A TASZ panasszal élt az előállított HVG-s újságíró ügyében

A 2007. november 17-i Batthyány örökmécsesnél történt bejelentés nélküli tüntetésen tudósító, HVG-t képviselő újságíróval történt rendőri előállítás kapcsán panasszal élt a TASZ a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál. Olvassa el beadványunkat!

Budapesti Rendőr-főkapitányság

1903 Budapest, Pf.:314/15

fax: 443-5378

Dr.Tóth Gábor r.dandártábornok részére

Tisztelt Rendőrfőkapitány Úr!

Barcs Miklós .................................... alatti lakos, alulírott jogi képviselőm útján a rendőrségről szóló 1994.évi XXXIV. törvény (Rtv.) 92.§-a alapján panasszal élek a velem szemben 2007. november 17-én 19 óra 30 perc körüli időben foganatosított előállítás, valamint az előállítás alatti bánásmód miatt.

2007. november 17-én délután 17 órakor a Budapest V. kerület Báthory utcában lévő Batthyány örökmécseshez mentem, hogy a hvg.hu internetes portál külsős munkatársaként készítsek videofelvételeket a bejelentés nélküli tüntetésről. A HVG Online számára kb. egy éve tudósítok utcai tüntetésekről, megmozdulásokról. Az örökmécsesnél 50-100 ember volt, kihangosított beszédek hangzottak el. 18 óra körül a kis teret körülvevő utcákban rendőrök jelentek meg, és hangszórón keresztül – feltehetően az egység parancsnoka – távozásra szólította fel a bejelentés nélkül tüntetőket. Két felszólítást videokamerámmal rögzítettem, melyek szövege a következő volt:

A Báthory utca Parlament felé eső részén: ”Figyelem! Itt a rendőrség helyi parancsnoka beszél! Tájékoztatom önöket, hogy jelenlétük törvénysértő, be nem jelentett demonstráción vesznek részt! Felszólítom önöket, hogy a teret a Hold utcán át az Arany János utca irányában azonnal hagyják el! Felszólítom önöket, hogy a rendőri intézkedésnek ne álljanak ellent! A felszólításnak eleget nem tevő személyeket előállítjuk!”

Később a tér Hold utcai kijáratánál: ”…(nem érthető) parancsnoka nevében tájékoztatom önöket, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi hármas törvény hatálya alá tartozó be nem jelentett rendezvényen vesznek részt! Közlöm önökkel, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény 14. paragrafus első bekezdés értelmében a be nem jelentett rendezvényt a rendőrség feloszlatja. Amennyiben önök a rendőri felszólításnak nem tesznek eleget, megvalósítják a szabálysértésekről szóló 218/1999-es kormányrendelet 40/a paragrafusában foglalt...”

