Aláírásgyűjtés 1x1

Akár helyi népszavazás kezdeményezéséhez, akár egy petícióhoz szeretnél aláírásokat gyűjteni, az aláírások (és egyéb adatok, pl. név, cím stb.) gyűjtésével személyes adatok adatkezelőjévé válsz. Ezzel kapcsolatban jogi kötelezettségeid keletkeznek – saját érdekedben és az aláírást adó személyek jogainak védelmében is fontos tudnod, mik ezek. Ebben az 1x1-ben ehhez adunk segítséget.

1. Mit kell tartalmaznia az aláírásgyűjtő ívnek?

Petíció esetén:

- minden egyes aláírásgyűjtő lapot számozz meg (folytonos számozással),

- minden lap tetejére írd rá, hogy milyen ügyben és kinek szól a petíció.

Népszavazási kezdeményezés esetén ezzel nincs különösebb dolgod – használd a Nemzeti Választási Iroda által kínált mintaívet! A hitelesített, záradékolt aláírásgyűjtő ívek tartalmaznak minden szükséges információt.

A mintaívet innen töltheted le.

2. Mit tartalmazzon az adatvédelmi tájékoztatás és hozzájáruló nyilatkozat petíciók esetén, és hogyan tároljuk az aláírt íveket?

Petíciós célú aláírásgyűjtéshez is szükség van egy adatvédelmi tájékoztatóra és hozzájáruló nyilatkozatra. Ez egyetlen dokumentum, de az aláírásgyűjtő ívektől elkülönül.

Az adatvédelmi tájékoztatót, hozzájáruló nyilatkozatot külön ki kell tölteni és aláírnia mindenkinek, aki a petíciód, népszavazási kezdeményezésed támogatja. Tehát nem elég csak megmutatni az adatvédelmi tájékoztatót, vagy elmondani a tartalmát, bizonyítanod kell tudnod az aláírók hozzájárulását. Ennek megfelelő eszköze a külön adatvédelmi nyilatkozat, melyet a tájékoztató alatt tehetnek a támogatók.

Vagyis: minden támogatótól összesen két aláírás kell:

1. a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívére,2. az adatkezelési tájékoztató, hozzájáruló nyilatkozat végére.

Petíciók esetében minta adatvédelmi tájékoztató és hozzájáruló nyilatkozat: (csupán javaslat, de minden kötelező elemet tartalmaz)

"ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT

A jelen aláírásgyűjtő íven található személyes adataim kezeléséhez önkéntes, tájékozott és határozott hozzájárulásomat adom az alábbiakban részletezettek szerint.

Az ezen az aláírásgyűjtő íven található személyes adatok adatkezelője [A petíció szervezőjének neve], elérhetősége [E-mail cím, telefonszám].

A kezelt személyes adatok köre: [Ide írd, mi mindent gyűjtesz: név, lakcím, aláírás stb., ami csak szerepel az aláírásgyűjtő íven az aláírók adatai között.]

Az adatkezelés célja petíció benyújtása [Ide írd le a petíció címzettjét, célját] ügyben. Az adatkezelés időtartama [Kezdő- és céldátum]. A személyes adatok címzettje, aki részére az adatkezelő a kezelt adatokat továbbítja: [Ide írd be, kinek nyújtod be a petíciót, pl. a minisztérium vagy önkormányzat nevét.] 

Az adatokhoz az adatkezelőn kívül hozzáférhet még: [Ide írd azt is, ha pl. önkéntesek, adatfeldolgozók, vagy bárki más hozzáfér még az adatokhoz.]

Az adatkezelés az érintettek jelen aláírásgyűjtő íven szereplő aláírásával kifejezett önkéntes hozzájárulásán alapul, az adatkezelés jogalapja Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá az érintettek politikai véleményére vonatkozóan esetlegesen levonható következtetések tekintetében a GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pontja.

Az alábbi hozzájáruló nyilatkozattal megadott személyes adatok (név, lakcím, aláírás) vonatkozásában az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Ezen adatkezelés jogalapja tehát a GDPR  6. cikk (1) c) pontja. A GDPR  7. cikk (1) bekezdése szerint ugyanis ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.

