Alkotmánybírák korhatár nélkül

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban bírálja az alkotmánybírák 70 éves korhatárának eltörlését, és az új szabálynak a már megválasztottakra való kiterjesztését.

A kormány úgy kívánja módosítani az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt, hogy a már megválasztott alkotmánybírák mandátuma ne szűnjön meg a 70. életévük betöltésével, hanem mindaddig hivatalban maradjanak, ameddig a tizenkét éves mandátumukat ki nem töltik. Az a szabály, hogy az alkotmánybírák megbízatási ideje legfeljebb 70. életévükig tart, az AB létrejötte óta mindeddig változatlan normaként érvényesült. A jogvédők szerint alkotmányosan nem indokolható az, hogy a bírói megbízatás betöltésének lényeges feltételein a jogalkotó „menetközben”, a tisztséget aktuálisan viselő személyekre is kiterjedő hatállyal módosítson.
Az eddigi rend felrúgása egyértelmű folytatása az AB politikai megszállásának. A kormánypárt már 2010-ben úgy változtatta meg az alkotmánybírák jelölési szabályait, hogy egyetlen ellenzéki párt támogatása nélkül is javaslatot tudott tenni az alkotmánybírák személyére. Ezen szabály elfogadása után választották meg Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány egyik miniszterét és Bihari Mihályt. Ezt követően 2011. szeptember 1-jétől felemelték a testület tagjainak létszámát 11-ről 15 főre, és ennek révén egypárti jelöléssel és támogatással öt új alkotmánybírót szavaztak meg. A 70-éves szabály alapján idén még két alkotmánybíró mandátuma szűnt meg – köztük Biharié –, akiknek helyére a kormánypártok ismét saját embereiket állíthatták. Így állhatott elő az a helyzet, hogy ma nyolc hivatalban lévő bíró, az alkotmánybírák többsége olyan eljárásban nyerte el megbízatását, amelyben a szabályok a kormánypártok exkluzív jogaként biztosították saját támogatottjaik alkotmánybíróvá választását.
A készülő szabály szerint pedig öt újonnan megválasztott alkotmánybíró mandátuma nem fog megszűnni a 70. életéve betöltésével. Balsai István mandátuma 6 évvel és 5 hónappal, Dienes-Oehm Egoné 8 évvel és 8 hónappal, Pokol Béláé 3 évvel és 4 hónappal, Salamon Lászlóé 7 évvel és 2 hónappal, míg Szívós Máriáé 3 évvel és 9 hónnappal hosszabbodik meg.
A kétharmados többség közel háromszáz bíró megbízatását szüntette meg a hetvenéves életkorhatár elérése előtt hasonló, csak éppen a nyugdíjkorhatárt csökkentő törvénymódosítási technikával A kizárólag a kormánypárt által immár tizenkét évre megválasztott alkotmánybírák azonban közel 80 évesen is bíráskodhatnak majd.
Az egypárti támogatással, politikai és társadalmi konszenzus nélkül elfogadott Alaptörvényt tehát még több parlamenti cikluson át olyan alkotmánybírák fogják értelmezni és alkalmazni, akiket politikai konszenzus nélkül választottak meg, és egyoldalú politikai megfontolások alapján tartanak meg a törvényben előírt életkoruk betöltése után is.
Részletes véleményünket itt elolvashatja >> (.pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény

A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt.

118 civil szervezet kiáll a helyi közösségekért, a békés Magyarországért dolgozó civilekért

A kormány után az elmúlt héten több városban immár választott önkormányzati tisztségviselők is támadást indítottak a közösségek és a magyar társadalom érdekében dolgozó civil szervezetek ellen, megkérdőjelezve hitelességüket és veszélyeztetve működésüket. Mi, a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat és embereket segítő civil szervezetek kiállunk a megtámadottak mellett, és elutasítjuk a megbélyegző törekvéseket. Magyarország közös ügye, hogy a civil szervezetek szabadon, megfélemlítés nélkül dolgozhassanak, és segíthessék a helyi közösségeket.

A szabadságjogok és a költségvetés

A TASZ számára axióma: a klasszikus szabadságjogok érvényesülése a nemzetgazdaság adta kereteken belül minden máshoz képest elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugati világban az államok elköteleződnek az alapjogok védelmének eszméje mellett, ebből pedig az következik, hogy nemcsak elismerik az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, hanem azok tiszteletben tartása és védelme az elsőrendű kötelességük. Minden kormányzati intézkedésnek vagy ezen elsőrendű kötelességet kell szolgálnia, vagy pedig az egyéb célú kormányzati intézkedések ezen kötelezettség adta kereteken belül, ezek teljesítését követően elfogadhatók. A kormányzás mikéntjének megválasztásában a kormányzatnak nagy szabadsága van, úgy azonban nem kormányozhat, hogy azzal az alapvető jogokat megsérti vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket az alapvető jogok védelme, érvényesülésük előmozdítása érdekében.