Az első felszólítások után a rendőrök elindultak az örökmécses felé, a hangadókat igazoltatták, majd elvitték és rabszállítókba ültették őket. Ezután elkezdték terelni a tüntetőket a Hold utca irányába, a többi utcát lezárták. A terecske kiürítése mintegy 30-45 percig tartott. Én a távozó tüntetőket filmezve a Hold utcába mentem, felvételt készítettem egy férfiról, aki a rendőrökkel emelt hangon vitatkozott. Ezután az Arany János utca irányába akartam továbbmenni, de a Nagysándor József utcához érve egy rendőrsorfal miatt meg kellett állnom, mert a lezárt területen mindenkit igazoltattak, így engem is. Ez 18 óra 30 és 19 óra között lehetett. Az engem megállító rendőrnek mondtam, hogy a hvg.hu-nak dolgozom, láthatta a videokamerát is a kezemben. A rendőr kérte, hogy igazoljam ezt, de nem volt nálam ilyen okirat, mert az elmúlt egy évben sosem volt rá szükség, sajtós láthatósági mellényt sem viseltem, mert zavar a munkámban. Felajánlottam a velem szemben intézkedő rendőrnek, hogy telefonon ellenőrizze le, hogy valóban a hvg.hu-nál vagyok külsős munkatársként újságíró, mint ahogyan ez korábban a hídzár tüntetésen elegendőnek bizonyult. Ezúttal nem ellenőriztek le a szerkesztőségnél, hanem hátrakísértek egy rabszállító kisbusz mellé, itt egy rendőr megmotozott, és elvették a kamerámat valamint a mobiltelefonomat. Öt tüntetővel elszállítottak a Budapesti X. kerületi Rendőrkapitányságra, ahol videokamerával nyilvántartásba vettek, majd a többiekkel együtt felkísértek a negyedik emeletre. Itt a liftnél lévő előtérben kellett állva várakoznom 4 órán keresztül, ezt követően adminisztrálták adataimat és a nálam lévő tárgyakat, majd bekísértek az ügyvédi beszélő helyiségbe. Kb. 1 óra további várakozás után egy szobába kísértek át, ahol két hölgy kihallgatott, közölték velem, hogy szabálysértési eljárás indult ellenem, és 40.000,-Ft-ra büntetnek. A jegyzőkönyvet, melyben rögzítették az én előadásomat, aláírtam, de másolatot nem kaptam belőle. Ezt követően hajnalban elengedtek, kamerámat és mobiltelefonomat visszaadták.

Álláspontom szerint előállításom indokolatlan volt, arra okot nem adtam, továbbá sérelmezem, hogy a X. kerületi Rendőrkapitányságon 4 órán keresztül állva várakoztattak.

Feltételezem, hogy az Rtv. 33.§ (1) bekezdés f.) pontja alapján állítottak elő, azonban én nem követtem el szabálysértést. Nem a bejelentés nélkül tartott tüntetésen vettem részt, újságíróként nem voltam tagja a tüntető csoportnak, hanem munkámat végeztem annak érdekében, hogy a hvg.hu a közvéleményt tudósíthassa a széles körű érdeklődésre számot tartó eseményről. Megítélésem szerint viselkedésem alapján láthatósági press feliratú mellény nélkül is mind a tüntetők, mind a rendőrök számára egyértelmű volt, hogy videokamerával a kezemben, az eseményeket rögzítve nem azonosulok a tüntetéssel, jelenlétemmel a tüntetők szándékát nem erősítem, hanem kívülálló sajtómunkásként vagyok jelen. Amikor a rendőrök kiterelték a tüntetőket az örökmécsestől, a teret én is elhagytam, tömegoszlatásra nem volt szükség, csapaterőt nem kellett alkalmazni, így az Rtv. 60.§ (2) bekezdése, mely szerint a tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem kell vizsgálni, nem volt alkalmazható.

Álláspontom szerint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet 40/A.§-ában meghatározott szabálysértést újságíró nem követheti el azzal, hogy egy utcai tüntetésről tudósít, és ennek során jelen van a tüntetés feloszlatásánál, de a rendőri felszólításnak eleget nem tevő résztvevőket ráutaló magatartással sem bátorítja. Az újságíró puszta jelenléte nem tekinthető szándékerősítő hatásúnak az esetlegesen törvénysértést megvalósító tüntetők oldalán, viszont a nyilvánosság fontos garanciája a jogállamiságnak. Az ilyen eseményeknél az újságíró jogszerűen nem szólítható fel arra, hogy amíg tart a rendőri intézkedés, ne tudósítson, ne készítsen felvételeket. A helyszínen a velem szemben intézkedő rendőr az én egyéni felelősségemet nem vizsgálta, nem vette figyelembe, hogy nem voltam részese a bejelentés nélküli tüntetésnek. Valóban nem tudtam igazolni okirattal a helyszínen, hogy újságíró vagyok, azonban erre rövid úton lett volna mód, melyet én fel is ajánlottam.

