Aprót javított az Alkotmánybíróság az eutanázia szabályokon

Az Alkotmánybíróság hétfői döntésében az eutanázia és az élő végrendelet kérdéseit tárgyalta dr. Vadász Gábor, orvos által benyújtott kérelem alapján. A Társaság a Szabadságjogokért szerint a döntés jó, de nem elégséges ahhoz, hogy a halálos betegek valóban méltóságteljes halált választhassanak.

Az alkotmányjogi panaszt egy korábban évtizedekig praktizáló orvos adta be, mivel személyes élettapasztalatai alapján azt gondolta, ha az a beteg indokolt kívánsága, hogy hagyják őt békében meghalni, akkor az egészségügy ezt nem akadályozhatja meg.

Az aktív eutanázia azt jelenti, hogy az orvos tevékenyen közreműködik a beteg halálában, míg a passzív eutanázia az életben tartó, életet meghosszabbító kezelések megszüntetését jelenti. Ma Magyarországon az aktív eutanázia ugyan nem engedélyezett, viszont a passzív eutanáziára – szigorú formai követelményeknek eleget téve – lehetőség van.  Az erre vonatkozó szabályozás az egészségügyi törvényben található, az ellátás visszautasítására vonatkozó rendelkezések között. A helyzet e téren nem változik, viszont az ún. élő végrendelet szabályai módosulnak. Az élő végrendelet azt jelenti, hogy valaki arra az estre rendelkezik a visszautasított kezelésekről, ha a későbbiekben döntésképtelen állapotba kerülne. Meg lehet tiltani bizonyos kezeléseket is, illetve általános jelleggel minden esetleges beavatkozást.

Az egészségügyi törvény igen szigorú feltételekhez köti, hogy a súlyos és gyógyíthatatlan beteg valóban élhessen a kezelés visszautasításának lehetőségével. Ebben a rendszerben a betegnek többször kell nyilatkoznia arról, hogy nem szeretné tovább igénybe venni a kezeléseket, ezt követően pedig még egy háromtagú bizottság előtt is meg kell erősítenie, hogy valóban visszautasítja a beavatkozásokat. Ezen felül az eljárás során törvényben rögzített, hogy meg kell kísérelni lebeszélni a beteget eredeti szándékáról.  Jól látható, hogy közel sem arról van szó, hogy egy meggondolatlan döntés miatt valaki elutasíthatja az egészségügyi beavatkozásokat. Ez a procedúra továbbra is így marad, a halálos betegnek keresztül kell mennie ezeken a lépéseken, ha szabadulni akar a szenvedésétől. A TASZ 2010-ben az ombudsmanhoz fordult, hogy vizsgálja ki az életvégi döntések gyakorlatát, mert azok tapasztalataink szerint nem működnek a gyakorlatban. Beadványunk nyomán azóta sem született állásfoglalás.

Az AB döntése alapján egyszerűsödtek viszont az ún. élő végrendelet szabályai. A határozat eredményeként nem kell majd kétévente megújítani a nyilatkozatot, de továbbra is bármikor – alaki kötöttség nélkül – vissza lehet vonni azt. További könnyítés, hogy nem kell pszichiáter szakorvos véleményét csatolni ahhoz, hogy az érintett döntését belátási képessége birtokában hozta meg.

A TASZ reméli, hogy a változás hozzájárul ahhoz, hogy az emberek valóban élhessenek az eddig szinte ismeretlen lehetőséggel, és cselekvőképességük esetleges elvesztése esetén korábbi döntésüknek megfelelően kezeljék, vagy éppen ne kezeljék őket.

Az Alkotmánybíróság teljes döntését itt olvashatja el.

foto: compfight.com

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

Elismerték: a kannabisz eredményes gyógymódot kínál

Az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences, NAS) most publikált jelentése meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy a kannabisz eredményesen alkalmazható gyógyszerként.

Gyerekkel vagyok! - Elkészült a TASZ szakmai javaslatcsomagja

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) „Gyerekkel vagyok” c. kampánya keretében egyedülálló felmérést végzett a magyarországi egészségügyi intézmények körében: összesen 64 közérdekű adatigényléssel fordult szülészetet, illetve gyermekosztályt működtető kórházakhoz. Az összegyűjtött adatok alapján nyilvános adatbázis készült. A TASZ az adatgyűjtés tanulságait és személyes, munkatársai által folytatott felméréseit összegezve, orvosok és szülők bevonásával készítette el és küldte meg a mai napon szakmai ajánlását az egészségügyi kormányzat számára.