A veszélyhelyzet az ombudsman szerint sem való politikai leszámolásra

Személyes politikai célokat szolgáló döntést hozott az egri polgármester a rendkívüli helyzetet felhasználva, a képviselő-testület megkerülésével. Emiatt egy önkormányzati képviselő a segítségünkkel az alapvető jogok biztosához fordult. Az ombudsman megerősítette, hogy a rendkívüli jogrend idején is csak jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét szem előtt tartva szabad intézkedéseket tenni.

Mirkóczki Ádám még a tavaszi különleges jogrend idején váltotta le alpolgármesterét a közgyűlés jóváhagyása nélkül. Ezt azért tehette meg, mert a járványhelyzet miatti különleges jogrend erre felhatalmazást adott neki.

Tavasszal már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a polgármesterek egyszemélyes hatalmának is vannak korlátai. A hatékony döntéshozatalt szolgálja, hogy a polgármester, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke veszélyhelyzetben maga gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi és megyei közgyűlés feladat- és hatásköreit, de ez korántsem jelenti azt, hogy bármit megtehetnek:

  • Nem alkothatnak jogot egyedül olyan esetekben, amelyek tűrik a halasztást. A rendkívüli felhatalmazást azért biztosítja számukra a jog, hogy egyrészt a képviselő-testület akadályoztatása esetén is képesek legyenek megbirkózni a járványhelyzettel, másrészt pedig hogy gyorsan, hatékonyan, az esetleges politikai vitákat elkerülve dönthessenek a feltétlenül szükséges kérdésekben. A polgármesteri hivatal felújításának ütemezése, vagy éppen a polgármesteri illetmény kiegészítése biztosan nem tartozik a halaszthatatlan döntések körébe.

  • A polgármestereknek mindig jóhiszeműen kell eljárniuk, veszélyhelyzetben különösen, és nem használhatják politikai leszámolásra a hirtelen kapott jogkört. Nem lehet tehát azonnal megvonni a politikai vetélytársak illetményét.

  • Ilyenkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójából következően, a különleges felhatalmazásokkal csak a különleges jogrend okául szolgáló helyzet elhárítása érdekében elkerülhetetlen és arra alkalmas intézkedések hozhatók. Az az intézkedés, ami ezzel a céllal 1) nem áll racionális kapcsolatban, 2) elésére nem alkalmas 3) nem elengedhetetlen, az nem hozható meg.

  • A polgármesterek lehetőség szerint a különleges felhatalmazás birtokában is konzultáljanak a képviselő-testület tagjaival: telefonon beszélhetnek, internetes eszközökkel egyszerre többen is tudnak megbeszélést tartani.

Az egri polgármester egyszemélyi döntése miatt Komlósi Csaba, az Egységben a Városért Egyesület képviselője fordult segítségünkkel az alapvető jogok biztosához. Az ombudsman ugyan nem kérte az Alkotmánybíróságtól az egyszemélyes döntéshozatalt lehetővé tevő jogszabály alkotmányossági vizsgálatát, de nagyon hasonlókra jutott, mint mi tavasszal:

„a településvezetőknek ilyen helyzetben is figyelemmel kell lenniük a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2–9. §-aiban megfogalmazott joggyakorlási elvekre. Ezek közül különösen a 9. §-ban foglaltak azok, amelyek a veszélyhelyzetben is zsinórmértékül kell, hogy szolgáljanak. Az Mötv. félreérthetetlenül kimondja, hogy az abban meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.

A különleges jogrend szabályozásából egyértelműen következik, hogy a különleges jogrend okául szolgáló szituáció elhárítása érdekében elkerülhetetlen és arra alkalmas intézkedések hozhatók. Ebből következően fokozott figyelemmel kell lenni a döntéshozónak a szükségesség-arányosság követelményére, valamint a joggal való visszaélés tilalmára. Így azok az intézkedések, amelyek a céllal nem állnak racionális kapcsolatban, annak elérésére nem alkalmasak, illetve amelyek nem elengedhetetlenek, nem hozhatók meg.”

Továbbra is arra biztatunk mindenkit, hogy ha a településén visszaél a polgármester a különleges jogrendben kapott felhatalmazással, akkor forduljon a megyei, illetve fővárosi kormányhivatalhoz és kezdeményezzen törvényességi felügyeleti eljárást. Ehhez már tavasszal közzétettünk egy mintabeadványt, ami itt érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél a képviselőknek: Lesz szabad karácsonya az otthonápoló családoknak?

Tisztelt Képviselő!

Alulírott érintett szülők és szervezeteink azt kérjük Öntől, hogy az idei karácsonyi pénzosztáskor gondoljon ránk, a fogyatékossággal élőkre, az egészségügyi állapotuk miatt segítségre szorulókra, az otthonápoló családtagokra, és szociális szakemberekre. Kérjük, hogy az idei évben fel nem használt költségvetési forrásból a házi segítségnyújtást és a támogató szolgálatokat bővítsék ki, illetve a rendszerben dolgozó, áldozatos munkát végző szakemberek bérrendezését tekintsék elsődleges feladatuknak!

Ahogy azt alább láthatja, ezen szolgáltatások bővítése hozzávetőlegesen 60-70 milliárd forint forrást igényel, miközben csak tavaly karácsony előestéjén ennél több pénzt osztott ki a kormány egyéb célokra.

Kérjük Öntől azt is, hogy lehetősége szerint közvetítse kérésünket az ország politikai vezetése felé, például szólaljon fel a parlamentben a karácsony előtti ülések valamelyikén.

Nem bűncselekmény, ha korrupt állatnak nevezed a polgármesteredet

Kiskartali István egy augusztusi hajnalban írt meglehetősen erős bírálatot a faluja polgármesteréről a saját Facebook oldalára. A polgármester ezért feljelentette őt a rendőrségen, ahol meg is indították a nyomozást becsületsértés ügyében. Közbelépésünknek köszönhetően a jászberényi ügyészség megszüntette a büntetőeljárást. Megerősítették, hogy amit ügyfelünk tett, az nem bűncselekmény, hanem a szólásszabadság gyakorlása.

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje

Az állam alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó kötelezettsége nem merül ki abban, hogy tartózkodik az alapjogok megsértésétől. E kötelezettsége teljesítése körében olyan intézményrendszert is működtetnie kell, amely hatékonyan képes fellépni az alapvető jogok megsértésével szemben. Az ombudsman intézmény Magyarországon két évtizede az egyedi ügyekben elkövetett alapjogsértésekkel szembeni állami fellépés kiemelt intézménye. Ha működésében nehézségek adódnak, azok az állam alapjogvédelmi kötelezettségének a nem kellő teljesítését jelenthetik. Márpedig az alapjogvédelem elért védelmi szintjéből költségvetési okokból nem lenne szabad engedni.