Abszurd indokokkal utasította el az ügyészség Hadházyék feljelentését, a képviselők új eljárást indítanak segítségünkkel

Az ügyészség újra elutasította az MTVA-ban bántalmazott képviselők feljelentését. Három országgyűlési képviselő, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László a mi segítségünkkel újabb büntetőeljárást indít.

Az MTVA székházában történt, országgyűlési képviselőket érintő erőszakos cselekmények miatt tett feljelentést másodszorra is elutasította az ügyészség, miután Szél Bernadett és Hadházy Ákos a segítségünkkel panasszal éltek az első döntés ellen. A panaszt a mai napon elutasította a Legfőbb Ügyészség - Szél Bernadett és Hadházy Ákos, továbbá Varju László pótmagánváddal fognak élni, amelyben továbbra is mi képviseljük őket. Az új eljárás eredményességéhez azonban szükséges, hogy az erőszakosan fellépő biztonsági őrök személye ismert legyen, így arra kérünk mindenkit, akinek a fegyveres biztonsági őrség erőszakosan fellépő tagjainak személyazonosságáról tudomása van, keressen meg minket.

Az ügyészség arra hivatkozva utasította el a képviselők panaszát, hogy a nyomozás alapján nem történt bűncselekmény. Az ügyészségi nyomozás azonban rendkívül hiányos volt, még tanúmeghallgatásokra sem került sor. A sértettek nem mondhatták el, mi történt velük az MTVA épületében és a biztonsági őröket sem hallgatták megr - annak ellenére, hogy még egy kocsmai verekedés után is minden érintettet részletesen kihallgatnak. Rejtély tehát, hogy egy ilyen horderejű ügyben erre miért nem került sor. A nyomozás nagyrészt a videófelvételek megtekintésére és az iratok áttekintésére korlátozódott, ami nyilvánvalóan nem tekinthető teljeskörű eljárásnak.

A feljelentés elutasításáról szóló döntés egyik legabszurdabb elemét, miszerint a képviselők nem képviselői minőségükben jártak el az épületben, a Legfőbb Ügyészség is megismétli. A képviselők kétséget kizáróan hivatalos személyként jártak el az MTVA-ban, már csak azért is, mert eleve képviselőségük miatt engedték be őket. Továbbá a képviselők az MTVA vezetésével akartak egyeztetni, ez is azt támasztja alá, hogy jogszerű és hivatalos minőségükben jártak el. Az ügyészség politikai motivációjúnak tartja a képviselők belépését, ami véleménye szerint nem lehet hivatalos eljárás. A Legfőbb Ügyészség szerint a képviselők ellen jogszerűen léptek fel a biztonsági őrök, mivel ők veszélyeztették az MTVA működését.

Ezen túl a Legfőbb Ügyészség gyakorlatilag megismétli a Központi Nyomozó Főügyészség álláspontját, például azt is a tarthatatlan és valótlan állítást is, miszerint a képviselők erőszakosan léptek fel a biztonsági őrség tagjaival szemben. A valóság ennek éppen az ellenkezője, ezt bárki megnézheti a nyilvánosságra került felvételeken. A Legfőbb Ügyészség ezen túl ragaszkodik ahhoz a téves állásponthoz, miszerint az MTVA épületének gyakorlatilag egésze közérdekű üzem, holott a vonatkozó jogszabály szerint azt jelen esetben csak az “elektronikus hírközlő hálózat” tekinthető annak. A képviselők ugyanakkor nem foglalkoztak a konkrét infrastruktúrával, hanem az MTVA vezetőségével, szerkesztőkkel akartak egyezteni. Könnyen belátható, hogy az épület üres folyosói, lépcsőházai nem tartoznak a védett, hírközlő hálozathoz.

A Legfőbb Ügyészség döntésének legszürreálisabb megállapítása azonban a következő:

“A rendőrség azon döntése, hogy az országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett bántalmazás miatt tett bejelentések alapján azért nem mentek be az MTVA épületébe, mivel országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja nem merült fel, a körülményeket, történteket tekintve nem tekinthető jogtalannak, és valójában a biztonsági őrség jogszerű eljárására figyelemmel megalapozott volt, így e körben - mint ahogy a határozatban szerepel - sem a hivatali visszaélés, sem a bűnpártolás tényállási elemei nem valósultak meg.”

A rendőrség passzív magatartását tehát azért tartja jogszűnek a Legfőbb Ügyészség, mert a bántalmazás nem országgyűlési képviselők sérelmére történt (!) Tehát, ha el is fogadnánk azt a minden alapot nélkülöző állítást, hogy a képviselők “egyszerű állampolgárként” voltak jelen, akkor sem megengedhető az, hogy a rendőrség nem intézkedik, amikor bűncselekmény gyanúja merül fel. Az érvelés pedig ott is hibás, hogy az intézkedés - az épületen kívül tartózkodó rendőrök számára nyilvánvalóan nem észlelhető - jogalapja miatt sem tartotta szükségesnek a rendőrségi fellépést.

Fontosnak tartjuk, hogy az MTVA-ban történteknek következménye legyen, ezért a képviselőknek a pótmagánvádas eljárásban is jogi képviseletet nyújtunk.

Kép forrása: Hadházy Ákos Facebook

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmánybíróság előtt támadtuk meg a gyülekezési jogot sértő bírói döntést

Az Alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban támadta meg a TASZ azt a bírói döntést, amely megtiltotta a devizahitel-károsultaknak, hogy megtartsák a miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett tüntetésüket. Indítványunk szerint a tiltás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, mert a bíróság félreértelmezte a „foglyul ejtett közönség” érvét, releváns szempontokat hagyott figyelmen kívül az alapjogi mérlegelésben, és nem járt el kellő alapossággal a gyülekezési jog legitim korlátainak értékelése során.

Levél az Európa Tanács főtitkárának

Január 29-én az Európa Tanács főtitkára sajtótájékoztatót tartott arról, hogy milyen előrelépések történtek – többek közt – a magyar médiaszabályozás területén és üdvözölte a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodást a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának. A szervezetek arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.

Az alkotmányozási folyamat hibái miatt elfogadhatatlan az új alkotmány

 A TASZ, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.