Az Rtv. 33.§(1) bekezdés f.) pontja egyébként csak akkor ad lehetőséget az előállításra, ha valaki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetőleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható. Esetemben egyik feltétel sem valósult meg, mivel igazoltatásomkor semmire nem szólítottak fel, hanem közölték, hogy előállítanak. A szabálysértési eljárás azon túl, hogy véleményem szerint nem is követtem el szabálysértést, nem volt azonnal lefolytatható, hiszen több, mint 5 órás várakozás után pusztán egy jegyzőkönyvet vettek fel velem, az eljárást csak megkezdték, de legjobb tudomásom szerint nem folytatták le.

Az Rtv. 15.§ (1) bekezdése szerint a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Ha az intézkedés törvényes célja az volt, hogy a rendőrök kiürítsék a Hold utcát is, ehhez nem volt szükség arra, hogy egy újságírót előállítsanak onnan, ha az volt a célja, hogy én hagyjam el a területet, akkor elegendő lett volna, ha engem erre az igazoltatáskor felszólítanak. Az intézkedő rendőrnek tudnia kellett, hogy tömeges előállítás esetén a szabálysértési eljárás nem folytatható le azonnal.

Az előállítás, mint személyi szabadságot korlátozó intézkedés az egyik legnagyobb hátrány, amit az Rtv. alapján alkalmazni lehet, ez nyilvánvalóan nem állt arányban az intézkedés céljával, és szükségtelen is volt. Annak elérésére, hogy hagyjam el a Hold utcát, több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés lett volna, és ezek közül nem a rám legkisebb hanem a legnagyobb korlátozással járó intézkedést alkalmazták, ismételten megjegyezve azt, hogy nem tüntettem, hanem a munkámat végeztem.

Az előállítás alatti bánásmód miatt is panasszal élek, megítélésem szerint semmi nem indokolta, hogy 4 órán keresztül állva várakoztattak, bizonyára lett volna lehetőség arra, hogy ülve várjam ki a soromat az adminisztrációig. A hatóság képviselőitől elvárható, hogy emberségesen bánjanak azzal is, aki szerintük jogszabályt sértett, az embertelen bánásmódot többek között az Rtv. 16.§ (3) bekezdése tiltja.

Tekintettel arra, hogy nem tudom, melyik rendőri szerv intézkedett velem szemben a Hold utcában, ezért panaszomat Főkapitány Úrnál terjesztem elő.

Budapest, 2007. november 20.

Tisztelettel: Barcs Miklós Képv.: dr.Pelle Andrea

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyert a TASZ: Kövér jogsértően tiltott ki újságírókat a Parlamentből

Kövér László a sajtószabadságot sértő döntést hozott, amikor újságírókat tiltott ki a Parlament épületéből – mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága abban az ügyben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hat újságírót képviselt a strasbourgi székhelyű testület előtt.

Megsértette a Mediaworks a Népszabadság munkavállalóinak jogait - jogerős a munkaügyi bíróság döntése

Jogerősen, másodfokon is elmarasztalta a bíróság a Médiaworks Zrt.-t, amiért a cég a munkavállalók előzetes tájékoztatása nélkül döntött a lap felszámolásáról és a munkavállalók munkavégzés alóli felmentéséről. A bíróság kimondta azt is, hogy jogszerűen működött az üzemi tanács a Népszabadság dolgozóit foglalkoztató cégnél.

PolitiKuss: a TASZ kampányt indít a hatalom kritizálhatóságáért

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) növekvő aggodalommal figyeli, hogy Magyarországon egyre nagyobb kockázatot vállalnak azok az újságírók és közéleti kérdésekben megnyilvánuló polgárok, akik politikusokat kritizálnak. A TASZ több olyan perben nyújt jogi képviseletet, amelyekben politikusok jogi eszközökkel próbálják elhallgattatni a kritikusaikat. A jogvédő szervezet legújabb, „PolitiKuss” kampánya erre a problémára hívja fel a figyelmet, és tesz javaslatokat a megoldásra.