Aláírásgyűjtés 1x1

Akár helyi népszavazás kezdeményezéséhez, akár egy petícióhoz szeretnél aláírásokat gyűjteni, az aláírások (és egyéb adatok, pl. név, cím stb.) gyűjtésével személyes adatok adatkezelőjévé válsz. Ezzel kapcsolatban törvényes kötelezettségeid keletkeznek – saját érdekében és az aláírást adó személyek jogainak védelmében is fontos tudnod, mik ezek. Ebben az 1x1-ben ehhez adunk segítséget.

1. Mit kell tartalmaznia az aláírásgyűjtő ívnek?

2. Mit tartalmazzon a kötelező adatvédelmi (hozzájárulás és) tájékoztatás, és hogyan tároljuk az aláírt íveket?

3. Hol (nem) lehet aláírást gyűjteni?

4. Ki gyűjthet aláírásokat?

5. Lehet-e más tevékenységeket, vagy más jellegű adatgyűjtést kapcsolni az aláírásgyűjtéshez?


1. Mit kell tartalmaznia az aláírásgyűjtő ívnek?

Petíció esetén:

- minden egyes aláírásgyűjtő lapot számozz meg (folytonos számozással),

- minden lap tetejére írd rá, hogy milyen ügyben és kinek szól a petíció.

Népszavazási kezdeményezés esetén ezzel nincs különösebb dolgod – használd a Nemzeti Választási Iroda által kínált mintaívet! A hitelesített, záradékolt aláírásgyűjtő ívek tartalmaznak minden szükséges információt.

A mintaívet innen töltheted le.


2. Mit tartalmazzon az adatvédelmi (hozzájárulás és) tájékoztatás, és hogyan tároljuk az aláirt íveket?

Az adatvédelmi hozzájárulást és tájékoztatást petíciók esetén minden aláírásgyűjtő lapon helyezd el. Népszavazási kezdeményezés esetén pedig az adatvédelmi tájékoztatást az aláírásgyűjtés helyén jól láthatóan helyezd el, és minden aláírónak ajánld figyelmébe még aláírás előtt a tájékoztatást.

Petíciók esetében ez szerepeljen a lapon: (csupán javaslat, de minden kötelező elemet tartalmaz)

"A jelen aláírásgyűjtő íven található személyes adataim kezeléséhez önkéntes, tájékozott és határozott hozzájárulásomat adom az alábbiakban részletezettek szerint.

Az ezen az aláírásgyűjtő íven található személyes adatok adatkezelője [A petíció szervezőjének neve], elérhetősége [E-mail cím, telefonszám]. Az adatkezelés célja petíció benyújtása [Ide írja le a petíció címzettjét, célját] ügyben. Az adatkezelés időtartama [Kezdő- és céldátum]. Az adatokhoz az adatkezelőn kívül hozzáférhet még: [Írd ide azt, akinek a petíciót benyújtod majd].

Az adatkezelés az érintettek jelen aláírásgyűjtő íven szereplő aláírásával kifejezett önkéntes hozzájárulásán alapul. Az adatkezelő elérhetőségén bármikor kérheti személyes adatai törlését, helyesbítését, az adatkezelésről tájékoztatást kérhet az adatkezelésről. Amennyiben az adatkezelő az ilyen kéréseket nem teljesíti, vagy egyéb, az Ön jelen aláírásgyűjtő íven tárolt személyes adataival kapcsolatos jogsérelme esetén jogait az információszabadságról és információs önrendelkezésről szóló 2011. év CXII. törvény 21. § szerint bíróságon érvényesítheti, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat."

Helyi népszavazási kezdeményezés esetén: (csupán javaslat, de minden kötelező elemet tartalmaz)

"Az aláírásgyűjtő íveken található személyes adatok adatkezelője [A petíció szervezőjének neve], elérhetősége [E-mail cím, telefonszám]. Az adatkezelés célja helyi népszavazás kezdeményezése [ide írja a kezdeményezett népszavazás helyét] településen / kerületben / megyében az alábbi kérdésről: [Ide másolja át a hitelesített népszavazási kérdést]. Az adatkezelés időtartamának kezdete az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésével dátuma: [írja ide a dátumot]. Az adatkezelés a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 47. § (1) bekezdés, valamint az 51. § (3)–(4) bekezdések szerinti ideig tart. Az adatokhoz az adatkezelőn kívül az aláírások ellenőrzésében illetékes választási iroda fér hozzá az aláírások érvényességének ellenőrzése céljából.

Az adatkezelés a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint az Nsztv. 44. § (1)-(3) bekezdésein alapul, az adatok megadása önkéntes, a népszavazási kezdeményezést támogató aláírás az Nsztv. 44. § (1) bekezdés szerint vissza nem vonható. Az adatkezelő elérhetőségén bármikor kérheti személyes adatai helyesbítését, az adatkezelésről tájékoztatást kérhet az adatkezelésről. Amennyiben az adatkezelő az ilyen kéréseket nem teljesíti, vagy egyéb, az Ön jelen aláírásgyűjtő íven tárolt személyes adataival kapcsolatos jogsérelme esetén jogait az információszabadságról és információs önrendelkezésről szóló 2011. év CXII. törvény 21. § szerint bíróságon érvényesítheti, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat."

