Alkotmánybírák korhatár nélkül

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban bírálja az alkotmánybírák 70 éves korhatárának eltörlését, és az új szabálynak a már megválasztottakra való kiterjesztését.

A kormány úgy kívánja módosítani az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt, hogy a már megválasztott alkotmánybírák mandátuma ne szűnjön meg a 70. életévük betöltésével, hanem mindaddig hivatalban maradjanak, ameddig a tizenkét éves mandátumukat ki nem töltik. Az a szabály, hogy az alkotmánybírák megbízatási ideje legfeljebb 70. életévükig tart, az AB létrejötte óta mindeddig változatlan normaként érvényesült. A jogvédők szerint alkotmányosan nem indokolható az, hogy a bírói megbízatás betöltésének lényeges feltételein a jogalkotó „menetközben”, a tisztséget aktuálisan viselő személyekre is kiterjedő hatállyal módosítson.
Az eddigi rend felrúgása egyértelmű folytatása az AB politikai megszállásának. A kormánypárt már 2010-ben úgy változtatta meg az alkotmánybírák jelölési szabályait, hogy egyetlen ellenzéki párt támogatása nélkül is javaslatot tudott tenni az alkotmánybírák személyére. Ezen szabály elfogadása után választották meg Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány egyik miniszterét és Bihari Mihályt. Ezt követően 2011. szeptember 1-jétől felemelték a testület tagjainak létszámát 11-ről 15 főre, és ennek révén egypárti jelöléssel és támogatással öt új alkotmánybírót szavaztak meg. A 70-éves szabály alapján idén még két alkotmánybíró mandátuma szűnt meg – köztük Biharié –, akiknek helyére a kormánypártok ismét saját embereiket állíthatták. Így állhatott elő az a helyzet, hogy ma nyolc hivatalban lévő bíró, az alkotmánybírák többsége olyan eljárásban nyerte el megbízatását, amelyben a szabályok a kormánypártok exkluzív jogaként biztosították saját támogatottjaik alkotmánybíróvá választását.
A készülő szabály szerint pedig öt újonnan megválasztott alkotmánybíró mandátuma nem fog megszűnni a 70. életéve betöltésével. Balsai István mandátuma 6 évvel és 5 hónappal, Dienes-Oehm Egoné 8 évvel és 8 hónappal, Pokol Béláé 3 évvel és 4 hónappal, Salamon Lászlóé 7 évvel és 2 hónappal, míg Szívós Máriáé 3 évvel és 9 hónnappal hosszabbodik meg.
A kétharmados többség közel háromszáz bíró megbízatását szüntette meg a hetvenéves életkorhatár elérése előtt hasonló, csak éppen a nyugdíjkorhatárt csökkentő törvénymódosítási technikával A kizárólag a kormánypárt által immár tizenkét évre megválasztott alkotmánybírák azonban közel 80 évesen is bíráskodhatnak majd.
Az egypárti támogatással, politikai és társadalmi konszenzus nélkül elfogadott Alaptörvényt tehát még több parlamenti cikluson át olyan alkotmánybírák fogják értelmezni és alkalmazni, akiket politikai konszenzus nélkül választottak meg, és egyoldalú politikai megfontolások alapján tartanak meg a törvényben előírt életkoruk betöltése után is.
Részletes véleményünket itt elolvashatja >> (.pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kényszerpályára tereli az ellenzéket a választási törvény módosítása

Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.

Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

Elég volt a titkolózó államokból!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága november 8-án dönthet az információszabadság európai szintű védelmének kiterjesztéséről - vagy megfutamodik, és enged a magyar és a brit kormány nyomásának.