Aprót javított az Alkotmánybíróság az eutanázia szabályokon

Az Alkotmánybíróság hétfői döntésében az eutanázia és az élő végrendelet kérdéseit tárgyalta dr. Vadász Gábor, orvos által benyújtott kérelem alapján. A Társaság a Szabadságjogokért szerint a döntés jó, de nem elégséges ahhoz, hogy a halálos betegek valóban méltóságteljes halált választhassanak.

Az alkotmányjogi panaszt egy korábban évtizedekig praktizáló orvos adta be, mivel személyes élettapasztalatai alapján azt gondolta, ha az a beteg indokolt kívánsága, hogy hagyják őt békében meghalni, akkor az egészségügy ezt nem akadályozhatja meg.

Az aktív eutanázia azt jelenti, hogy az orvos tevékenyen közreműködik a beteg halálában, míg a passzív eutanázia az életben tartó, életet meghosszabbító kezelések megszüntetését jelenti. Ma Magyarországon az aktív eutanázia ugyan nem engedélyezett, viszont a passzív eutanáziára – szigorú formai követelményeknek eleget téve – lehetőség van.  Az erre vonatkozó szabályozás az egészségügyi törvényben található, az ellátás visszautasítására vonatkozó rendelkezések között. A helyzet e téren nem változik, viszont az ún. élő végrendelet szabályai módosulnak. Az élő végrendelet azt jelenti, hogy valaki arra az estre rendelkezik a visszautasított kezelésekről, ha a későbbiekben döntésképtelen állapotba kerülne. Meg lehet tiltani bizonyos kezeléseket is, illetve általános jelleggel minden esetleges beavatkozást.

Az egészségügyi törvény igen szigorú feltételekhez köti, hogy a súlyos és gyógyíthatatlan beteg valóban élhessen a kezelés visszautasításának lehetőségével. Ebben a rendszerben a betegnek többször kell nyilatkoznia arról, hogy nem szeretné tovább igénybe venni a kezeléseket, ezt követően pedig még egy háromtagú bizottság előtt is meg kell erősítenie, hogy valóban visszautasítja a beavatkozásokat. Ezen felül az eljárás során törvényben rögzített, hogy meg kell kísérelni lebeszélni a beteget eredeti szándékáról.  Jól látható, hogy közel sem arról van szó, hogy egy meggondolatlan döntés miatt valaki elutasíthatja az egészségügyi beavatkozásokat. Ez a procedúra továbbra is így marad, a halálos betegnek keresztül kell mennie ezeken a lépéseken, ha szabadulni akar a szenvedésétől. A TASZ 2010-ben az ombudsmanhoz fordult, hogy vizsgálja ki az életvégi döntések gyakorlatát, mert azok tapasztalataink szerint nem működnek a gyakorlatban. Beadványunk nyomán azóta sem született állásfoglalás.

Az AB döntése alapján egyszerűsödtek viszont az ún. élő végrendelet szabályai. A határozat eredményeként nem kell majd kétévente megújítani a nyilatkozatot, de továbbra is bármikor – alaki kötöttség nélkül – vissza lehet vonni azt. További könnyítés, hogy nem kell pszichiáter szakorvos véleményét csatolni ahhoz, hogy az érintett döntését belátási képessége birtokában hozta meg.

A TASZ reméli, hogy a változás hozzájárul ahhoz, hogy az emberek valóban élhessenek az eddig szinte ismeretlen lehetőséggel, és cselekvőképességük esetleges elvesztése esetén korábbi döntésüknek megfelelően kezeljék, vagy éppen ne kezeljék őket.

Az Alkotmánybíróság teljes döntését itt olvashatja el.

foto: compfight.com

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

6 ok, amiért nincs értelme kórházi fertőzés miatt perelni

Az előző posztban Bence esetén keresztül végigvettük, a betegjogi panasz miért alkalmatlan a kórházi fertőzéses esetek kivizsgálására. Röviden: azért, mert nem egy független szerv, hanem a kórház maga vizsgálja ki őket. Nade ott a bíróság mint független, igazságszolgáltató szerv. Érdemes-e odavinni a kórházi fertőzéses ügyeket? Hát – nem nagyon.

A kerekesszékesek jogainak védelméért az ombudsmanhoz fordulunk

Jogsegélyszolgálatunknál sokan jelezték, hogy a betegszállítók csakis a hagyományos, összecsukható kerekesszéket hajlandók a beteggel együtt a célállomásra juttatni – aki elektromos széket használ, e nélkül viszik el az egészségügyi intézményekbe. Itt aztán, közlekedési segédeszköz híján, mozgásképtelenül kénytelenek várakozni sokszor hosszú órákig. Szerintünk ez a gyakorlat alapjogsértő, így az ombudsmanhoz fordulunk.