Az adatkezelő elérhetőségén bármikor kérheti  az adatkezelőtől a következőket:

  • az Önre vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést,
  • azok helyesbítését,
  • törlését,
  • az Ön személyes adatai kezelésének korlátozását.

Önnek joga van továbbá az adatkezeléshez való hozzájárulását bármely időpontban visszavonni. A visszavonás nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét.

Amennyiben az adatkezelő az ilyen kéréseket nem teljesíti, vagy egyéb, az Ön jelen aláírásgyűjtő íven tárolt személyes adataival kapcsolatos jogsérelme esetén jogait bíróságon érvényesítheti, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz mint felügyeleti hatósághoz is nyújthat be panaszt.

A fentieket megértettem, a fenti tájékoztatás tartalmát megismertem, tudomásul vettem, és ismeretében önkéntes, tájékozott, kifejezett hozzájárulásomat adom személyes adataimnak a fenti tájékoztatás szerinti kezeléséhez:

Név Lakcím Aláírás Keltezés (hely, idő)"

Az aláírásgyűjtő felel az összegyűjtött személyes adatokért, így az aláírt ívek tárolásakor az alábbiakra kell különösen figyelemmel lenned:

  • Garantálnod kell, hogy azok nem jutnak harmadik fél kezébe.
  • Másolatot senki nem készíthet az akár csak részlegesen is kitöltött ívekről, és másnak sem engedheti azt meg.
  • Az aláírásgyűjtő íveken található személyes adatok nem használhatók fel semmi más célból azon kívül, hogy az illetékes választási bizottságnak ellenőrzésre benyújthatók.
  • A be nem nyújtott íveket az aláírásgyűjtő köteles megsemmisíteni.
  • NEM őrizhetsz meg másolatot a címzettnek benyújtott, aláírt ívekből, és az eredetit sem őrizheted meg, ha másolatot nyújtasz be. 
  • NEM használhatod az aláírásgyűjtő íveken szereplő adatokat arra, hogy később felvedd a kapcsolatot az aláírókkal. Ez egy külön adatkezelési cél és időtartam lenne, amelyhez külön hozzá kell járuljanak.

3. Mit tartalmazzon az adatvédelmi tájékoztatás és hozzájáruló nyilatkozat helyi népszavazási kezdeményezések esetén, és hogyan tároljuk az aláírt íveket?

Népszavazási kezdeményezés esetén is szükség van egy adatvédelmi tájékoztatóra és hozzájáruló nyilatkozatra. Ez egyetlen dokumentum, de az aláírásgyűjtő ívektől elkülönül.

Az adatvédelmi tájékoztatást népszavazási kezdeményezés esetén az aláírásgyűjtés helyén is jól láthatóan helyezd el, és minden aláírónak ajánld figyelmébe még aláírás előtt a tájékoztatás elolvasását.

Az adatvédelmi tájékoztatót, hozzájáruló nyilatkozatot külön ki kell töltenie és aláírnia mindenkinek, aki a petíciód, népszavazási kezdeményezésed támogatja. Tehát nem elég csak megmutatni az adatvédelmi tájékoztatót, vagy elmondani a tartalmát, bizonyítanod kell tudnod az aláírók hozzájárulását. Ennek megfelelő eszköze a külön adatvédelmi nyilatkozat, melyet a tájékoztató alatt tehetnek a támogatók.

Vagyis: minden támogatótól összesen két aláírás kell:

1. a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívére,2. az adatkezelési tájékoztató, hozzájáruló nyilatkozat végére.

Helyi népszavazási kezdeményezés esetében minta adatvédelmi tájékoztató és hozzájáruló nyilatkozat:

"ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT

A csatolt aláírásgyűjtő íven található személyes adataim kezeléséhez önkéntes, tájékozott és határozott hozzájárulásomat adom az alábbiakban részletezettek szerint.

Az aláírásgyűjtő íveken található személyes adatok adatkezelője [A petíció szervezőjének neve], elérhetősége [E-mail cím, telefonszám]. 

