2021-ben indítottuk el #többkötössze kampányunkat, hogy felhívjuk a figyelmet az állami gyűlöletkeltés veszélyeire, és arra buzdítsunk mindenkit, hogy tegyen a kirekesztés ellen. Videónkat az RTL Klub is levetítette, mint társadalmi célú reklámot. A Médiatanács a videót egy bejelentés alapján vizsgálta.

A vizsgálat során arra jutott, hogy felmerült az aggálya annak, hogy a társadalmi célú reklámunk valójában politikai reklám, és így annak közzétételével a médiaszolgáltató megsértette a médiatörvényt (106 alkalommal), így hivatalból eljárást indított.

Az eljárás során nyilatkoztunk a Médiahatóság előtt, kifejtve, hogy a videó „a társadalmi ellentéteket terjesztő és megosztó üzenetekkel szemben a társadalmi egység érdekében való fellépésre hívja fel a figyelmet” és „épp olyan üzenetet közvetít, mely szerint egymás tisztelete és az egyenlő bánásmód társadalmi minimum, a társadalmi kohézió erősítésének célját szolgálja”. Azzal, hogy többek közt az Országgyűlés elnökétől való idézet is elhangzik egy társadalmi célú reklámban, nem lesz valami politikai reklám.

A Médiatörvény ugyanis egyértelműen határozza meg a politikai reklám fogalmát: az csak a pártok és politikai mozgalmak vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző tartalmakat jelentheti. A definíciót szigorúan kell értelmezni, mert a médiatörvény a politikai kampányra meghatározott korlátokkal nem szűkítheti a véleménynyilvánítás és a társadalmi célú üzenetek közzétételét. A médiatörvénynek pont hogy teret kell biztosítania a sajtó- és a szólás szabadságára, a közérdekű és társadalmi célú üzenetek nyilvános terjesztésére. A társadalmi üzeneteket nem lehet függetleníteni azok közéleti-politikai kontextusától, így politikai tartalma lehet egy társadalmi célú reklámnak. Politikai reklámmá azonban csak akkor válhat egy üzenet, ha az kifejezetten párt/mozgalom/kormányérdeket közvetít.

A Médiatanács 2022 februári döntésében megerősítette ezt: „[a] politikai reklámnak fogalmi eleme, hogy pártérdekeket szolgáljon, vagy pártot, politikai mozgalmat, vagy a Kormányt népszerűsítse”, tehát önmagában bármilyen politikai kontextus, így Kövér László kirekesztő megjegyzése sem tesz egy reklámot politikai reklámmá, a társadalmi célú reklám a Médiatanács szerint is „politikai reklámnak nem minősülő közérdekű üzeneteket közvetíthet, amely ebből adódóan aktuális politikai tartalmakat is hordozhat.” A döntés szerint:

„[a] vizsgálat tárgyává tett, TCR-ként közzétett médiatartalomban elhangzott vélemény kétség kívül politikai tartalmú üzenetnek minősíthető, ugyanakkor az Mttv. alapján nem zárható ki kategorikusan, hogy a TCR-ként közzétett felhívás olyan értékeket hordozzon, amelynek van politikai tartalma. Lehetséges tehát akár politikai tartalmú üzenet TCR-ként való közzététele, ha a közzétett tartalom párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését nem szolgálja, vagy azok támogatására nem ösztönöz. A »Több köt össze« című közlemény nem szolgált pártpolitikai célt, és támogatásra sem ösztönzött.”

A Médiatanács mostani döntésével a politikai térben való közérdekű kommunikáció szabadságát biztosította. Fontos, hogy egyetlen médiaszolgáltató sajtószabadságát se korlátozhassák az ellene irányuló bejelentések. Mi ezután is a sajtó szabadságáért és a közérdekű információk, üzenetek szabad kifejezéséért teszünk minden kommunikációs és jogi eszközünkkel.