek a levélben szavazó magyar állampolgárok, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ugyanis nem lakóhely szerinti, hanem értesítési cím szerinti bontásban közölte ezeket az adatokat, és a választók jelentős részénél csak annyit tüntettek fel, hogy e-mailben kért értesítést.
A Political Capital (PC) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2024-ben tett közérdekű bejelentése nyomán az NVI már tényleges lakóhely szerint is közzéteszi a levélben szavazók névjegyzékére regisztrált választók adatait.
A 2024-es EP-választásra beérkezett levélszavazatokról még csak értesítési cím szerinti bontásban közöltek adatokat, így el kívántuk érni, hogy a 2026-os országgyűlési választáson már lakóhely szerinti bontásban közöljék a levélszavazatokra vonatkozó statisztikát. 2026. március 9-én ezért újabb közérdekű bejelentést tettünk az NVI-nél, és egy héttel később meg is kaptuk a kedvező elbírálásról szóló tájékoztatást.
A TASZ és a PC ezúttal is üdvözli az NVI döntését, amit a választások átláthatósága irányába tett fontos lépésnek tart. Ennek köszönhetően a 2026-os választás lesz az első, amikor pontos adatok állnak majd rendelkezésre arról, hogy mely országokból hány levélszavazat érkezett be.
Közbizalmi és statisztikai szempontból is fontos adat, hogy egy adott országból hányan szerepelnek a levélben szavazó magyar állampolgárok névjegyzékében, és hogy közülük hányan adnak le érvényes szavazatot. Ha ez rendelkezésre áll, a közbeszédet sem ellenőrizhetetlen, spekulatív adatok uralják, hanem pontos adatok alapján ítélhetjük meg ezt a választások tisztasága szempontjából érzékeny témát.
Azóta, hogy az NVI tényleges lakóhely szerint is közli az adatokat, napról napra követhető, hogy mely országokból hányan szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékén. A PC 2025. május 6-a óta napi szinten monitorozza a levélben szavazók névjegyzékén bekövetkezett változásokat.
Az alábbi táblázatból látszik, hogy amíg kizárólag az értesítési cím szerinti adatok álltak rendelkezésre, téves következtetéseket vonhattunk le az adatokból. Úgy tűnhetett például, hogy a Romániában élő magyarok közül csak mintegy 205 ezren regisztráltak, a Szerbiában élők közül pedig kevesebb mint 68 ezren. Azzal viszont, hogy ma már a lakóhely szerinti adatokat is publikálják, láthatjuk, hogy valójában 307, illetve 85 ezren regisztráltak ebből a két országból, legalábbis 2026. március 17-éig. A különbséget az magyarázza, hogy közel 174 ezer fő adott meg emailes értesítési címet, akiknek jelentős része erdélyi-partiumi vagy vajdasági magyar.
Névjegyzékben lévő választópolgárok száma néhány országból értesítési cím, illetve lakóhely szerint, 2026. március 17-én (forrás: NVI)
| Ország | Névjegyzékben lévő választópolgárok száma | |
| értesítési cím szerint | lakóhely szerint | |
| Románia | 205 225 | 307 087 |
| Szerbia | 68 061 | 85 160 |
| Kettős állampolgárságot tiltó országok | 19 619 | 38 853 |
| Németország | 5 770 | 14 379 |
| Az értesítést e-mailben kéri | 173 777 | – |