A kezelt személyes adatok köre: a kezdeményezés támogatójának családi és utóneve, személyi azonosítója, anyjának születés családi és utóneve, a kezdeményezés támogatójának saját kezű aláírása.

Az adatkezelés célja helyi népszavazás kezdeményezése [ide írd a kezdeményezett népszavazás helyét] településen / kerületben / megyében az alábbi kérdésről: [Ide másold át a hitelesített népszavazási kérdést]. Az adatkezelés időtartamának kezdete az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésével dátuma: [írja ide a dátumot]. Az adatkezelés a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 47. § (1) bekezdés, valamint az 51. § (3)–(4) bekezdések szerinti ideig tart. 

A személyes adatok címzettje az Nsztv. értelmében az aláírások ellenőrzésében illetékes választási iroda.

Az adatokat az adatkezelő az aláírások ellenőrzésében illetékes választási irodának továbbítja az aláírások érvényességének ellenőrzése céljából.

Az adatokhoz az adatkezelőn kívül hozzáfér még: [Ide írd azt is, ha pl. önkéntesek, adatfeldolgozók, vagy bárki más hozzáfér még az adatokhoz.]

Az adatkezelés az érintettek jelen aláírásgyűjtő íven szereplő aláírásával, az érintettek kifejezett, önkéntes, tájékozott hozzájárulásával veszi kezdetét, e tekintetben az adatkezelés jogalapja a kezdeményezés támogatójának saját személyes adatai vonatkozásában az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá az érintettek politikai véleményére vonatkozóan esetlegesen levonható következtetések tekintetében a GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pontja. 

Az adatkezelés jogalapja ezt követően a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tagállami jogszabályi kötelezettség teljesítése. A népszavazási kezdeményezés szervezője annak érdekében, hogy a népszavazás kezdeményezéséhez való jogával éljen (Nsztv. 35. §), az Nsztv. 44. § (1)-(3) bekezdései szerint köteles az aláírásgyűjtő íven található személyes adatokat megfelelő számban összegyűjteni, az Nsztv. 47. § (1) bekezdése értelmében pedig köteles ellenőrzésre benyújtani az aláírásgyűjtő íveket és az azokon található személyes adatokat a helyi választási bizottsághoz az aláírások ellenőrzése céljából. Az érintettek önkéntes hozzájárulását követően az érintettek politikai véleményére vonatkozóan esetlegesen levonható következtetések tekintetében az adatkezelés jogalapja a népszavazás kezdeményezéséhez való jog (Nsztv. 35. §) érvényesítéséhez fűződő jelentős közérdek az Nsztv. mint tagállami jog alapján, a GDPR 9. cikk (2) bekezdés g) pontja szerint.

A kezdeményezés támogatója anyjának családi és utóneve vonatkozásában az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti, tagállami jogszabályi kötelezettség teljesítése. Az Nsztv. 44. § (2) bekezdése, valamint a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet 1. melléklete előírják a népszavazás kezdeményezés szervezője számára, hogy a népszavazás kezdeményezése céljából használt aláírásgyűjtő íveken kezelje a kezdeményezés támogatóinak anyjának családi és utónevét is. 

Az alábbi hozzájáruló nyilatkozat megadásakor megadott személyes adatok (név, lakcím, aláírás) vonatkozásában az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Ezen adatkezelés jogalapja tehát a GDPR  6. cikk (1) c) pontja. A GDPR  7. cikk (1) bekezdése szerint ugyanis ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.

Az adatkezelő elérhetőségén bármikor kérheti  az adatkezelőtől a következőket:

  • az Önre vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést,
  • azok helyesbítését,
  • az Ön személyes adatai kezelésének korlátozását,

A népszavazási kezdeményezést támogató aláírás az Nsztv. 44. § (1) bekezdés szerint vissza nem vonható. Következésképpen az aláírásgyűjtő íven található személyes adatok törlésére nincs mód, az adatok népszavazási kezdeményezés szervezése céljából történő kezeléséhez történő hozzájárulás pedig nem vonható vissza, mert a hozzájárulást követően az adatkezelés jogalapja jogszabályi kötelezettség teljesítése. Az aláírásgyűjtő íveken található személyes adatok helyesítésére kizárólag az Nsztv. rendelkezéseivel és más, a népszavazási eljárásra irányadó jogszabályokkal összhangban kerülhet csak sor. Az érintetteknek azonban joguk van tiltakozni az adatkezelőnél a személyes adataik kezelése ellen.