Az aláírásgyűjtő (a szervező nevében) felel az összegyűjtött személyes adatokért, így az aláírt ívek tárolásakor az alábbiakra kell különösen figyelemmel lenned:


3. Hol lehet aláírást gyűjteni?

Ha közterületen szeretnél aláírást gyűjteni (pl. standot felállítani), ehhez az önkormányzattól nem kell semmilyen (pl. közterület-foglalási) engedélyt kérned, viszont gyülekezésként be kell jelenteni a rendőrségen. A bejelentés nem engedélykérés: a rendőrség csak kivételes esetekben tilthatja meg, hogy aláírásokat gyűjts politikai véleménynyilvánítás céljából. Ha a bejelentőlapon egyértelművé teszik, hogy népszavazási aláírás-gyűjtés folyik, akkor egyértelmű lesz a politikai véleménynyilvánítási cél -- ami feltétele a gyülekezés rendőrségi bejelentésének. A bejelentéshez további segítséget találsz itt és itt.

Azonban közterületen sem gyűjthetők bárhol, bármikor és bárkitől az aláírások. Népszavazási kezdeményezéshez tilos aláírást gyűjteni az alábbi helyeken, illetve az alábbi helyzetekben:


4. Ki gyűjthet aláírásokat?

Az ÜRES aláírásgyűjtő ívek (rajta jól láthatóan a lepecsételt kérdéssel) helyi népszavazási kezdeményezés esetén szabadon fénymásolhatók (FIGYELEM! országos népszavazási kezdeményezésnél nem ez a helyzet), azokra bárkinek joga van aláírást gyűjteni. Ugyanakkor az aláírásgyűjtéssel adatkezelési kötelezettségek járnak. Nem kell szervezethez tartozni ahhoz, hogy valaki népszavazási kezdeményezés szervezője legyen: magánszemélyek is lehetnek szervezők (azok, akik hitelesítésre benyújtják a kérdést, és aláírásokat gyűjtenek a hitelesített kérdés mellett). Ha a szervező másokat von ben a gyűjtésbe, ezen személyekre is vonatkozni fognak az adatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek. Az aktivistákkal, önkéntesekkel alá kell íratni egy nyilatkozatot, melyben vállalják, hogy 1. az adatokat harmadik személynek nem adják tovább; 2. az adatokat nem használják fel más célra; 3. az aláírásgyűjtő íveket visszajuttatják a szervezőhöz vagy jegyzőkönybe foglalva megsemmisítik őket a gyűjtés vége előtt, és a jegyzőkönyvet eljuttatják a szervezőhöz.

Ha egy egyesület vagy párt a szervező, akkor sem kell, hogy mindenki, aki aláírásokat gyűjt a kezdeményezés mellett, a szervezet tagja legyen. Ha olyanok is gyűjtenének aláírásokat, akik nem tagjai a szervezetnek, célszerű önkéntes szerződést kötni a szervezet és az aláírásgyűjtő, nem-tag személyek között. Minta szerződést itt találhat.

Ha magánszemély a szervező, akkor is gyűjthet bárki más is aláírásokat a kezdeményezés támogatására.

Online aláírásgyűjtés esetén, ha valaki letölti, kinyomtatja az aláírásgyűjtő ívet és csak ő maga írja alá, majd adja le egy standnál, akkor az ív alján is neki kell kitöltenie az aláírásgyűjtő polgárként az ívet.


5. Lehet-e más tevékenységeket vagy más jellegű adatgyűjtést kapcsolni az aláírásgyűjtéshez?

Semmilyen juttatás, előny nem ajánlható fel az aláírásért cserébe. Ha az aláírásgyűjtő pulton matricák, kitűzők, szórólapok stb. találhatók azokat minden járókelő számára fel kell ajánlani, azoknak is, akik úgy döntenek, hogy aláírásukkal nem támogatják a kezdeményezést.

A személyes adatok mindig kizárólag arra a célra használhatók fel, amely célból az adatalany (aláíró) a kezelésükhöz hozzájárult. Ezért ugyan lehet egy időben hírlevélhez és népszavazási kezdeményhez is adatokat gyűjteni, de csak külön-külön, a két adatkezelési célhoz tartozó adatgyűjtő ívvel és adatvédelmi tájékoztatással. Ugyanez vonatkozik az 1% felajánlására is. 1%-os rendelkező nyilatkozatokat - önkéntes felajánlás alapján és külön kezelve - lehet egy időben gyűjteni a támogató aláírásokkal.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Válaszok az ÁSZ hozzánk írt kérdéseire

"Az Állami Számvevőszék megdöbbenve értesült a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet véleményéről, amelyben nyíltan törvénysértésre buzdítják a döntő mértékben közpénzekből működő magyarországi pártokat. Az ÁSZ nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a pártok ellenőrzését alkotmányos és jogállami kötelezettségeinek megfelelően, a vonatkozó és hatályos törvények maradéktalan betartásával, az adófizető állampolgárok érdekében végezte el és a megállapításait továbbra is fenntartja. Az ÁSZ határozottan visszautasítja a TASZ vádaskodásait, feltételezéseit. Az ÁSZ megdöbbentőnek tartja továbbá, hogy a TASZ véleményének nyilvánossá tétele után anarchisták fizikailag is megtámadták az Állami Számvevőszék budapesti székházát. Az ÁSZ nyugalomra inti a közvéleményt."

Strasbourg: van, aki levélben szavaz, van, aki nem, így színes a világ

Nem fogadta el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kilenc magyarországi választópolgár, köztük a TASZ ügyfeleinek beadványát, akik kifogásolták: magyarországi lakóhelyük miatt nem szavazhatnak levélben külföldi tartózkodásuk idején, míg magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik megtehetik ezt.

Miért nem lesz idén kampány?

A TASZ más jogvédő szervezetekkel közösen már korábban beszámolt róla, hogy a köztéri kampányolást rendező szabályozás átalakítása hogyan szűkíti azokat a felületeket, amelyeken politikai hirdetés helyezhető el. Az ezt követő fővárosi önkormányzati rendelet következtében pedig az idei kampányban gyakorlatilag nem lesz lehetőség ingyenesen vagy olcsón választási plakátokat elhelyezni.