Adatvédelmi alapú, sajtó elleni perek Magyarországon
A TASZ évek óta foglalkozik adatvédelmi (GDPR) alapú, a sajtó elhallgatatását célzó, úgynevezett “SLAPP” ügyekkel. Ezek olyan eljárások, mikor befolyásos magánszemélyek az adatvédelmi szabályokat kihasználva igyekeznek ellehetetleníteni a sajtó működését. A TASZ képviseletet nyújt számos érintett szerkesztőségnek és részt veszünk az európai szintű anti-SLAPP irányelvvel kapcsolatos párbeszédben is. Kiemelt célunk, hogy minél többet megtudjunk erről az új jelenségről, és a tudásunkat megosztva párbeszédet indítsunk el a releváns szereplők között.
Ebből a célból 2023. nyarán és őszén sajtókutatást végeztünk, amelynek keretében interjúkat készítettünk a sajtó munkatársaival, feltérképezve, hogy ők hogyan látják a jelenséget. A harmincnégy megkeresett sajtótermék közel harmada találkozott már valamilyen formában a jelenséggel. Ezen szerkesztőségek munkatársai első kézből tapasztalták a GDPR alapú SLAPP ügyek negatív hatásait.
A kutatás lezárultát követően jelentést írtunk, amelyet deceberben egy kerekasztal-beszélgetésen mutattunk be. A beszélgetésen újságírók és más érdeklődők osztották meg tapasztalataikat egyrészt a GDPR alapú perekről, másrészt a sajtót érintő általánosabb kihívásokról, például az álhírekről vagy a médiapiac működésével kapcsolatos visszásságokról. A beszélgetés adatvédelmi perekkel kapcsolatos tanulságait beépítettük a jelentésbe.
A jelentés főbb megállapításai a következők:
- A GDPR alapú ügyek a cenzúra egy új eszközét jelentik. Ezeknek az eljárásoknak az a lényege, hogy olyan adatkezelési terheket raknak a sajtóra, amelyek ellehetlenítik az újságírást.
- A problémát jogilag az okozza, hogy a jogalkotó nem hangolta össze az adatvédelem EU-s szabályait a sajtó működésével. Az adatvédelmi hatóság (NAIH) gyakorlata teljesen figyelmen kívül hagyja a sajtószabadság alkotmányos szempontjait, és ebben gyakran partnernek mutatkoznak a bíróságok is.
- A GDPR ügyek felfutóban vannak, a szerkesztőségek tapasztalatai szerint egyre többen használják ezt az eszközt. Gyakori, hogy a NER-hez közel álló személyek lehetetlenítik el így, hogy beszámoljanak a gazdagodásukról.
- Ezek az eljárások nagyon sok erőforrást emésztenek fel és ezzel elvonják az energiát az újságírás elől. A leginkább az adatintenzív típusú, tényfeltáró újságírás van kitéve. Előfordul már az is, hogy öncenzúrát gyakorolnak a szerkesztőségek, és le se hoznak olyan anyagokat, amelyek potenciális veszélyforrások lehetnek.
- Habár az adatvédelem sajtóra alkalmazása önmagában nem ördögtől való, a hazai joggyakorlat alapján kialakult helyzet teljesen ellentétes az újságírói logikával.
- Összességében elmondható, hogy a GDPR alapú sajtó elleni ügyek jelentős hatást fejtenek ki és alkalmasak arra, hogy tovább erodálják a közügyekről folytatott érdemi párbeszédet.
Külön örömünkre szolgál, hogy a jelentés lezárultát követően volt olyan bírósági döntés, amely rendkívül előre mutató módon figyelembe vette a sajtó alkotmányos rendeltetését. Januárban a Forbes a TASZ segítségével megnyerte a Bige László által indított ügyet. A döntés is rámutat, hogy lehet megnyugtató jogi megoldást találni a GDPR alapú, sajtót ellehetetlenítő perekre akkor is, ha a jogalkotó nem lép az ügyben.