Amennyiben az adatkezelő a fenti kéréseket nem teljesíti, vagy egyéb, az érintettek a jelen aláírásgyűjtő íven tárolt személyes adataival kapcsolatos jogsérelme esetén jogaikat bíróságon érvényesíthetik, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz mint felügyeleti hatósághoz is nyújthatnak be panaszt.

A fentieket megértettem, a fenti tájékoztatás tartalmát megismertem, tudomásul vettem, és ismeretében önkéntes, tájékozott, kifejezett hozzájárulásomat adom személyes adataimnak a fenti tájékoztatás szerinti kezeléséhez:

Név Lakcím Aláírás Keltezés (hely, idő)"

Az aláírásgyűjtő (a népszavazási kezdeményezést szervező nevében) felel az összegyűjtött személyes adatokért, így az aláírt ívek tárolásakor az alábbiakra kell különösen figyelemmel lenned:

  • Garantálnod kell, hogy azok nem jutnak harmadik fél kezébe.
  • Másolatot senki nem készíthet az akár csak részlegesen is kitöltött ívekről, és másnak sem engedheti azt meg.
  • Az aláírásgyűjtő íveken található személyes adatok nem használhatók fel semmi más célból azon kívül, hogy az illetékes választási bizottságnak ellenőrzésre benyújthatók.
  • A be nem nyújtott íveket a szervező, aláírásgyűjtő köteles megsemmisíteni.
  • NEM őrizhetsz meg másolatot a címzettnek benyújtott, aláírt ívekből, és az eredetit sem őrizheted meg, ha másolatot nyújtasz be. 
  • NEM használhatod az aláírásgyűjtő íveken szereplő adatokat arra, hogy felvedd a kapcsolatot az aláírókkal. Ez egy külön adatkezelési cél és időtartam lenne, amelyhez külön hozzá kell járuljanak.

4. Hol lehet aláírást gyűjteni?

Ha közterületen szeretnél aláírást gyűjteni (pl. standot felállítani), ehhez az önkormányzattól nem kell semmilyen (pl. közterület-foglalási) engedélyt kérned, viszont gyülekezésként be kell jelenteni a rendőrségen. A bejelentés nem engedélykérés: a rendőrség csak kivételes esetekben tilthatja meg, hogy aláírásokat gyűjts politikai véleménynyilvánítás céljából. Ha a bejelentőlapon egyértelművé teszik, hogy népszavazási aláírás-gyűjtés folyik, akkor egyértelmű lesz a politikai véleménynyilvánítási cél -- ami feltétele a gyülekezés rendőrségi bejelentésének. A bejelentéshez további segítséget találsz itt és itt.

Azonban közterületen sem gyűjthetők bárhol, bármikor és bárkitől az aláírások. Népszavazási kezdeményezéshez tilos aláírást gyűjteni az alábbi helyeken, illetve az alábbi helyzetekben:

  • munkahelyen, vagy munkavégzési kötelezettség teljesítése közben
  • Honvédségnél, központi államigazgatási szerveknél szolgáló emberektől szolgálat közben
  • tömegközlekedési eszközön
  • önkormányzati szervek hivatali helyiségeiben
  • orvosi rendelőkben, kórházakban, egyéb egészségügyi szolgáltató helyiségben (a magánrendelők kivételek, de álláspontunk szerint aláírás itt sem gyűjthető, mert a választópolgár kiszolgáltatott, nem tud önkéntesen aláírni)
  • egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban, más köznevelési és felsőoktatási intézményekben

5. Ki gyűjthet aláírásokat?

Az üres aláírásgyűjtő ívek (rajta jól láthatóan a lepecsételt kérdéssel) helyi népszavazási kezdeményezés esetén szabadon fénymásolhatók (FIGYELEM! országos népszavazási kezdeményezésnél nem ez a helyzet), azokra bárkinek joga van aláírást gyűjteni. Ugyanakkor az aláírásgyűjtéssel adatkezelési kötelezettségek járnak. Nem kell szervezethez tartozni ahhoz, hogy valaki népszavazási kezdeményezés szervezője legyen: magánszemélyek is lehetnek szervezők (azok, akik hitelesítésre benyújtják a kérdést, és aláírásokat gyűjtenek a hitelesített kérdés mellett). Ha a szervező másokat von be a gyűjtésbe, ezen személyekre is vonatkozni fognak az adatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek. Az aktivistákkal, önkéntesekkel alá kell íratni egy nyilatkozatot, melyben vállalják, hogy 1. az adatokat harmadik személynek nem adják tovább; 2. az adatokat nem használják fel más célra; 3. az aláírásgyűjtő íveket visszajuttatják a szervezőhöz vagy jegyzőkönybe foglalva megsemmisítik őket a gyűjtés vége előtt, és a jegyzőkönyvet eljuttatják a szervezőhöz.

Ha egy egyesület vagy párt a szervező, akkor sem kell, hogy mindenki, aki aláírásokat gyűjt a kezdeményezés mellett, a szervezet tagja legyen. Ha olyanok is gyűjtenének aláírásokat, akik nem tagjai a szervezetnek, célszerű önkéntes szerződést kötni a szervezet és az aláírásgyűjtő, nem-tag személyek között. Minta szerződést itt találhat.

Ha magánszemély a szervező, akkor is gyűjthet bárki más is aláírásokat a kezdeményezés támogatására.

Online aláírásgyűjtés esetén, ha valaki letölti, kinyomtatja az aláírásgyűjtő ívet és csak ő maga írja alá, majd adja le egy standnál, akkor az ív alján az aláírásgyűjtő polgárként is saját magát kell feltüntetnie.

6. Lehet-e más tevékenységeket vagy más jellegű adatgyűjtést kapcsolni az aláírásgyűjtéshez?

Semmilyen juttatás, előny nem ajánlható fel az aláírásért cserébe. Ha az aláírásgyűjtő pulton matricák, kitűzők, szórólapok stb. találhatók azokat minden járókelő számára fel kell ajánlani, azoknak is, akik úgy döntenek, hogy aláírásukkal nem támogatják a kezdeményezést.

Az adott célra gyűjtött személyes adatok nem használhatók fel további célokra az adatalany (aláíró) újabb hozzájárulása nélkül – kivéve, ha jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Pl. lehet egy időben hírlevélhez és népszavazási kezdeményezéshez is adatokat gyűjteni, de csak külön-külön, a két adatkezelési célhoz tartozó adatgyűjtő ívvel és adatvédelmi tájékoztatással, hozzájáruló nyilatkozattal. Ugyanez vonatkozik az 1% felajánlására is. 1%-os rendelkező nyilatkozatokat – önkéntes felajánlás alapján és külön kezelve – lehet egy időben gyűjteni a támogató aláírásokkal. De ez külön adatkezelésnek minősül. Az aláírásgyűjtő tehát nem dönthet úgy utólag, hogy az eredetileg megjelölt célhoz képest tetszőleges további célra is felhasználja az összegyűjtött személyes adatokat.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogi segítséggel lépünk fel a szabad és tisztességes választásokért

A szabad és tisztességes választásokért lép fel jogi eszközökkel és ismeretterjesztéssel a TASZ Választási Jogi Programja. Szervezetünk a 2021-es előválasztások lebonyolításában is részt vesz, jogi tanácsokkal segítve a Civil Választási Bizottságot.

Ne azzal védjük meg, hogy megfosztjuk a jogaitól!

Hiába a család és az életben való elboldogulás, Lajost gondnokság alá helyezték nyolc ügycsoport tekintetében és kizárták a választójog gyakorlásából. A TASZ érveit elfogadva a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a megalapozatlan elsőfokú döntést.